Baditz Ottó (1849-1936) festőművész képeiből

                          Főleg életképeket festett akadémikus stílusban. Steinacker Károly tanítványa volt Sopronban és jogot tanult Pozsonyban. 1871-ben művészetet tanult a bécsi akadémián, majd Münchenben folytatta tanulmányait. 15 évig élt Münchenben, egy ideig Spányi Bélával közösen tartott fenn műtermet.

A valóságban pedig ők jönnek

                Bármelyikünk tehet egy kicsit azért, hogy ne csak a hazugság mételye terjedjen a hazai hírportálokon - Én megosztom ezt az anyagot! Én most ennyivel járulok hozzá! Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapítója A hazai szoclib média töretlenül hazudik, csúsztat, megtéveszt és elárulja a nemzeti érdekeket. A "nevét leírni sem érdemes" egyik nemzetellenes portáljuk jó arcú idegeneket ábrázoló fotósorozatot tett közzé olyan címmel, hogy Kocsis Máté ezektől félti az országot. (felsői kép) Mellétettünk egy, a félelmeinket igazoló valódi fotót (nem műtermit) a sűrű mai valóságunkból: Azt a címet adtuk neki, hogy "A valóságban pedig ők jönnek"        

Hargitai fecskemadár - énekel - Bányai Márton - rövid VIDEÓ!

                      kattints a VIDEÓRA  és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=tPL9KUrhStU

Dr. Kiss-Angyal Ernő - Ott Ahol Zúg az a Négy Folyó (1939) - eredeti hangfelvétel!

                                Ezt érdemes meghallgatni, de megnézni is - egy-egy képet felvillantunk gyönyörűséges Kárpát-hazánk tájegységeiről kattints a hangfelvételre és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=UGI0E3oyhb8

Zichy Mihály (1827-1906) - festő-, és grafikusművész munkáiból

                                Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. 1844-ben Bécsbe került. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel. 1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot. A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során. 1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. 1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

Hálaadó istentiszteleten adták át a felújított Farkas utcai templomot - Kolozsvár - Erdély

                        Hálaadó istentiszteleten adták át vasárnap felújított kolozsvári Farkas utcai református templomot, Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomát. A magyar kormányt képviselő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntésében kijelentette: a felújításnál használt 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint 40, 100 vagy 200 évvel ezelőtt. „Ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk" - fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán szerint a templom megtartása a közösséget is megtartja. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz és az is, amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. "Így akarunk együttműködni és hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, ezzel az együttműködéssel nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében" - fogalmazott Balog Zoltán. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikációjában elmondta: a felújítás otthonná és otthonosabbá tette a templomot. Hozzátette, hogy a kolozsvári magyarok az intézményeikben érezhetik igazán otthon magukat. Ezért kell minden évben új intézményeket építeni, a régieket pedig felújítani. Feltette a kérdést, hogy a Kolozsvárra tanulni érkező fiatalok, akik sok esetben tanulmányaik után is a városban maradnak, felfedezik-e azt az intézményhálózatot, amely biztosítja számukra a teljes értékű életet. "Hol talál majd társat, lesz-e egy közösség, amelyik befogadja vagy előbb utóbb egyedül, idegennek érzi magát a városban? Ettől már csak egy lépés, hogy tovább induljon oda, ahol szintén idegenben lesz, de jobb anyagi körülmények között. Mi Európának a segítséget nem emberáldozatban szeretnénk visszafizetni, hanem azzal, hogy itt őrizzük a hitet, a gótikát, mindazt a szellemi értéket, amelyet őseink létrehoztak és reánk hagytak" - fogalmazott a püspök. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról beszélt, hogy a Farkas utcai református templom nemcsak a református egyház, hanem az egész város büszkesége.

A Farkas utcai református templomot 17 hónap alatt újították fel. A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték.

Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.

