Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Kattints a regényre:
http://mek.oszk.hu/00600/00656/00656.pdf
Áder: Magyarország népe sikerre született
Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés megválasztotta őt köztársasági elnökké. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" - hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?" Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország".
Erősödik a kölcsönös politikai bizalom hazánk és Kína között
Kína és Magyarország barátságát méltatta az ázsiai ország miniszterelnökének első helyettese, aki hétfőn érkezett kétnapos magyarországi látogatásra. Li Ko-csiang (Li Keqiang), aki kedden találkozott Orbán Viktor kormányfővel is.A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években egyre sűrűsödtek a két ország magas szintű vezetőinek látogatásai, a kölcsönös politikai bizalom egyre erősödik, a gazdaság és kereskedelem területén a gyakorlati együttműködés biztos léptekkel halad előre, a kulturális cserekapcsolatok virágzásnak indultak.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként hozzájárul Kína és Európa kapcsolatainak elmélyítéséhez, miközben a Kína és az Európai Unió közötti együttműködés belső tartalmának gazdagítása terén aktív szerepet vállal.
Kijelentette azt is: a kínai kormány igen fontosnak tartja a kínai-magyar baráti együttműködés és partneri kapcsolatok fejlesztését és reméli, hogy a magyar féllel együtt a kétoldalú kapcsolatoknak mindegyre magasabb lépcsőfokára léphet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy látogatásának ideje alatt a magyar vezetőkkel a kínai-magyar együttműködés ügyének eddig elért eredményei alapján közösen tervezik meg a két ország kapcsolatainak jövendőbeli irányát, "Orbán miniszterelnök úrral közösen jelenlétünkkel hitelesítettük a kínai és magyar fél által aláírandó valamennyi együttműködési szerződést".
Az 57. évében járó Li Ko-csiang a jelenlegi kínai politikai csúcsvezetés hetedik embere, és várhatóan a következő év tavaszától ő lesz az ázsiai ország miniszterelnöke.
MTI
Bangkok elmélyítené gazdasági kapcsolatait hazánkkal
A magyar-thai gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről tárgyalt Martonyi János magyar külügyminiszter délkelet-ázsiai körútjának utolsó állomásán. Mint mondta, több mint tíz éve nem járt magyar külügyminiszter Thaiföldön, legutóbb, 1999-ben ugyancsak Martonyi János látogatott el oda. A tanácskozásokon beszéltek arról, hogy az árvíz miatt tavaly Thaiföldön nem volt jelentős gazdasági növekedés, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a gazdaság fejlesztésére, amiben Bangkok szívesen működne együtt Budapesttel.
Magyarország elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a biotechnológia és az információs technológiák területén lát jó lehetőségeket az együttműködésre a délkelet-ázsiai országgal.
Emellett nagy hangsúlyt kaptak a tanácskozásokon a vízgazdálkodás, az árvízvédelem területén szerzett magyar tapasztalatok, és a tárcavezetőt útjára elkísérték magyar vízipari vállalatok képviselői is. A felek ugyancsak tárgyaltak az úgynevezett Duna-Mekong kezdeményezésről, amelynek célja a Duna- és a Mekong-stratégia összekapcsolása, együttműködés kialakítása a két régió között.
MTI
Egyeztetett a magyar és a malajziai külügyminiszter
Gazdaságfejlesztési kérdésekről, a kétoldalú turizmusban rejlő lehetőségekről, továbbá környezetvédelmi és oktatási ügyekben folytatott egyeztetést dél-kelet ázsiai körútján Martonyi János magyar és Anifah Aman malajziai külügyminiszter.A Külügyminisztérium sajtófőosztálya nyilatkozatában hasznosnak és sikeresnek mondta a magyar külügyminiszter malajziai látogatását, ahonnan Martonyi János körútja következő állomására, Thaiföldre utazik. A magyar külügyminiszter a Malajzia legkeletibb részén fekvő Szabah államot kereste fel, itt találkozott a malajziai külügyminiszterrel, valamint a szövetségi állam miniszterével, Musa Amannal és az idegenforgalmi miniszterrel.
Közölte, tárgyalópartnerei arról tájékoztatták, hogy Sabah állam gazdaságfejlesztéséi tervének megvalósításában számítanak Magyarországra. Martonyi János a helyi, 1994-től működő, 15 ezer diák által látogatott egyetemen előadást tartott az Európai Unió és a kelet-ázsiai államok szövetségének kapcsolatáról. Elmondta, a campuson az egyetemi kapcsolatok lehetőségéről, elsősorban a phd-hallgatók "cseréjéről" érdeklődtek.
