Szómágia
...ebben az országban Kun Béla és Szamuely Tibor utcák mellett akad még jócskán Felszabadulás, Ságvári, Vörös Hadsereg és még ki tudja kiféle, miféle az utcanévadásban, talán nem is lepődik meg annyira. Valljuk be, a mi hazánkban jó derekasan ki szokott kapni, aki esetleg felveti, miért is kellene megtűrni tömeggyilkosokat és köztörvényes bűnözőket közterületek névadójaként. „Most mé’, most mé’ – szoktak érvelni a Marx terek barátai – olcsóbb lesz tán a kenyér, ha valami pap nevit adják neki?” (...) Ha jól értem, most lassan visszahódítjuk a szavainkat. És ha a kifejezések, nevek végre előkerülnek a pult alól, akkor óhatatlanul le kell számolnunk a múlt szavaival, kifejezéseivel, személyneveivel. Ebben a furcsa szómágiában azonban az a legkevésbé fontos, hogy milyen indokkal és ürüggyel vesszük vissza a szólás jogát, csak és kizárólag az számít, sikerül-e a jövő nemzedékek felfogását úgy alakítanunk, hogy a mi hőseinket, utcaneveinket raktározzák el magukban, és ne kacsingasson rájuk minden utcasarkon a gonoszság és sötétség megannyi figurája.
Szentesi Zöldi László
MH
Koholmányok kiteregetése?
Vajon mi történt volna, ha Nürnbergben csak az őrmesterekig vonták volna felelősségre a nácikat, mondván, Hitler és a legfelsőbb pártvezetés nem bűnös? Hisz Ők csak a parancsot adták ki a tömeggyilkosságokra... A sokszor megzsarolt emberek a bolsevista párt megrendelésére, fenyegetésére végezték dicstelen munkájukat. Kutrucz Katalin szerint nagyon kevesen jelentettek önként. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese szerint ha minden anyagot válogatás nélkül feltennének holnap a világhálóra, azt fejeznék be, amit az ÁVO elkezdett. Akkor adatokat gyűjtöttek kompromittálási céllal a megbízhatatlan polgárokról, most pedig mindezt - sok esetben koholmányt, rágalmat - ki is teregetnék. Az adatok elsöprő többsége ugyanis nem a működtetőkről, smasszerekről, szt-tisztekről szól, hanem az áldozatokról.
Megyeri Dávid
MN
Erdélyi turnén a királyok hegedűse
Erdélyi koncertkörútba kezdett a világhírű hegedűművész, Mága Zoltán. Nem először jár Erdélyben, múlt évben ugyanis száz templomi jótékonysági koncertkörútján több nagyvárosban is fellépett, ezúttal hat városba tér vissza, de már nem a templomokba. Koncertet ad Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Brassóban és Sepsiszentgyörgyön. Mága Zoltán neve egybeforrt a királyok hegedűse címmel, nem csak azért, mert szerte a nagyvilágban számtalan király előtt koncertezett, de 2009-ben megjelent A királyok hegedűse című nagylemeze is.
szekelyhon.ro
Márai Sándorra emlékeznek Kassán
Márai Sándor születésének 112. évfordulója alkalmából emlékünnepséget tartottak április 11-én Kassán az író Mészáros utcában álló szobránál, majd a Gilberto Martinelli rendezésében készült A szabadság keserű íze – Márai Sándor és Nápoly című filmet vetítették a Thália Színház Márai Stúdiójában. Az 52 perces film magyar változatát szlovák feliratozással nézhette meg a közönség. Az emlékünnepséget több szervezet összefogásával valósították meg: a Nemzeti Kisebbségek Klubja és a Márai Sándor emlékszoba, továbbá a Kassa város közgyűlése mellett működő nemzeti kisebbségek bizottsága, valamint a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola, a helyi Csemadok, a kassai Thália Színház, valamint a Rovás Polgári Társulás.
