Martonyi: Fontos a nemzeti önazonosság megőrzése
Martonyi János találkozott a magyar közösséggel a Sao Pauló-i Magyar Házban. A külügyminiszter beszédében hangsúlyozta az új Alaptörvény magyar közösségekkel szembeni felelősségvállalását, továbbá a nemzeti önazonosság megőrzésének fontosságát és támogatását. A százezres brazíliai magyarság többsége Sao Paulóban él. E közösség szellemi központja a Magyar Ház, amely a helyi magyarok kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzését számos formában igyekszik előmozdítani. A magyar nyelviskola, a cserkészet, a néptánc-oktatás, a felnőtt nemzedékek számára a szabadegyetemek, valamint a közösség által fenntartott idősek otthona mind ezt a célt szolgálja.
A külügyminiszter a magyarság képviselői előtt hangsúlyozta a határon túli magyarság együttműködésének és hálózatépítésének a fontosságát. Ismertette az Alaptörvény magyar közösségekkel szembeni felelősségvállalásának lényegét, továbbá a nemzeti önazonosság megőrzésének fontosságát és támogatását. Bemutatta a magyar külpolitika három prioritását: az európai integráció erősítése érdekében végzett tevékenységet, a közép-európai együttműködés előmozdítását, valamint a közelmúltban meghirdetett globális nyitást.
Ez utóbbi cél elérésében különleges erőt képez a brazíliai magyarság. Éppen az itt élő közösség miatt fontos, hogy Sao Paulóban konzuli irodával és külgazdasági szakdiplomatával újra működik a korábban bezárt külképviselet.
A miniszter külön köszönetet mondott a nyugati magyarságnak azért, mert e közösség felemelte szavát a hazánkat ért igazságtalan támadások miatt. Tíz személy állampolgársági eskütételére is sor került, köztük nem egy olyan volt, akinek felmenői érkeztek az óhazából.
Az egyszerűsített honosítást követően az új állampolgárok a minisztertől vehették át honosítási okiratukat. A miniszter bejelentette, hogy Magyarország a külföldi magyar közösségekért érzett felelőssége tudatában 700 ezer forinttal járul hozzá a Magyar Ház felújításához, amely Brazíliában több mint negyedszázada szolgálja a magyar kultúra nemzedékeket átívelő megőrzését.
MTI
A nemzet és az állam nem ugyanaz
Schöpflin György Nemzetfelfogások - Konzervatív nemzeteszme című tanácskozáson úgy fogalmazott: van különbség liberális és szocialista nemzetfelfogás között, de mindkettő nagyon komoly küzdelmet folytat a nemzet ellen, ami a baloldal szerint hamis tudat.
A konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzetet, a nemzetben való létet, és a közösségek organikus szerepét. Elismeri azt is, hogy nemzetnek van egy erkölcsi, etikai rendszere, elfogadja a normativitást - tette hozzá az európai parlamenti politikus, aki a nemzetet identitásalkotó folyamatként és a biztonságot fenntartó identitásként határozta meg. A professzor úgy látja: az elmúlt tíz évben egyre zavarosabbá vált a fogalomrendszer.
Mint mondta, ez némileg az amerikaiak miatt van így, akik nem tesznek különbséget a nemzet és az állam között; ezt a felfogást átvették a britek is. Nemzet és állam azonban nem ugyanaz - mutatott rá a néppárti politikus, hozzátéve: az államnak van egy nagyon fontos nemzet- és kultúrafenntartó szerepe, az állampolgárság azonban egy önkéntesen vállalt kategória. Ma már osztályokban gondolkodni idejétmúltnak számít - folytatta, hozzátéve: a nemzet mindig biztosít egyfajta egyenlőséget, és ezzel felülírja az osztálykategóriát. MTI
A magyar kormány iskolát teremt Európában
Földes Balázs, a KPMG igazgatója szerint a kormányzat egészen meglepő kreativitással keresi a kerülő utakat: olyan adók bevezetését, amelyek gyorsan és biztosan költségvetési bevételt teremtenek, de nem közvetlenül a lakosságot sújtják. Az új adók besorolása szinte lehetetlen a hagyományos kategóriák szerint. A tervezett biztosítási adóban, távközlési adóban, pénzügyi tranzakciós illetékben közös, hogy az adók összege nem a szolgáltatók nyereségétől függ, csak lakossági fogyasztás mértékétől. Ugyanakkor egyik sem klasszikus lakossági adó. A hivatalos kommunikáció szerint ezek vállalati adóterhek, a cégek extra nyereségéből szeretne a kormányzat nagyobb részt a közös költségek fedezetéül elvonni.
