Egyetlen közös magyar ügy létezik
A XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát azok a román pártok, amelyek vezetői obskúrus nyilatkozatokkal vegzálják Magyarország közméltóságait - olvasható Tőkés László európai parlamenti képviselő közleményében.Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint az EP-képviselő sajnálattal állapította meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott ehhez "a soviniszta-nacionalista kórushoz", sőt, egyes vezető romániai magyar politikusok még túl is licitálják a többségi nemzet hangadóit - véli Tőkés. Név szerint Kelemen Hunort, Frunda Györgyöt és Borbély Lászlót bírálta, akik az elmúlt napokban tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy magyarországi politikusok "beavatkoznak" a romániai helyhatósági választási kampányba. Tőkés szerint mintha ismét visszatérne a kommunista diktatúra időszaka, hiszen az RMDSZ a Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor "be nem avatkozás" doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben - magyarországi szocialista "elvtársai" gyakorlatát átvéve - az uniós "tanító bácsihoz" rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait - olvasható a közleményben. Tőkés szerint nem létezik több "magyar ügy", hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik, az a romániai magyarság ügye is. MTI-fidesz.hu
Kádár véreskezű diktátor volt, de a nyugat cinkosan elnézte neki
M. Kiss Sándor Közelítések – 1956 című kötetének legaktuálisabb fejezete Kádár János 1956-os tevékenységével foglalkozik. Kádár még moszkvai útján is fenntartotta egy többpárti rendezés és béketeremtés lehetőségét. Sőt, azt követelte, hogy az ő kormánya ne legyen a szovjetek bábkormánya! Aztán belépett a Kreml kapuján… De nemcsak Moszkva ereje, a realitások és a Nyugat hallgatása fordította meg Kádárt, bár ezek is szerepet játszottak.És nem kis mértékben a hőn vágyott hatalom is. M. Kiss Sándor szerint nem ért véget a forradalom 1956. november 4-én. Tovább szervezte magát az ellenállás, felkészülve a harc új formáira. Új gócpontok, bázisok keletkeztek, a katonai vereség nem törte le a forradalmárokat, sőt, a lelkekben újra felszította az ellenállás lángját. Egészen 1957 májusáig tartott a szabadságharc. A november 4-i rádióbeszédben még éppen azt mondta Kádár, hogy az új kormány „nem tűri, hogy a dolgozókat bármi ürügy alapján üldözzék azért, mert a legutóbbi idők cselekményeiben részt vettek”. És ez az igazi tragédia. Miközben Amerika cinikusan szabad kezet adott Moszkvának, az erről mit sem sejtő egyszerű magyarokban szította az ellenállást. Ez szorította be Kádárt egy olyan csapdahelyzetbe, amiből csak a sortüzek jelentettek kiutat számára. A sortüzeknek tehát valamilyen részben a State Department is a felelőse. Magyar Hírlap
Újabb tiltakozó levélek a harangok elnémítása ügyében
Sokan tiltakoztak az elmúlt napokban a történelmi egyházaink vezetői által jegyzett, Kovács Zoltán államtitkárhoz eljuttatott válaszlevelük miatt. Most Varga László lelkész, volt református püspök-helyettes levelét idézzük fel:
Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is levélben fejezte ki tiltakozását , amiért a történelmi keresztyén egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.Varga László képviselő – a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján és a reformatus.hu-n idézett, a református zsinati elnökségnek és Erdő Péternek címzett – levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
A képviselő jelezte, nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, és sok helyen ma is - fogalmazott.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Erdélybe utazik Budai Gyula
A Kárpát-medencei együttműködés erősítése, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából látogat Erdélybe Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A két napos út során Budai Gyula Székelyudvarhelyre és Sepsiszentgyörgyre látogat, hivatalos találkozó keretein belül Tőkés Lászlóval, magánemberként Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével, a MAGOSZ szövetségi igazgatójaként pedig határon túli magyar gazdaszervezetek képviselőivel találkozik.A parlamentben februárban került aláírásra a „Vidékfejlesztési Együttműködések a Kárpát-medencei Határon Túli Magyarsággal” címet viselő megállapodás Magyarország, Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna között. Ennek a megállapodásnak az egyik eleme egy nemzetpolitikai irányultságú vidékfejlesztési együttműködés elindítása a külhoni magyar szakmai-társadalmi szervezetek és Magyarország között. A megállapodás egyik fő területe a szakmai együttműködés a gazdaszervezetekkel, közvetlen kapcsolatokat létesítve az anyaországi és a külhoni gazdák között.