MTI
Szavalóverseny és gálaműsor Csíkszeredában
Csíkszeredában szavalóversenyt és gálaműsort rendeztek a költészet napján. Az Agora alapítvány által meghirdetett csíkszeredai szavalóversenyre tizenhárom magyar költő műveiből egy szabadon választott verssel lehetett jelentkezni. A versmondók Áprily Lajos, Ady Endre, Arany János, Hervay Gizella, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Lászlóffy Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc és Székely János versei közül választhatnak
A délelőtti versenyt este gálaműsor követte a Csíki Játékszín színpadán. A nyertesek szavalatai mellett fellépett Orbán Ferenc, valamint az idén 25. születésnapját ünneplő Role zenekar.
MTI
Tematikus számot készített a Látó irodalmi folyóirat Örkényről
A Látó című erdélyi irodalmi havilap áprilisi száma a száz éve született Örkény Istvánnak állít emléket. Örkény István özvegyének, Radnóti Zsuzsának köszönhetően először olvasható az eddig kiadatlan Örkény-kisregény, az Április a lap oldalain.
A Látó interjút is közöl Radnóti Zsuzsával – mondta Demény Péter, a folyóirat esszé rovatának és a centenáriumi számnak a szerkesztője. A tematikus számban két operalibrettó is olvasható Örkény művei alapján, az egyiket Visky András író, dramaturg, a másikat Lászlóffy Aladár költő írta.
Mindkettőhöz Demény Attila kolozsvári zeneszerző komponált zeneművet. Kötő József és Zakariás Erzsébet egy-egy tanulmánya az Örkény-művek erdélyi, illetve kolozsvári megjelenéseit összegzi, Adorjáni Panna pedig Örkény István wants to be your friend on Facebook-esszéje azt vizsgálja, mit kezd a mai kultúra Örkénnyel.
A Látó évente két-három tematikus számmal jelentkezik, az augusztus-szeptemberi mindig a színművészettel foglalkozik. Az előző, márciusi megjelenés Kolozsvárral foglalkozott. A korábbi "város-számokból" válogatás-kötetet is kiadott már a Látó –tette hozzá Demény Péter.
MTI
Irodalomtörténeti könyvsorozatot indít a Szlovákiai Magyar Írók Társasága
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Opus-könyvek címmel indít új könyvsorozatot, amelyben a szlovákiai magyar irodalomtudománnyal és irodalomtörténettel foglalkozó tanulmányok jelennek meg. Az első kötet, amelynek címe: Vita a szlovákiai magyar líra értelmezhetőségéről Dunaszerdahelyen tartják a bemutatóját.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 22 évvel ezelőtt alakult a szlovákiai magyar írásbeliség képviselőinek független szervezeteként. Célja hozzájárulni a kisebbségi magyar irodalom fejlődéséhez. A társaság jelenleg mintegy 130 szlovákiai magyar írót, irodalomtudóst, művészettörténészt, műkritikust és műfordítót tömörít - mondta Hodossy Gyula a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón.
kultura.hu
Szobrot kapott Herceg János író Zomborban
A zombori Városi Könyvtár előtti díszkertben leleplezték Herceg János írónak, akadémikusnak, fordítónak, a vajdasági magyar irodalom talán legsokoldalúbb, legkövetkezetesebb és legtermékenyebb szerzőjének mellszobrát, amelynek felállítását nyomban halálát követően kezdeményezte a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár igazgatóbizottsága.A szoboravatás után a városházi díszteremben az ünneplő közönség rövid alkalmi felszólalások keretében tisztelgett az ünnepeltre. Többek között elhangzott, hogy ő az, akinek szövegeiben „Zombor az a hely, ahonnan mindig új utak, új elágazások nyílnak, ahonnan a szabadkai vagy az újvidéki vonatok továbbszáguldanak, ahol felkavaró bécsi távlatok kísértenek, az évszakok változást hoznak, egy-egy intézmény vagy kávéháztípus viszont külön értelmet és célt ad a tereknek." Hang és látvány egybetartozik a Herceg Jánosi-i szövegvilág felvillanó "városmitológiájában", az időnként megnyilvánuló mitologikus sűrítettségben. Ami pedig az elbeszélői horizontból valamiképpen hiányzik, az olvasói látásmódban szövődik össze.
vajma.info