Napi Gazdaság
Magas István közgazdász szerint az uniónak tetszeni fog, hogy a kormány az új, technikailag jól beszedhető és tartósnak ítélhető adókkal a fogyasztást terheli. Kiszelly Zoltán szerint Magyarország már most iskolát teremtett, s előbb-utóbb az uniós országok sok olyan megoldást át fognak venni, amelyet mi próbáltunk meg.
Orientpress
A multinacionális cégeknek is ki kell venniük a részüket a közteher viselésből
Matolcsy György bejelentette: a kormány egy harmadik, 30 százalékos társaságiadó-kulcsot is bevezet a már meglévő 10 és 19 százalék mellé. Ez valójában az eddig az energiaszolgáltatókra, a jövő évtől pedig a közműcégekre is kivetni tervezett Robin Hood-adót jelenti. Megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat. Hogy az adó miatt ne nőjön jelentősen a szürke- és a fekete-készpénzforgalom, a kereskedelmi kamara javaslatát megfogadva a vállalkozások a jövőben ötmillió forint felett csak utalással egyenlíthetik ki a számláikat.
A telefonadó percenként két forint, az adóalany a szolgáltató (a korábbi tervek szerint még az előfizető lett volna), a miniszter szerint ez, valamint a verseny a biztosíték arra, hogy a terhet nem hárítják az ügyfelekre. Kérdés, hogy az adó megfelel-e az EU áfáról szóló rendelkezéseinek, Az új adók beépülnek az üzleti életbe, nem ideiglenesek, így segítenek hosszú távon biztosítani a büdzsé kiszámítható struktúráját.
Népszabadság
Nagyszeben - Erdély
[gallery order="DESC"]
Francia értelmiségiek az Orbán-kormány két éve ostorozott megoldásaihoz hasonló politikát sürgetnek
Francia baloldali értelmiségiek, köztük Susan George, Gilbert Mitterrand és Michel Rocard volt miniszterelnök abban látják a kibontakozás útját, hogy megzabolázzák a pénzügyi szférát, és rákényszerítsék a társadalom iránti kötelességének teljesítésére. Az állam úgy tudna jobban eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek, ha jelentősen csökkentenék az állam által felvett hitelek kamatát, növelnék a vállalatok nyereségadóját, felszámolnák a nagy jövedelműek adókedvezményeit és megadóztatnák a tőke tranzakciókat. Utalnak arra, hogy az amerikai központi bank (FED) 1200 milliárd dollár hitelt nyújtott a bajba került bankoknak mindössze 0,01 százalékos kamat mellett. Az államok ennek a kamatnak a hatszázszorosa-nyolcszázszorosa mellett juthatnak hitelhez. Ha megszüntetnék a legmagasabb jövedelműek tíz éve élvezett adókedvezményeit, az állam akkora bevételhez jutna, hogy megszűnne a (francia) költségvetési hiány.
Sürgetik az EU intézményrendszerének radikális felülvizsgálását is. Több demokráciára van szükség, mert a kormányok politikája alárendelődött a nagy pénzügyi csoportoknak, melyek a neoliberális gazdaságpolitika jóvoltából akkora szabadságot nyertek, hogy nem csak a fennálló demokratikus rendet sodorják veszélybe, hanem magát az emberiséget is.
mszfksz.hu