POKRET PATRIOTSKA EUROPA
Mi, vjerni europski građani u ime Pokreta Patriotske Europe začinjemo novi pokret u interesu propagiranja i zaštite svojih interesa. Nama mađarskim demokratama su vjera u zaštitu ljudskih prava, društvenu solidarnost, slobodu poduzetništva i pravičnu raspodjelu plodova gospodarskog rasta, kao i pravo na čistu prirodu i zaštićenu okoliš jednake temeljne vrijednosti, kao i harmonično udruživanje zaštite mađarske kulturne baštine i izuzetno bogatog maternjeg jezika sa našim razvojem. Bez svega navedenoga, za nas demokratija i pravna država nisu zamislive, a isto su toliko bitne kao ljubav prema domovini, ili pak naš europski identitet temeljen na kršćanskim tradicijama, odnosno kulturi. U proljeće 2010-te naš je narod na slobodnim izborima dodijelio dvotrećinsku ovlast patriotskim političkim strankama, i ovom ogromnom udruženom je voljom stvorio uvjete da se na parlamentaran način u našoj zemlji provedu revolucionarne promjene, temeljene na civilnom sustavu vrijednosti: većina birača je od vlade očekivala, da državu iz do srži koruptne, raspadajuće postkomunističke pretvori u civilnu demokratiju temeljenu na novom ustavu i zakonima. Ova je dvotrećinska ovlast bila instinktivna reakcija našeg naroda dovedenog u takoreći bezizlaznu gospodarsku situaciju i moralnu propast, čime je narod dao ovlast osobno Viktoru Orbanu i civilnim demokratskim snagama, koje on predvodi, da provede željno priželjkivane promjene. Mi, utemeljitelji pokreta, niti najmanje nismo odstupili od svoje odlučnosti od prije dvije godine, nećemo dozvoliti, da nas bilo domaće ili inozemne političko-gospodarsko-financijske snage i njihovi kultrurni sljedbenici, kao i njihovi mediji usljed nepoznavanja činjenica, ili zlonamjernim lažima, često primjenjujući dvostruka mjerila, nas podučavaju, i kao posljedica njihovih optužbi naše gospodarstvo dovedu u sve beznadežniju situaciju. Nepokolebljivo podržavamo čelnike naše države potisnute u nemoguću situaciju, i nećemo dozvoliti, da ih podlim, često neistinitim tvrdnjama optužuju, a preko njih i više milijuna mađarskih birača, koji su ih na demokratski način postavili na vlast. Nećemo dozvoliti, a nam pripišu takve greške i grijehe, protiv kojih smo se tijekom povijesti oduvek borili, i borimo se i danas. Smatramo nepravednim to, što se mi europski mađarski patrioti trebamo pravdati u vezi naše demokratske biti; mi kojima je tu u sred Europe naša državnost koja traje već 1100 godina, takoreći usadila u gene patriotizam i sve spoznaje europskog civilnog sustava vrijednosti. Tako pokrećemo Pokret patriotska Europa. Pozivamo naše sugrađane i civilne organizacije da nam se pridruže. Nas nekoliko milijuna izražavamo, da nećemo dozvoliti obesčašćenje naših vrijednosti, nećemo više dozvoliti da nas se ponizi! Zadenimo na prsa jedan cvijet, ili sliku cvijeta, koju su nacrtali naša djeca ili unuci! Neka cvijet bude simbol Pokreta patriotska Europa! U ime petsto civilnih organizacija Karpatskog Basena, zastupnici Savjeta civilne suradnje: László Mészáros i dr. László Csizmadia utemeljitelji pokreta U Budimpešti, 01. veljače 2012. godine
Csatlakozás
Kedves Barátunk! Ezen az oldalon csatlakozhat mozgalmunkhoz. Kérjük, írja meg, miért tartja fontosnak a Patrióta Európa Mozgalmat! Címünk: csatlakozom@patriotaeuropa.hu Kérjük, tüntesse fel nevét, településésének megnevezését, irányítószámát!
Nem könnyű, az embernek azt tenni, amit mások mondnak...
