Muzulmán gyilkos-tombolás már 1979-ben - Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim országában. A nyugati média a tömeggyilkos diktatúrát afféle sikeres „modernizációs államként” mutatta be – rövid lapszemle

                        Az elhallgatott indonéziai genocídium fél évszázados évfordulója alkalmat ad emlékeztetni arra, hogy a Nyugat liberális demokráciái hogyan sározódtak be az általuk vehemensen bírált „totalitárius” rendszerekhez hasonlóan egy milliós nagyságrendű népirtásban, melynek súlyával és következményeivel máig sem tudnak és akarnak szembenézni. A hadsereg nyugati orientációjú szárnya egy puccskísérletet nem csupán a baloldali politikusok kiszorítására használt fel, hanem népirtó hadjáratot indított a kommunisták, illetve kínai származású állampolgárok ellen. Ebben nem csupán a hadsereg katonái vettek részt, hanem az általuk felheccelt muzulmán vallásos tömegek is. A pogrom halálos áldozatainak száma ma sem ismert, a becslések a népirtó akciók közvetlen áldozatait tekintve félmillió-egymillió között ingadoznak, rajtuk kívül azonban milliókat hurcoltak haláltáborokba, fosztottak meg állampolgári jogaiktól, úgy, hogy ezek a jogfosztó intézkedések utódaikat máig is sújtják. Az 1965-66-os népirtás ma is élő tettesei is szégyenkezés nélkül vállalják gyilkosságaikat. Az áldozatokat pedig a mai napig nem kárpótolták az elszenvedett sérelmekért, sőt, őket és utódaikat ma is másodrendű állampolgároknak tekintik a „demokratizált" rezsim hivatalnokai. Indonéziában még attól is messze elmaradtak a felelősségre vonások és rehabilitációk, mint Chilében Pinochet távozása után. Az 1966-ban, Sukarno elmozdításával hatalomra jutott Suharto-rezsim a chilei Pinochet-rendszerhez hasonlóan a neoliberális gazdaságpolitika kísérleti terepévé tette az országot. A nyugati befektetésekkel fellendített gazdaság eredményei miatt a nyugati média elhallgatta azt, hogy milyen ára volt mindennek, a tömeggyilkos diktatúrát afféle sikeres „modernizációs államként” mutatta be. Bizonyos mértékig különbözött a két diktatúra nyugati megítélése is: a Pinochet-rezsimet a közvélemény általános ellenszenve kísérte egész pályafutása során; a Suharto-rezsim piszkos történetéről félig-meddig elfeledkezett a nyugati közvélemény, a távoli Ázsiában lezajlott pogrom egymillió halottja és többi áldozata kevésbé "tűnt fel", mint a latin-amerikai diktatúra néhány tízezer áldozata, akik között számos neves politikus is ott volt, élen a köztársaság elnökével. A tömeggyilkos bűnözők máig szoros kapcsolatban állnak a hivatalos indonéz politikai élet irányítóival, miközben számos áldozatuk máig jogfosztott, ők pedig bűneik szellemében nevelik az indonéz fiatalságot. Érdekes módon ennek a szervezetnek a parádéit elfelejtik elrettentő példaként bemutatni a nyugati televíziókban... transform.hu

Nyirő József végső fohásza a magyarságért "Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.

Móricz beugrott Babitshoz

                          Egy lomtalanításkor kidobott borítékból származik a rendkívül értékes kép. A felvételen Móricz Zsigmond és Babits Mihály, Tanner Ilona és Ildikó látható 1934-ben, Babitsék esztergomi kertjében. A kép hátulján Móricz sorai olvashatók: „Véletlenül voltam Babitséknál Esztergomban. Arra jártam riporton Dorogon s bementem”. forrás: Bazsarózsa - Oldal a magyar kultúráért

Magyar népviseletek - Palóc viselet - Rimóc - Északi-középhegység

                        Menyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő, Olyan mind a kettő, mint az arany vessző, Hej, mint az aranyvessző. Csipkefa, rózsafa, nem árt neki a tél, Köszönöm édesem, hogy eddig szerettél, Hej, hogy eddig szerettél. népdal                      

Titkosnapló - részlet Gárdonyi Géza

                            "Csak a véleményt kérő fiatal emberek fogadják szívesen az okosításokat. Az önként adott okosítás tudásközlés: föléje helyezkedés a másiknak. Sértő. ...Tudományosnak, okosnak lenni: illetlenség. ...Ellenkező vélemény mindig rossz vélemény, s mentül helyesebb, antul rosszabb."

