Sajtóközlemény: Nürngberg vívmánya Strasbourgban összeomlott
Fizessen a magyar állam kártérítést a vörös csillaggal hivalkodó, a BTK-t semmibe vevő a totalitárius államokat istenítő polgárnak 4.000 EUR-t kárpótlásul.
Ez a bírósági verdikt.
Az ítélet szerint törölni kellene az önkényuralmi jelképek közül a vörös csillagot, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság is a BTK idevonatkozó rendelkezését jóváhagyta.Nekünk, kelet-közép-európai népeknek a vörös csillag több, mint vörös posztó. A kommunizmus hatalma, sapkájukon vörös csillagos katonákkal, verette le az 1956-os, majd az 1968-as magyar és csehszlovák forradalmakat. A háború után a kitelepítettek tízezrei szenvedtek a terrortól, a vörös csillagosok "mozgalma" százmillió embert küldött a halálba. Lásd példaként lengyel testvéreink katyini sorsát.
Mi magyarok, fajra, vallásra, felekezetre tekintet nélkül egyaránt elítéljük a nácizmust és a kommunizmust. Minden magyar ember elveti a totalitárius rendszereket.
Ez az ítélet felveti azt a kérdést, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthet szabadon. Milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, mit szabad és mit nem szabad elvetnie erkölcsiek terén.
A magyar állam nem fizethet kártérítést, egyetlen petákot sem a vörös csillag híveinek, mert ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a "nagy vezérek" őrületeinek.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) vezetősége kéri a Kárpát-medence magyar polgárait, hogy jelen nyilatkozathoz minél többen csatlakozzanak.
Csatlakozni lehet a www.civilosszefogas.hu weboldalon a „Csatlakozás” fül/A vörös csillag totalitárius jelkép alatti űrlap kitöltésével.
Közleményünket eljuttatjuk a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz.
Szabó Dezső szavaival: "Minden magyar felelős minden magyarért".
Budapest, 2012. június 4.
CÖF-CÖKA, CET elnöksége
Közép-Európában a vörös csillag önkényuralmi jelkép
Rétvári Bence államtitkár nyilatkozta: hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, itt, Közép-Európában a vörös csillag önkényuralmi jelkép, amelynek a nevében embereket gyilkoltak meg bírósági ítélet nélkül, valódi ok nélkül. Az államtitkár kijelentette: bármifajta nemzetközi nyomás is nehezedik Magyarországra ezzel kapcsolatban, "sem azoknak, akik vörös csillagot hordtak magukon, mi kártérítést, amíg polgári kormány van Magyarországon, fizetni nem fogunk, sem a büntető törvénykönyvből mint önkényuralmi jelképet kivenni nem fogjuk, a sarló-kalapáccsal együtt.
Akit tehát ezen bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek és utána nemzetközi fórumokhoz fordul, azzal szemben ezt az elvi álláspontot érvényesítjük - mondta az MTI-nek magyarázatként az államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy alig volt valaki, akire a kommunizmus nem sújtott le valamilyen formában: egymillió ember ellen folytattak jogi eljárást; a fő szándék a megfélemlítést volt - tette hozzá.
Szavai szerint minden önkényuralmi rendszer a társadalom legellenállóbb rétegét töri meg, a polgári középosztályt. A polgári kormányok pedig éppen őket támogatják, ezért a mostani kormány is őket segíti, például az új adópolitikájával - jegyezte meg.
Kifejtette: a mai napig elhúzódó feladata a kormányzatnak a középosztály felemelése, illetve az elégtételadás a sokat szenvedett családoknak. Ennek az elmúlt két évben igyekeztek jogszabályokban is eleget tenni. Ezek közül a legfontosabb az alaptörvény, amely szerint az 1944-es német megszállástól egészen az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig, 1990-ig az addig elfogadott jogrendszer kívül esik a magyar alkotmányosság keretein - mutatott rá Rétvári Bence.
MTI - fidesz.hu
Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke azt monta, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".
MTI
El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen. Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott. Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".
MTI
Diplomácia és történettudomány
Nehéz év
Úgy kell tovább erősíteni a gazdasági szempontból nélkülözhetetlen, az uniós politika tekintetében pedig jó stratégiaként működtethető közép-európai együttműködést, hogy közben a határon túli magyarok ne érezzék úgy, magukra hagyta őket Budapest. Nem egyszerű feladat mindezt olyan román, szlovák vagy éppen magyar médiakörítéssel megvalósítani, amely sok esetben a térség egységes fellépését unalmas illúziónak tartja, a nemzeti ügyben felemelt véres kard körülhordozását viszont hazafias kötelességnek.
Pataky István
Magyar Nemzet
Hely a Nap alatt
Sokan szeretnék, ha a föld alatt volna már a helyünk, de amint Lord Rothermere annak idején mondta: Magyarországnak helye van a Nap alatt. Nem pusztíthatják el a sötétség fiai.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A magyar szélsőjobbot erősítik a nyugat-európai sajtó bírálatai
A Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről című német nyelvű interjúkötetet bemutató rendezvényen a Gulyás Gergely elmondta: "A nyugat-európai sajtó fő iránya a második világháború óta soha olyan komoly támogatást nem nyújtott szélsőjobboldali pártnak, mint amekkorát a Jobbik és a magyar szélsőjobboldal kapott" a kormány politikáját megalapozatlanul bíráló cikkekkel. Ha az ilyen írásokat közlő lapok tudnák, hogy milyen hatást váltanak ki, akkor "biztos nem tennék ezt" - mondta Gulyás a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén.Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az "Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt", és éppen az első Orbán-kormány "folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét". Mindeközben "mi kapjuk meg" a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek "kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket - mondta.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával "egyesíti a magyarokat", hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig "minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív". Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és "végtelenül felháborító". Ha "Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja" - mondta Szájer mintegy 80 fős - többnyire németekből álló - hallgatóság előtt.
Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány "példaértékű", garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is "kiemelkedik", és "német alkotmányjogász számára igen örömteli", hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.
MTI-fidesz.hu
A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik
A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik, mert ezer éve van, és ez győzelem. A magyar helyzetből, országunk elhelyezkedéséből, a bennünket körülvevő népek történelméből, a földrajzi adottságainkból sokkal logikusabban következne az, amit úgy nevezhetünk, hogy felszívódás, beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás. Ez sokkal természetesebb következménye lehetne ezer év elteltének, mint az, hogy itt állunk és magyarul beszélünk.
Orbán Viktor