Jobb Domokos Ombodról írja:
„A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta nékik,…”
Mt. 21, 6
Nem könnyű, az embernek azt tenni, amit mások mondnak, amit parancsolnak, még ha maga Isten parancsolja is,… de ha valaki nem csak Urának, hanem Mesterének is tekinti Jézust, akkor megy, mert a mindenkori tanítvány szereti Jézust, hálából, szeretetből cselekszik nem csak kötelességből, még kevésbé kényszerből vagy félelemből.
Azt olvassuk, úgy cselekesznek, ahogy Jézus kéri, tehát cselekszenek…, könnyebb hallgatni, mint tenni, könnyebb tanulni, mint engedelmeskedni, mégis sokaknak milyen nehezen megy az Istenre figyelés is, az igehallgatás is, nem is beszélve a templomba járásról. A jó tanítvány nem csak hallgatni, figyelni kész, cselekedni is. Az engedelmes tanítvány mindenkor Ura akaratát cselekszi.
Könnyű Jézus közelben tenni a dolgunkat, de néha a feladatunk elszólít, máshová vezérel távol Jézustól. Könnyű egy jó csapatban tevékenykedni, de néha magunkra maradunk. A félelmeinkben tudnunk kell, ha Jézus küld, ő maga nyomon kísér, semmiképp sem hagy magadra s társakat is rendel az útra, segítséget a feladat megoldásához, - ha ketten, vagy hárman nevemben – cselekedtek – én ott vagyok. Légy cselekvő tanítvány mindenkor, menj ahová küld s bízz benne, Jézus nem hagy magadra. Ámen.
(refszatmar.eu)
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
9 962 000 fő, maradhat?
A Központi Statisztikai Hivatal ezekben a hetekben teszi közzé a tavalyi év legfontosabb adatait. Ezek közé tartozik országunk becsült lélekszámának tegnap közzétett alakulása is. De miért is foglalkozik, egy a politika és gazdaság elemzésére és tanulmányozására szakosodott intézet a demográfiával is? Mert hisszük, hogy a természetes fogyás, országunk ilyen rohamos elöregedése néhány éven belül a legkomolyabb problémák okozójává válik mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Hazánk becsült népessége már csak 9,962 millió fő, ami csaknem 800.000 fővel kevesebb, mint 30 évvel ezelőtt. Mai bejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan jutottunk idáig. A teljes írás itt olvasható: http://iranytuintezet.blog.hu/2012/03/12/996200_fo IRÁNYTŰ INTÉZET 2012. március 12.
A Pál utcai fiúk - avagy a hazaszeretet legszebb ifjúsági regénye - pár mondat a műből Nemecsek halála előtti részből
- Pedig - mondta Nemecsek, és felült a párnájára -, pedig én úgy harcoltam értük is, mint a többiekért, hogy nekik is megmaradjon a grund, pedig én tudom, hogy én magamnak nem harcoltam, mert én már többé úgyis soha nem látom a grundot.
Elhallgatott. Törte kis fejét ezen a rettenetes gondolaton, hogy nem látja többé a grundot. Gyerek volt. Szívesen itt hagyott volna mindent ezen a földön, csak a grundot, a grundot, az "édes grundot" ne kellett volna itt hagynia.
…….
- A grund - kiáltotta - az egy egész birodalom! Ti azt nem tudjátok, mert ti még sohasem harcoltatok a hazáért!
A kis kapitánnyal pedig most már nem lehetett bírni. Erőre kapott, és felállott az ágyban. Hosszú hálóingecskéje a bokájáig ért. Fején kackiásan félre volt csapva a piros-zöld sapka. Szalutált. Most már hörögve beszélt, és a tekintete valahol a semmiben révedezett.
- Jelentem alássan, tábornok úr, földhöz vágtam a vörösinges vezért, kérem az előléptetést! Úgy nézzetek rám, hogy én most már kapitány vagyok! Én harcoltam a hazáért, és én meghaltam a hazáért! Trará! Trará! Fújjad, Kolnay!
Molnár Ferenc (1878-1952) - Pál utcai fiúk című regényéből - részletek
A hajléktalanokról
Egyetlenegy hajléktalant sem bírságolt meg a Fővárosi Közterület-felügyelet. Az FKF célja nem elsősorban a bírságolás, hanem az, hogy szabálykövető magatartásra bírják a lakosokat az életvitelszerűen közterületen tartózkodás tilalma esetében is. Ennek érdekében az FKF szorosan együttműködik a Menhely Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásaival, és segítségükkel minden hajléktalant el tudtak helyezni vagy - amennyiben erre szükség volt - egészségügyi ellátáshoz tudtak juttatni, ezért nem volt szükség bírságolásra. (Nv, 12. 03. 02.)
