A mezőgazdaság átalakításáról
Egri Sándor szolnoki őstermelő szerint a rendszerváltozás legnagyobb vesztese a magyar vidék mivel a szó szoros értelmében kihúzták lába alól a talajt, a vidéki társadalom jelentős része fölöslegessé vált. Minél többet kényszerül kiadni az önkormányzat és az állam szociális segélyre, munkanélküli-járadékra, közmunkások kényszerű foglalkoztatására, annál inkább felértékelődik az önfoglalkoztatás, azok munkája, akik ugyan nem exportárut állítanak elő, ám nem is kérnek segélyt a közösből. A tőkés nagyüzem kizárólagos célja a profit maximalizálása a lehető legcsekélyebb befektetéssel. A családi gazdaság célja a helyi foglalkoztatás. EU-ban az átlagos birtokméret 19 hektár. Az ésszerűen karbantartott vidék érték, aminek egy része nem piacosítható, mégis nélkülözhetetlen. A vidék „karbantartása”, a vidéki táj arculatának formálása, a biológiai sokféleség megőrzése – a monokultúrás nagyüzemi termelési móddal ellentétben – társadalmi igény, megmaradásunk, megújulásunk forrása. Az EU-ban régóta bevett gyakorlat a mezőgazdaság, ökoszociális pilléren nyugvó támogatása; ettől – is – olyan zöld, olyan szépen karbantartott az osztrák táj.
(Nb 12. 03. 24)
A budapesti hajléktalanokról
Tarlós István fontos ténynek nevezte, hogy tavaly október és idén március között egyetlen ember hűlt ki budapesti közterületen. Ez is sok, de abból indult ki, hogy az előző ciklusban évi 30-as átlag jött ki, akkor a két adatot össze se lehet hasonlítani. A fővárosban három helyszínen összesen ötszáz új férőhelyet nyitottak meg. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint messziről indultak az álláspontok, de széles körű együttműködés alakult ki a kérdésben. Az utcán élőket folyamatosan el tudták helyezni az üres férőhelyekre, jó együttműködés alakult ki a közterület-felügyelőkkel és a rendőrökkel. Jelenleg 400-500 körül van azon hajléktalanok a száma, akik a főváros cégeinél kaptak munkát. (NG 23)
(NG. 1203.23.)
Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet
Fontos, hogy Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális intézet, és ezt a felvetést a román kulturális kormányzat is támogatja; erről L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszélt, miután csütörtökön Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával bukaresti hivatalában felkereste Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi minisztert.
"A kolozsvári magyar kulturális intézet nyitásának igénye a kolozsvári magyar értelmiségiekkel folytatott januári megbeszélésen vetődött fel, a már létező bukaresti és sepsiszentgyörgyi központ mellett. Támogatjuk az elképzelést és ismerve a nemzetpolitikai törekvéseket, valamint a jelenlegi jogszabályi környezetet, a kezdeményezés találkozik a kormány stratégiai irányaival" - mondta L. Simon László.
Hatos Pál szerint a kolozsvári magyar intézet létrehozásának fontos nemzetpolitikai vetülete van. "Kolozsvár kulturális értelemben Erdély és az erdélyi magyarság fővárosa, a magyar kultúra egyik bölcsője, ma is fontos egyetemi, múzeumi, művészeti központ, ahol Magyarország kulturálisan is jelen kíván lenni" - fogalmazott a főigazgató.
Kelemen Hunor, a bukaresti kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere hangsúlyozta, hogy a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról a két ország külügyminisztériumának kell megállapodnia, de ebben fontos véleményezési szerepe lesz a kulturális tárcának. Hozzátette: miniszterként támogatja a tervet.
(MTI)
Nyitrai: Az országot a tettre kész magyarok viszik előre
Bóly, Farkasd és Kunszentmiklós után ismét Bólyban ruházott be a 100%-os magyar, családi tulajdonban lévő építőipari nagyvállalat. A 1,5 milliárdos üzem 450 millió forintos uniós támogatással épült fel, 3500 m2-en. A gyáravatón a Miniszterelnökség képviseletében dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos úgy fogalmazott, mindig különös büszkeség tölti el az embert, ha olyan helyre látogat, ahol a szavakon túl a tettek jelentik a mércét, ahol a szavakból előbb tervek, stratégia, majd tettek születnek.