fidesz.hu
Szomszédunk, Romanova
A román politika moldovai expanziója számunkra ma azért érdekes, mert Bukarestből kormány és ellenzék versenyt üvölt arról, hogy magyar politikus be ne tegye a lábát választási kampány idején Erdélybe. A szégyenteljes és észbontó Nyirő-ügy után most Kövér László székelyföldi kampányútja szúrta a bukaresti urak szemét. A román szenátus és képviselőház ellenzéki elnökei levélben kérték „magyar kollégájukat”, maradjon már inkább most otthon. Mert persze amúgy szeretettel várják, s persze most sem fogják bántani, de… Nos, a „de-t” már Viktor Ponta kormányfő magyarázta, mondván: figyelemmel fogják kísérni Kövér útját, s ha úgy adódik, nemkívánatos személynek is minősíthetik.
Értik? Egy olyan ország vezetői mondják ezt, akik választások idején ki sem teszik a lábukat Moldovából, s a szó legszorosabb értelmében beavatkoznak egy független ország belügyeibe. Sőt lelkesen kampányolnak Olasz- és Spanyolország luxusszállóiból a román vendégmunkásoknak. Róma és Madrid nem szól, hiszen mindannyian az Európai Unió tagjai, polgárai vagyunk, szabad a ki- és bejárás. Mi több, szabad a beszéd és a kampány is.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Szabadságharcok
A liberális dogmák szeretik kárhoztatni a nacionalizmust, mint minden baj okozóját; gondolom, ilyenkor, futball Európa-bajnokságok idején egy rendes ultraliberális három héten át föl-le járkál a szobában, ordas eszmék terjedését vizionálva.
Csontos János
Magyar Nemzet
Ujhelyi az RMDSZ-nek segített
A románok mellett a hazai baloldal is újabb támadásba kezdett a magyar kormány ellen. Szerintük ugyanis a magyar kabinet beavatkozik az erdélyi politikába. Pedig a 2008-as romániai helyhatósági választások előtt éppen az MSZP kampányolt Erdélyben.
(Ezek szerint, amit nekik, azaz élcsapatnak lehet, másoknak tilos! Persze a demokrácia jegyében. szerkesztő)
Magyar Hírlap
Sarkosan fogalmazva
Ha valaki elvi okokból nem megy el valahová, az nincs kirekesztve, az távolmaradásával fejezi ki véleményét, és ezekről a távol maradókról nehéz elhinni, hogy nekik is fáj „az igazságtalan béke, a sok-sok elcsatolt magyar terület, ezt a fájdalmat nem a konfliktusok kiélezésére használják, hanem keserű történelmi tényként kezelik”. Tipikus Kádár-kori csűrés-csavarás ez, akárcsak egy másik megállapítás, miszerint a magyar kormány a magyar-román viszony területén tizenöt éves diplomáciai munkát tesz tönkre. Hát persze, Trianon is a magyarok hibája volt, nem mertünk elég kicsik lenni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Petőfi - album - 1898-ból - Digitális könyv
Ezt a kötetet 1898-ban a Petőfi-Társaág megbízásából adták ki.
Kattints a digitális könyvre
http://www.xn--knyv-e-wxa.hu/pdf/Petofi-album.pdf
Magyar nemzeti és történelmi jelképek - Digitális könyv
kattints a digitális könyvre - jó böngészést!
http://www.nemzetijelkepek.hu/