Zene
Temesvárott a Kafka kávézóban „Kárpátokban megfújták a trombitát” címmel folk-estet adott az 1848-as márciusi ifjak emlékére a temesvári magyar főiskolásokból álló Guzsalyas együttes. A Kiss Katalin által összeállított műsor keretében Nagy Dániel (gardon), Nagy Áron (hegedű) és Kiss Balázs (ének, furulya) kalotaszegi, mezőségi, moldvai, gyímesekbeli, szatmári és felcsíki katonadalokat és népdalokat adtak elő, megdobogtatva a temesvári ifjak szívét. A Pilvax és a Kafka kávézó, a 48-as budapesti ifjak és a mai temesvári ifjak közötti összefüggésekről, a „Vissza a gyökerekhez mozgalom”-ról Nagy Áron beszélt, majd rövid táncbemutatót is tartott.
Zenei díjak átadása Révkomáromban
Révkomáromban, a Jókai Színházban először osztották ki szlovákiai magyar művészeknek a Harmónia Szlovákiai Magyar Zenei Díjat. Hat kategóriában díjazták a szlovákiai magyar zenészeket a népzene, a komolyzene és a könnyűzene világából. A legjobb fiatal muzsikus kategóriában járó elismerést Gyöpös Krisztina zongoraművésznek, a legjobb énekes kategóriában Szarka Tamásnak, a Ghymes együttes énekesének ítélte oda a zsűri. A legjobb hangszeres muzsikus díját Lakatos Róbert brácsaművész, a legjobb zenekar díját a révkomáromi Kor-Zár együttes kapta.
Az év dala címet a Rómeó Vérzik együttes Az utca az én hazám című felvétele nyerte. Harmónia életműdíjban részesült Stirber Lajos komáromi zenepedagógus, karnagy és kórusvezető.
A mintegy száz jelölt közül szlovákiai és magyarországi zenészekből, zenekritikusokból álló 17 tagú szakmai kuratórium választotta ki a győztest. A nagyszabású gálán jeles művészek és zenekarok is felléptek, mint a Szent Korona Kórus, Marian Greksa, Ozsvald Dávid, Óváry Anna, a Rómeó Vérzik, Balogh Rózsa, Prágay Marianna, Korpás Éva és a Ritka Magyar Folk Band.
Színház
Kézdivásárhelyen Kiss Csaba Csehov-novellákból szerkesztett „De mi lett a nővel?” című drámáját mutatták be. A művet 1997 óta játsszák a színpadokon kitörő sikerrel.
A groteszk humort sem mellőző modern dramaturgiába szőtt nyolc Csehov-elbeszélés férfimese a legjavából, s mint ilyen, természetesen nem is szólhat másról, mint a minden férfi álmát megtestesítő nőről, a titokzatosról, az ártatlanról, a bujáról, az angyaliról. S bár a történet központi figurája egy nő, ő maga, mint ahogyan azt a cím is jelzi, nem tűnik fel a színpadon.
Orbán: Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel?
Van egy rejtett Európa címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap.
A lap a címoldalon Megsértették Magyarország méltóságát címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök „tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen”.
Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják „szellemi identitásukat”, vallásukat, kultúrájukat, „mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa”.
Létezik „egy rejtett Európa” is
A politikai korrektség fenntartása érdekében „egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk”. Ugyanakkor létezik „egy rejtett Európa” is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy „ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen” – mondta Orbán. Hozzátette: van egy értelmezése az „európai történelemnek, az európai jövőnek”, amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: „karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget”.
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Hol a demokratikus legitimáció?
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban „egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái” – mondta.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott, és a liberálisok kiestek a parlamentből. „Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket” – mondta.
„Sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”
Arra a felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest „sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna”. Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban „klubrendezvények” a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: „nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat”.
A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy „igen kíméletlen része” megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. „Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország” – jelentette ki. Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban – tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót.
„Lobbanékony természetű nép”
A magyar „lobbanékony természetű nép”, és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. „Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik” – mondta Orbán Viktor.
(MTI - mno.hu)