Titkosnapló - részlet

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

A „Nagy Európai Gondolat” valóra válhat – de nem úgy, ahogy azt a balos '68-asok elképzelték: kereszténytelenítve, „nemzetlenítve” - rövid lapszemle

                          Jeszenszky Zsolt közíró szerint a gyökeresen eltérő kultúrák gyors, tömeges „vegyülése” nem egymás megismerését segíti, hanem azonnali konfliktusokat szül. Nagyon is helyénvaló tehát az a kijelentés, hogy Európa az európaiaké és keresztény Európát szeretnénk. Ahogy az is helyes, hogy Kína a kínaiaké, Irán a perzsáké, stb. Ami a politikusoknak évtizedek óta fikarcnyit sem sikerül: egyfajta európai identitást adni a kontinens polgárainak, az egy pillanat alatt sikerülni látszik a bevándorlóknak. Szlovák nacionalisták iszlámellenes tüntetést szerveztek Bősre, ahová a magyar(!) radikálisokat is hívták. Az egykor Magyarország EU-tapsága ellen kampányoló osztrák Szabadságpárt ma Orbán Viktorral és Magyarországgal, mint követendő példával kampányol a szavazatokért Bécsben. Európa népei között az összetartozás érzete, egymás hasonlóságainak megtalálása nagyot lépett előre az iszlamizálódás veszélyének felbukkanásával. A „Nagy Európai Gondolat” tehát, úgy tűnik, valóra válhat – de nem úgy, ahogy azt a balos '68-asok elképzelték: kereszténytelenítve, „nemzetlenítve”, felolvadva a mindenféle -izmusok és -izmus-ellenességek általuk meghatározott kánonjában, hanem természetes úton, úgy, ahogy azt az emberek valóban szeretnék, saját érdekeik, létbiztonságuk védelmében. Mandiner

Az iszlám és a nem iszlám rendszerek összeférhetetlenek - rövidke lapszemle

                                  Alija Izetbegovics, a független Bosznia-Hercegovina első, muszlim államfője szerint az iszlám és a nem iszlám rendszerek összeférhetetlenek. Az iszlám vallás és a nem iszlám alapokra épülő társadalmi és politikai intézmények között sem béke, sem koegzisztencia nem képzelhető el. Magyar Idők

Hogyan kesereg a szélsőséges Népszava az álbaloldal reménytelen helyzetén? – rövid ellenzéki lapszemle

                            Mit szóljunk ahhoz, hogy Gyurcsány valamely, neki nem tetsző bírói ítélet miatt nyilvánosan megfenyegeti az ügyészség és a bíróság munkatársait? Mit gondol az ilyen államférfiú a hatalmi ágak elválasztásáról? Mit gondol a bíróság (és az ügyészség) függetlenségéről? Hogy képzeli azt, hogy – alig burkoltan – megtorlással fenyeget embereket esetleges választási sikere esetén? Hát így festenek ellenzéki „pártjaink”. Részt vállalnak a Jobbik „normalizálásában”, szokványos párttá való átfestésében – ez már megtörtént több nyugati országban is, ahol a fasisztoid szélsőjobboldal bizonyos helyeken a közélet „normális”, szokványos részvevőjének számít. A „demokratikus” magyarországi ellenzéki pártok megadják magukat az erőnek. Voltaképpen belenyugodtak abba, hogy ebben az országban Orbán Viktor uralkodik: mind a kormányzat hívei, mind a legerősebb „ellenzéki” párt (a Jobbik) követői külön-külön és együtt is többen vannak, mint az ő szavazóik. Elvesztették esélyüket a hatalomra. Közben – a menekültválság hatására – az egyébként is közgyűlöletnek örvendő „balliberális” értelmiség megosztottá vált, „egy része behódolt az iszlamofóbiának”, mások megértették, hogy a jobboldal uralma még évtizedekig eltarthat, s a magyar műveltség, művészet, tudomány állami ügy. Egyre több ismert művész, író, tudós nyilatkozza, hogy ő politikailag semleges. Népszava  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Deportált magyarok emlékműve – Hrastovec - Szlovénia

                                  A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A magyar kormány hozzájárult a költségek fedezéséhez. A hrastoveci várudvaron felavatott emléktáblán Márai Sándor Halotti beszéd című versének „Miért?... Magyar voltál, ezért" sorai állnak, magyar és szlovén nyelven. A korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben csaknem 600 muravidéki magyar (köztük közel kétszáz gyermeket) deportáltak. A valamikori internálás még élő elszenvedői és hozzátartozóik rendszeresen felkeresik a kis emlékművet, kifejezve reményüket, hogy az voltaképpen figyelmeztetés: senkit sem szabad meghurcolni nemzeti hovatartozása miatt.

Ez az úgynevezett „magasabb rendű társadalmi berendezkedés”: a demokrácia – rövid ellenzéki lapszemle

                          Több mint 3,2 millió aláírást gyűjtöttek össze európai civil szervezetek az EU és az USA, illetve Kanada közötti szabad kereskedelmi megállapodás megakadályozására, ám az Európai Bizottság jó előre deklarálta, hogy a kérdésben az európai állampolgároknak nem osztanak lapot. Amennyiben a 3,2 millió tiltakozó aláírásnak semmilyen hatása nem lesz a brüsszeli ügymenetre, az tovább súlyosbítja az egyezmény körül kialakult demokratikus deficitet. Botrányos, hogy néhány globális nagyvállalat lobbistái vezetik az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőinek kezét, miközben az emberek elől próbálják eltitkolni az egyezség tartalmát. Népszabadság