A magyar külügyminiszter látogatása elsősorban kapcsolatépítő és -erősítő volt, ugyanakkor a megbeszéléseken konkrétumok is felmerültek. Erre példaként a magyar vízépítés, illetve víztisztítás lehetőségeit említette, utalva arra, hogy Sabah államban sok a természetvédelmi terület, ezért nagyon jelentősége van a környezetvédelemnek.
MTI
Elporlanak a Magyarországgal szembeni vádak
Navracsics Tibor szerint egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormány elmúlt két évének mérlegéről nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának. Kifejtette, nagy dilemma volt már 2010-ben is, hogy mit tegyen a kabinet: inkább lassabban haladjanak, és így a 2014-es választási kampányban azzal a váddal kelljen szembenézniük a saját választópolgáraik előtt, hogy "volt négy évünk, és mégsem oldottunk meg mindent, amire felhatalmazást kaptunk", vagy pedig vállalják annak kockázatát, hogy gyorsan cselekszenek, több hibát vétenek, de "2014-ben tiszta lelkiismerettel állunk a választóink elé azzal, hogy amit ránk bíztak, azt elvégeztük".
A magyar átalakítások nemzetközi visszhangjáról szólva Navracsics Tibor úgy vélekedett: Magyarország ma egy olyan Európai Uniónak a tagja, amely "a gazdasági válsággal nem tudván mit kezdeni keres valami olyan témát, ahol úgy gondolja, hogy - rosszmájúan ezt nevezhetjük pótcselekvésnek is - fel tud mutatni eredményeket valakivel szemben".
Hangsúlyozta, hogy bár sokaknak nyilván úgy tűnik, szócséplés zajlik, de az Európai Bizottság szerdai döntése is azt mutatja: igenis van értelme ezeknek a vitáknak, annak, hogy "szívósan, újra és újra elmondjuk az érveinket, mert ezek az érvek hatnak".
"Az a rengeteg kifogás, amellyel a tavalyi év óta szembe kellett néznünk az Európai Bizottság vádjai kapcsán, azok két-három kivételtől eltekintve gyakorlatilag elenyésztek, és az Európai Bizottság elfogadta az érveinket" - mutatott rá a tárcavezető, kifejtve: mára oda jutottunk, hogy elfogadták a jegybanktörvénnyel, az adatvédelmi szabályozással, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos magyar érveket, és csak két kérdésben - az adatvédelmi hatóság vezetőjének személye és a bírák nyugdíjazása ügyében - fordulunk bírósághoz.
"De ezek már technikai kérdések. Tehát az (...), amit eddig velünk szembeszegeztek, hogy Magyarországon veszélyben van a jegybanki függetlenség vagy az igazságszolgáltatás függetlensége, úgy tűnik, hogy ezek a vádak elporlanak, és marad két technikai jellegű kérdés, amelyben majd a bíróság kimondja a végső szót" - összegezte.
MTI
A kritikáknak nincs valós alapjuk
A kétharmados parlamenti többség a Fidesz-kormány számára egyedülálló alkalmat adott a szükséges változtatások végrehajtására - hangsúlyozta a Svéd Rádiónak adott nyilatkozatában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Az államtitkárral a svéd közszolgálati rádió P1-es csatornája szombaton közölt interjút. Tomas Ramberg, a rádió felelős szerkesztője felidézte: az országot olyan vádak érik, hogy Magyarországon a demokrácia veszélyben lenne, s a Fidesz tekintélyelvű politikát folytatna. Az újságíró ezzel kapcsolatban a többi között az Európai Unió és az Európa Tanács korábbi állásfoglalására, valamint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levelére utalt.