“Ma a bólyi Mediterrán beruházása egy ilyen hely, büszke lehet rá minden magyar, nem csupán azok, akiknek munkalehetőség nyílik itt, vagy azok, akik tulajdonosként reális profitot várnak” - folytatta Nyitrai, majd elmondta: “a bólyi Mediterrán új gyárcsarnoka ma azt üzeni az országnak, minden magyarnak, hogy emeld fel a fejed, tervezd el a tetteidet, járd a magad útját, és fordulj arccal a jövő felé. A Mediterrán ma azt üzeni mindannyiunknak, hogy merj tervezni, merj beruházni, merj új és új munkahelyeket teremteni, és merj belevágni egy olyan vállalkozásba, amely tisztes haszonnal járhat - adott helyzetértkélést köszöntőjében a miniszterelnöki biztos.
Bárdos Judit kapta a századik Igric-díjat
Kiosztották Szlovákia legrégibb nemzeti filmművészeti díját, az Igricet. A századik díjazott Bárdos Judit szlovákiai magyar színésznő lett, aki A ház című cseh-szlovák koprodukcióban készült film főszerepéért kapta az elismerést.
A 24 éves színésznő a Pozsonyi Színművészeti Egyetem negyedéves hallgatója, s ez volt a második elismerése, amelyet A házért kapott – korábban a trencsénteplici Artfilmfest fesztiválon Kék Angyal-díjban részesült.
A ház című filmet először 2011 januárjában a berlini Berlinale nemzetközi filmfesztiválon mutatták be, Szlovákiában 2011 szeptemberében volt a premierje. Azóta Zuzana Liová alkotása több szlovákiai és nemzetközi fesztiválon is sikerrel szerepelt, mint például az egyesült államokbeli Palm Springsben, vagy az olaszországi Trisztben.
Az Igric-díjat a Szlovák Filmesek Szövetsége, a Szlovák Televíziós Alkotók Uniója és az Irodalmi Alap ítéli oda minden évben, idén immár 23. alkalommal.
(Fotó: ujszo.com)
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a II. hungarológiai kongresszuson pénteken a fővárosban. Répás Zsuzsanna a tanácskozáson általa elmondottakról közölte: a kormányváltás után újjáépítették a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal.
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel, és ennek egyik legfontosabb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely a legfelsőbb szintű politikai dialógust biztosítja a magyarországi külhoni szervezetek között. Működik a Máért szakbizottsági rendszere is, amely szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik - fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kabinet a diaszpóra felé is odafordult. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az elmúlt 20-22 évben nem volt megoldott a diaszpórával való kapcsolattartást. Ennek orvoslására hozták létre a Diaszpóra Tanácsot tavaly év végén - idézte fel.
Az államtitkár a konferencia résztvevőinek figyelmét felhívta a külhoni magyar óvodák éve programra. Kifejtette: az első pontra igyekeztek fókuszálni, ahol a gyermekek belépnek az oktatási rendszerbe.
A programra a kabinet 100 millió forintot különített el - jelezte, hozzátéve: zajlik a részprogramok kidolgozása, hogy népszerűvé tegyék a külhoni magyar óvodákat.
Répás Zsuzsanna beszélt a Határtalanul! programról is, amelynek keretében arra nyílik lehetőség, hogy diákok külhoni magyarlakta területekre ellátogassanak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő a Határtalanul! program keretében március 9-én tett közzé pályázati felhívást a Kárpát-medence magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokról. A 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba.
II. Hungarológia és információtechnológia konferenciát és továbbképzést csütörtök és vasárnap között rendezik. A konferencia célja a külhoni magyar pedagógusok megismertetése az információtechnológia nyújtotta legújabb lehetőségekkel.
(MTI)
Martonyi: Cél a magyar-szlovén kacsolatok továbbfejlesztése
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországot és Szlovéniát érdekeik mellett közösen vallott értékeik is összekötik, a két ország közötti kapcsolatok pedig kiválóak.
A tárcavezető pénteken Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel, miniszterelnök-helyettessel folytatott kétoldalú megbeszélést, az ezt követő közös sajtótájékoztatón Martonyi János azt mondta, "semmilyen vitás kérdés nem terheli" a magyar-szlovén kapcsolatokat, amelyek további fejlesztése a cél.
Karl Erjavec a két ország politikai együttműködéséről szólva kijelentette, közös érdekük a Nyugat-Balkán stabilitásának biztosítása - amelyet véleménye szerint úgy érhetnek el, ha európai perspektívát nyújtanak a térség országainak - és az együttműködés a Közép-európai Kezdeményezésben.
