A demográfiai tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni
Botos Katalin és Botos József szerint a demográfiai tényeket nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni. A termékenységi ráta a rendszerváltáskori 1,9-ről 1,2-re csökkent, miközben a nyugdíjasok száma a 2,2 millióról 3,1 millióra emelkedett. Németországban már bevezették az úgynevezett elöregedési koefficienst: ha nem születik elég gyerek, nincs reálnyugdíj-emelkedés. Portugáliában is figyelembe veszik a születésszámot: a járulékot a szerint differenciálják, hogy hagy-e és mennyi járulékfizetőt maga után a leendő nyugdíjas. Egy, a gyerekvállalást is figyelembe vevő nyugdíjrendszer csak akkor lehet életképes, ha a mindenkori kormányok ehhez megfelelő családpolitikai intézkedéseket rendelnek, hiszen ma egy gyerekkel is azonnal a létminimum alatt találhatja magát egy család. Botosék javaslata szinte szó szerint beépültek a Nemzetgazdasági Minisztérium vitaanyagába. Az anyag kiemeli: a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése. Az öngondoskodás az önkéntes pénztári mozgalom és más előtakarékossági formák által lehetséges.
Világ Gazdaság
Individualizmus és a közösségi lét
Pokol Béla alkotmánybíró szerint az európai civilizáció országai az utóbbi évtizedekben már nagyon közel kerültek ahhoz, hogy az individualizmus végletesen korrodálja a közösségek létét. A közösségi élet gúzsba kötése az eredménye annak, ha az alapjogokat a közösségek létére tekintet nélkül fogjuk fel. Amíg az európai civilizáció az elmúlt kétszáz évben sokat profitált a közösségektől részben leoldódó individualizmus modernizációs előnyeiből, addig mára a közösségmegvető egyéni autonómiát egyre inkább hátrányként is kénytelen megtapasztalni. Csak a nők anyaszerepének fokozatos megszűnését kell példának hozni az individualizmus és az egyenlősítés biológiai szerepekre átvitelének túlhajtásaként, hogy megjelenjen előttünk az európai civilizáció demográfiai összeroppanásának szomorú valósága. Az egyéni autonómia és az ezt védő alkotmányos alapjogok mindig csak a közösségek létére tekintettel és harmonikus létének függvényében biztosíthatók, és nem fogadható el ezek abszolutizálása. Az alapjogvédelem csak a közösségvédelem mellett, ezzel párhuzamosan fogadható el, és az alapjogok csak a közösség fennállása érdekében, illetve függvényében biztosíthatók.
Magyar Nemzet
Háttér-kép - ECHO TV - avagy a globális hatalom leleplezése
Ezt meg kell nézni!
Kattints a videóra
http://www.echotv.hu/20120628_hatterkep.html
A minőség forradalma kell
Árva László szerint Németh László 1933-as tanácsa, hogy mennyiségi eredmények helyett a minőséget kellene a középpontba állítani, ma fontosabb, mint bármikor volt. Hiszen a rendszerváltást követően a magyar vállalatok nagy része összeomlott, és a magyar gazdaság a nemzetközi vállalatoknak olcsó munkaerőt kínáló összeszerelő műhelye lett, ahol a kreativitás és az alkotószellem egyre szűkebb területre kénytelen visszahúzódni. A minőség forradalmának ma azt kellene jelentenie, hogy a kormányzat igyekszik a hazai nagy a hozzáadott értékű tevékenységet folytató vállalkozásokat támogatni és helyzetbe hozni. Napjainkban az EU alapvetően szétszakadt a magas minőségi tevékenységet folytató centrumra, és az egyre inkább összeszerelő munkát végző, illetve turizmus-vendéglátás iparból élő perifériára. A minőségi szétszakadás sok közgazdász szerint a fő oka az EU jelenlegi válságának is, hiszen mindenki a centrum termékeit akarja megvenni. A centrum pedig már nem hajlandó a perifériának hiteleket adni azért, hogy azok több német és francia terméket vehessenek. A minőség forradalmát érvényesíteni kellene demográfia terén is, különben az egyenlőtlen gyermekvállalási hajlandóság a munkaerő minőségének leromlását, az ország versenyképességének további hanyatlását fogja eredményezni.