Ha ott egy diktátor tudja visszaszorítani a szélsőséges csoportokat és fenntartani a békét, akkor oda diktátor kell, és azt békén kell hagyni – rövid lapszemle

                          Bolek Zoltán elnök szerint a Magyar Iszlám Közösség amellett érvel, hogy megfelelő szűrőt alkalmazva történjen meg a menekültek beengedése. Aki nemzetbiztonsági veszélyt jelent országunkra nézve, azt nem szabad átengedni. A radikális eszmék képviselőit egyszerűen vissza kell toloncolni. Az uniónak most kellene határozottan fellépnie, és nem az arab tavasz idején kellett volna beavatkoznia a közel-keleti átalakulási folyamatokba. Akkor nem vették figyelembe, hogy az arab törzsi társadalom össze sem hasonlítható Európával, így az amerikai-európai „megoldások” nem is hoztak eredményt. Egyszerűen tudomásul kell venni: ha egyszer ott egy diktátor tudja visszaszorítani a szélsőséges csoportokat és fenntartani a békét, akkor oda diktátor kell, és azt békén kell hagyni. Magyar Hírlap

Európa milliárdos segélyeket küld ezekbe az országokba anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztaná feltételül – rövid lapszemle

                          Igazi menekültekhez nincs szükségünk kvótára címmel közölt terjedelmes interjút Szijjártó Péterrel a Passauer Neue Presse bajor lap. Meg kell védenünk Magyarországot és a magyar lakosságot, és mivel schengeni külső határunk van, egész Európát is védenünk kell. A gazdasági menekültek megoldhatatlan probléma elé állítják Európát. A megoldás Európán kívül van, és mi, Európa országai milliárdos nagyságrendű segélyeket küldünk a gazdasági menekültek származási országaiba, méghozzá anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztanánk feltételül. Ezen változtatni kell. Magyar Hírlap

Az iszlám nem csupán vallás, hanem az európaitól alapjaiban eltérő életforma is – rövid ellenzéki lapszemle

                          Miklós Gábor szoclib publicista szerint egy valódi menekült, egy igazából üldözött családban is működhetnek olyan szokások, amelyek miatt az európai környezet nem tudja befogadni őket. Emlékeztet a becsületgyilkosságokra, a nőkkel, a szexuális kisebbségekkel való bánásmódra, a vallási türelmetlenségre, mely szerint a "gyaúr", a "a nem igazhitű" meg is ölhető. Dobrovits Mihály, iszlám egyetemes történelem professzora rögzíti: az iszlám a hívő teljes létére kiterjed, nem vallás csupán, de életmód. Ezért azt írja, hogy az iszlám „gyökereinél fogva jószerével szekularizálhatatlan és alapjaiban modernizálhatatlan vallás.” Népszabadság

Európa megszállását szélsőséges muszlim hittudósok irányítják – rövid lapszemle

                          „Konstantinápolyt meghódítottuk, de a prófécia második része, vagyis Róma meghódítása, még megvalósítandó. Ez azt jelenti, hogy az iszlám vissza fog térni Európába. Az iszlám kétszer lépett be Európába, és kétszer elhagyta… Talán a következő hódítás, Allah akaratából, a prédikálás és az ideológia által fog megvalósulni. Nem kötelező minden földet karddal meghódítani…” – mondta 1999-ben, Mohamed próféta jóslatára utalva Juszuf al-Karadavi egyiptomi teológus, a szunnita iszlám talán legtekintélyesebb prédikátora. Magyar Demokrata Karadavi a muzulmán ulémák (hittudósok) világszövetségének elnöke, a világméretű kalifátus híve, és annak a szervezetnek a létrehozására szólít fel, amelyet ő úgy nevez, „Egyesült Muszlim Nemzetek” és amely a nyugati politikai hatalom ellensúlyozására alakulna. 2001-ben Karadavi kiadott egy fatwát, amelyben jóváhagyta az Izrael elleni öngyilkos merényleteket. 2004-ben kiadott egy fatwát, amelyben az Irakban állomásozó amerikai csapatok megölésére szólított fel, és ezt később kibővítette az amerikai civil támogató személyzetre is. Karadavi hetente hatvanmillió muzulmánt ér el üzeneteivel, tévéműsorával. Most Európa megszállása a cél. dzsihadfigyelo.com