Mint a szlovén miniszter hangsúlyozta, az új szlovén kormány kiemelt figyelmet szentel az együttműködésnek a szomszédos országokkal, és Magyarországhoz is nagyon jó kapcsolat fűzi.
(MTI)
Orbán Viktortól
A siker nem más, mint belépő egy újabb kihíváshoz, amíg a szellem fiatal, addig mindig újabb és újabb alkotásokban ölt majd testet.
Orbán Viktor, 2012. március 30.
Tartsd kincsnek családodat!
„Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az Urat.” (Zsoltárok 128:4)
Ha kedvesebb vagy az idegenekkel, mint saját családoddal, akkor komoly problémád van, amely figyelmet igényel. Tehát olvasd el ezt: „A gyerekek hangosak, zűrösek, lehetetlenek voltak. Fáradt voltam, és elegem volt.
Ezért elhatároztam, hogy elmenekülök, csak egy napra – egy napra, amikor azt csinálhatom, amit én akarok. Azt terveztem, hogy ki fogom használni azt a napot, habzsolni fogom az élvezeteket. Csak magammal fogok törődni. Kiviharzottam a házból, bevágtam magam a kocsiba, és kiló hússzal elsöpörtem. „Megcsináltam” – gondoltam magamban vezetés közben. Elmentem egy bevásárlóközpontba, sokáig elnézelődtem egy könyvesboltban, ahol megvettem Walt Whitman összegyűjtött verseit. Azután egy McDonald’s-ba mentem és két hamburgert rendeltem nagy adag sült krumplival és nagy adag üdítővel, amin nem kellett osztoznom senkivel. Megettem mindent anélkül, hogy valaki félbeszakított volna, vagy elkért volna valamit, senkinek nem kellett megtörölnöm a száját, az orrát vagy a fenekét. Aztán megettem a legnagyobb csokifagyit, amit csak fellelhettem. Szabad voltam! Ezért elmentem a moziba és megnéztem egy filmet, úgy, hogy nem vettem pattogatott kukoricát, nem ült senki az ölemben, és senkit sem kellett kikísérnem a vécére. Szabad ember voltam. Teljes mértékig kihasználtam – és szörnyen éreztem magam. Mire hazaértem, mindenki aludt.
Amikor becsúsztam az ágyba, a feleségem ezt suttogta: »hiányoztál nekünk«. »Ti is nekem« – válaszoltam. Soha többé nem szöktem el otthonról.” A zsoltáros ezt írta: „Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő; gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték. Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az Urat.” (Zsoltárok 128:3-4)
(maiige.hu)
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
Hűség
Egyetlen, szinte már elfeledett példa: a Gyurcsány-kormány nemcsak patinás minisztériumi épületeink, hanem 147 értékes ingatlan eladását tervezte, hogy a Nyugati pályaudvar helyén (hol máshol?) új kormányzati negyedet építhessen.
Azt mondják, nem volt kormányfilozófiájuk. Dehogyisnem! Így szólt: adj el mindent, ami nemzeti vagyon, s költs rogyásig hitelből a következő kormány kontójára. Egy 2007-ben elkészült szakértői anyag szerint 102 milliárd forintot értek azok a minisztériumi székházak, amelyeket a második Gyurcsány-kormány dobra akart verni. A Pénzügyminisztériumot 10,5, a Miniszterelnöki Hivatal épületét 10 milliárdért adták volna el.
S hová mentek volna az említett hivatalok? Hát béreltek volna nekik egy másik épületet. Folyt a pénz, mint a víz az elrontott csapból. Bánták is! Nem ők fizettek: mi fizettünk, s fizetünk ma is felelőtlen döntéseikért. Aki úgy gondolja, hogy a nyolc év folyamán özönlő ilyen és ehhez hasonló hírek nem feküdték meg az emberek gyomrát, nagyot tévednek. Az SZDSZ ráment a mutyitervekre, a baloldal pedig hiába berzenkedik, hogy ne „nyolcévezzünk”, mert mondhatunk mi négyzetgyök hatvannégy évet is, a lényeg nem változik: az MSZP ezalatt a négyzetgyök hatvannégy év alatt csúfosan leszerepelt, és hogy milyen nehéz lesz talpra állnia, azt mi sem mutatja erősebben, mint hogy még a Jobbik is megelőzte a szocialistákat.
(MN 12. 03. 30.)