Magyar Nemzet
Vessünk véget a válságnak most
Paul Krugman „Vessünk véget a válságnak most” című könyvében tévesnek és kártékonynak minősíti azt a szemlélet, hogy a döntéshozók a hatalmas munkanélküliség helyett inkább a költségvetési hiány és az államadósság miatt kezdtek aggódni. Ez nem vet véget a válságnak, s a munkaerő képzettségi szintjének erodálásával, a beruházások elhalásával és a különböző szociális programok és közfinanszírozású feladatok megnyirbálásával hosszabb távon is rontja a gazdaságok termelő képességét. A legsúlyosabb probléma az elégtelen kereslet. Krugman hétköznapi példák révén magyarázza el az alapösszefüggést, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed, a te kiadásod az én jövedelmem”. S ha egy gazdaságban, egyszerre nem költ senki, akkor lefelé tartó spirálba kerülünk, aminek következtében az adósságok erőltetett ütemű törlesztése ellenére egyre nagyobbá válik az adósságteher. Kitörni ebből az ördögi körből úgy lehet, ha a magánszféra elégtelen keresletét az állam pótolja.
Blahó Miklós szerint Krugman végig Keynes-re hivatkozik. Vagyis a mai uralkodó eszmékkel a korábbi és sikeres uralkodó eszmét állítja szembe. Az egyre nagyobb vagyont és befolyást központosító elit utasítja el Keynes tanait, nem kér az állami beavatkozásból, sőt egyre kisebb államot követel, a szabályozások könnyítését szorgalmazza.
Keynes most visszatér, az MIT, a Harvard, a Princeton újra befogadja tanításait. A pénz és a politika világa azonban egyelőre hallani sem akar róla. Ám Krugman figyelmeztet, az Egyesült Államokban most már három esztendeje évente ezermilliárd dollárra tehető a megtermelhető, de meg nem termelt javak értéke. Európában sem értik, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed”, legalábbis a németek nem látják be, hogy úgy halmoztak fel kereskedelmi többletet, hogy a többieknél hiány keletkezett.
Népszabadság
Áldozat a kommunisták által megnyomorított élet is
Kövér László szerint nem csupán azok a kommunizmus áldozatai, akiket megöltek, hanem azok is, akiket megnyomorítottak ezen eszme jegyében. Az Országgyűlés elnöke pénteken Kecskeméten, a kuláküldözés áldozatainak emléket állító alkotás avatásán úgy fogalmazott: az egész magyar parasztságról emlékezünk meg a mai nap, mert a politikai hatalom elragadása, a polgári állam vezető rétegének likvidálása, kitelepítése után a kommunizmus célpontja minden szocialista országban a mezőgazdaságból, a földből élő ember volt.A város főterén felállított emlékmű előtt az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Rákosiék "a szovjettől kölcsönöztek egy szót", és kuláknak bélyegezték azokat, akiket a felvilágosultan gondolkodó politikusok már a két háború között parasztpolgárnak neveztek.
Kövér László szerint ezen az emléknapon nem kerülhető meg a kérdés: miért nem látjuk még mindig mindannyian a kommunizmus valódi arcát? Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kommunizmus emberiség elleni bűne "nem a véletlen műve, nem egyszerű műhiba, nem is könnyen kiigazítható kisiklás volt". A terror, a megfélemlítés, a közösségek elleni gyűlöletkeltés és a tömeggyilkosságok "az ideológia lényegéből, annak velejéből következtek" - tette hozzá.