Kovács Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy ezeknek a kritikáknak nincs valós alapjuk. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a törvényalkotás rendkívül gyors ütemben történt. A kétharmados parlamenti többség a Fidesz számára egyedülálló alkalmat adott arra, hogy az alapoktól kiindulva olyan változtatásokat hajtsanak végre Magyarországon, amelyekre több mint húsz éve szükség volt - fűzte hozzá. "Ez egyedülálló lehetőség volt arra, hogy olyan problémákat oldjunk meg, amelyeket a kommunizmus bukása után meg kellett volna oldani" - hangsúlyozta az interjúban az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy meghátrált-e a kormány, amikor a jegybanktörvényt az Európai Bizottság javaslatára néhány pontban módosította, Kovács Zoltán azt válaszolta, "nem helyes azt állítani, hogy ebben a kérdésben Magyarország meghátrált volna". Az államtitkár szerint helyesebb az a megfogalmazás, hogy "a józan ész győzött". "Párbeszédet folytatunk, és ez a józan ész győzelmét jelenti. Politikától és érzelmektől fűtött ideológiai vita helyett pragmatikus párbeszédre van szükség" - hangsúlyozta az államtitkár.
MTI
A "keleti nyitás" fontos állomása: Orbán Viktor tárgyalt Kína miniszterelnök-helyettesével
Erős szél fúj a világgazdaságban, aki egy lábon áll, azt könnyen feldöntik, ezért Magyarországnak két lábon kell állnia, és a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is, mondta Orbán Viktor a kínai miniszterelnök-helyettesével történt tárgyalását követően.Két lábon kell állni pénzügyi, fejlesztéspolitikai, beruházáspolitikai szempontból és a politikai barátok, politikai szövetségesek szempontjából is. A kínai küldöttség látogatásával fontos lépést tettünk Magyarország gazdasági és pénzügyi biztonságának növelése irányába.
Li Ko-csiang hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre, kedden hét egyezményt - köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos megállapodást, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával és a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos egyezményt - írtunk alá az Országházban.
Az egymilliárd eurós hitelkeret csak töredéke annak a pénznek, amelyet a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettünk. A kínaiaknak az az álláspontjuk, hogy ha az egymilliárd eurót értelmes programokra elköltjük, akkor, ha nem is korlátlanul, de a magyar fantáziát nagyságrendekkel meghaladó mértékben állnak rendelkezésre további források.
Valójában a magyar fejlesztéseknek ma nem pénzügyi korlátjuk van, hanem az a kérdés, hogy vannak-e jól kidolgozott, üzletemberek által is működtethetőnek látott gazdasági programok, és képes-e a magyar magángazdaság olyan programokat az asztalra tenni, amelyeket érdemes egy kínai-magyar fejlesztési alapból finanszírozni. Nem a pénzszűke határozza meg az életünket, hanem a saját életképes ötleteink korlátozott száma. Magyarországnak ma már a válság utáni növekedési szakasz politikáját kell megvalósítania, és ehhez szereztünk ma nem egymilliárd, hanem sok milliárd euró értékben forrásokat - mondta miniszterelnök.
A múlt heti varsói Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon meghívást kaptunk Ven Csia-pao kínai miniszterelnöktől, így a kétoldalú kapcsolatok erősítésére még az idén Pekingbe látogathatunk - folytatta.
Kína Magyarországot stabil országnak látja, amelynek képzett a munkaereje, gazdasági növekedése pedig ismét elérte és egy kicsit meghaladta az Európai Unió átlagát. Kína pénzügyileg is stabil országnak tartja Magyarországot, mert bár 80 százalék körüli az államadósság, de olyan erős pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezünk nemcsak az Európai Unióhoz és az IMF-hez, hanem a kínaiakhoz és más feltörekvő piacokhoz is, amelyek stabilitást adnak az országnak.
Most már csak arra van szükség, hogy a magyarok is elhiggyék, hogy ez egy stabil ország. A velünk stratégiai szövetségben lévő országok sokkal biztatóbbnak és nagyobb jövő előtt állónak látják Magyarországot, mint időnként a saját polgárai.
A kínai-magyar kapcsolatokban tavaly júniusban értünk el áttörést, amikor húszegynéhány év után a kínai miniszterelnök ellátogatott Budapestre.
Magyarország 2010 óta következetesen viszi végig a keleti nyitás politikáját, amelynek egyik kulcsszereplője Kína, a kínaiaknak pedig határozott Közép-Európa-politikájuk van, amelyben a számukra fontos államokkal kétoldalú kapcsolatokat építettek ki, az egyik legmélyebbet a magyarokkal.
A két ország stratégiai együttműködése a kulturális és tudományos élet után most már kiterjed a gazdasági életre, a fejlesztéspolitikára és a pénzügypolitikára is, most pedig azon dolgozunk, hogy a civil társadalmak együttműködését is fejlesszük, ezért a két ország ösztöndíjasokat fogad majd százas nagyságrendben, hogy el tudjuk mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.