A szembenézés napja arra kötelez tehát valamennyiünket, hogy soha ne feledjük: a hazugságra és megfélemlítésre alapozott, az embereket szegénységbe taszító, néhány kiváltságosnak pedig korlátlan hatalmat és jólétet biztosító rendszer létezett - mondta.
Kövér László emlékeztetett a 2010-es országgyűlési választásokra, amikor "fényes győzelmet" aratott a jelenlegi kormányzó többség, lezárták a "nemzetsorvasztók korszakát", nekifoghattak hazánk felvirágoztatásának, újraindulhat az építkezés, "de a munka még koránt sem ért véget". "Mindent a helyére kell rakni, mert a rosszul elrendezett múlt el sem megy, a megíratlan idő pedig ködszerűen üli meg a lelkeket" - fogalmazott a szónok.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor Bakuban, a Crans Montana Fórumon
A jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a Kaszpi-tenger térségével az Európai Uniónak ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen a közösség energiaellátása. Ha az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozóit, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között - mondta Orbán Viktor Bakuban.Hozzátette: a német és az orosz világ között elhelyezkedő, észak-déli irányból nézve a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó térség nem rendelkezik jelentős energiaforrásokkal, gáz- és olajmezőkkel. Közép-Európának ezért központi kérdése az energiabiztonság. Ezért a kelet-nyugati infrastruktúra továbbfejlesztése mellett mindenképpen szükséges az észak-déli rendszerek kiépítése.
Kiállunk a nukleáris energia szükségessége mellett is.
Rutinrettegők
Az egyre fáradtabb piszkálódás is mutatja, nincs új ötletük a brüsszeli mószerolóknak, valójában ez a médianyavajgás is csak azért megy, le ne álljon teljesen az országot szapuló kórus, mert azt újraindítani már nagyon keserves. Nem csupán a nyári uborkaszezon miatt, hanem mert bágyadni látszik a stabil itthoni súgókör is, kevés a friss téma, már a horthyzás, nyírőzés is lecsengőben. Ha Göncz Kingáék nem lennének, talán már ki is fulladna a "magyar kérdés"...
Pilhál György
Magyar Nemzet
Miért éppen Mesterházy?
Mintha nem hánytunk volna elég epét Ron Werbertől, aki a saját bevallása szerint szent missziótól hajtva adott nyilvánvaló hazugságokat (köteles beszéd és a 23 millió román) Kovács László, Lendvai Ildikó és Medgyessy Péter szájába. Mintha nem lennénk túl 2004. december 5-én, amikor (kétszázötvenezer megadott magyar állampolgárság után bátran kimondhatjuk) bizonyíthatóan hazug kampánnyal uszítottak magyart magyar ellen. Mintha végül is nem tudódott volna ki, hogy százkilencven MSZP-s képviselő 2006 tavaszán cinkosan, sunyulva, egyetlen szót sem elkotyogva, szemrebbenés nélkül végighallgatta, hogy „végighazudták az elmúlt másfél-két évet”. Mintha nem folyt volna a vér azon az őszön a pesti aszfalton.
Mintha nem lepleződtek volna le azok a köztörvényes lopások, amelyeket ifjúsági államtitkárként Mesterházy Attilának is kötelessége lett volna megakadályozni vagy legalább észlelni.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
A görög államadósság és a pénzügyi spekulánsok
A görög államadósság "optimalizásását" Lauidiadis beosztott és csapata minden morális szempontot mellőzve elvégezte. Jutalma: előléptetés az életbiztosítási osztály élére. Görögország pedig csatlakozhatott. A görög adósságnak ez a pikáns sajátossága tette lehetővé, hogy a Goldman Sachs nagyot kaszáljon a görög harmatos réten, majd 2006-tól kezdve, mint aki jól végezte dolgát, magára hagyja kliensét. E különleges bank erejének egyik forrása - miként a görög példa is mutatja - a megszállott titoktartás, a másik: a hóhéri kíméletlenség. Alkalmazottjait banki szerzeteseknek szokták nevezni.
S. Király Béla
Magyar Nemzet