Orbán Viktor a tehermegosztás politikájáról
Orbán Viktor szerint a tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, a pénzügyi világ megadóztatása markáns részét képezi a mindenkori közteher-viselési rendszernek. Orbán szavai jelzik, hogy a kormány tisztában van azzal: az egyik legnagyobb erőpróba a tranzakciós illeték bevezetése-megőrzése lesz, ami ellen komoly erők mozdultak meg Európában, azokat az – akár az IMF részéről felmerülő – esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkasszában megtakarítási lehetőségeket kellene keresni.
Népszabadság
Az ombudsman öncélú tevékenysége kimondottan káros lehet a társadalomra
Rédly Elemér nyugalmazott plébános szerint kétséges, hogy Szabó Máté ombudsman alkotmánybírósági beadványai az együtt élő párok és a gyermekek jogait, érdekeit szolgálják. Számos nő szeretné, ha a gyermeke apja feleségül venné, de az a házasságkötést nem vállalja. Az anya érzi az elkötelezettség hiányát, a felelősség vállalásának elutasítását, de nem tud mit tenni, gyermeke és jövője ki van szolgáltatva élete párja pillanatnyi jóakaratának. Az ombudsman többletjogokat akar biztosítani olyan embereknek, akik nem hajlandók több kötelezettséget vállalni. Ha a beadványa eléri amit akar, akkor lehet, hogy néhányan anyagilag jól járnak, de a társadalom mindenképp veszíteni fog, mert a házasságkötés valóban csak papír marad, méghozzá olyan papír, amit veszélyes aláírni, mert ha esetleg mégis fel akarja valaki bontani, akkor az sok pénzébe kerül.
Magyar Hírlap
Brüsszel kezd ijesztően az egykori Moszkvára hasonlítani
Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a sajtószabadság és a médiapluralizmus helyzete Magyarországon – közölte Ryan Heath, az Európai Bizottság egyik szóvivője. Aggasztó az a jogi csata, amit a Klubrádió a frekvenciájáért vív a bíróságokon. Fennáll annak a súlyos veszélye, hogy az ellenzéki hangok egyik fontos fóruma, elveszíti a frekvenciáját. A Médiatanács szerint miközben az elmúlt időszakban Heath úr többször is véleményt formált a magyar hatóság munkájáról, aközben egyszer sem találta fontosnak, hogy kapcsolatba lépjen a médiahatósággal. Tiszteljük Heath urat és tiszteljük az ő véleményét, de meggyőződésünk, hogy ez a tisztelet a tényeket is megilleti. Tény pedig az, hogy Magyarországon senki sem akadályozza egyetlen rádió működését sem. A médiapia con felmerülő vitás ügyek jogállami keretek között, a jogállami intézményrendszer működése által nyerhetnek megoldást.
Népszabadság
Jelenleg hét ügy van bírósági szakban
Jelenleg hét olyan ügy van - illetve már volt - bírósági szakaszban, amelyben az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálódott, és tett feljelentést; ezek között van például a sukorói telekcsere és a honvédelmi minisztériumi (HM) ingatlanok ügye - tájékoztatta az MTI-t Budai Gyula, akinek augusztus 31-ével ér véget elszámoltatási kormánybiztosi megbízatása.Budai Gyula a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, Lázár Jánossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen értékelte sajtótájékoztatón az elmúlt két évben végzett elszámoltatási munkát, amelyről Lázár János azt mondta: eredményesen zárult az elszámoltatás feltáró része.
A sajtótájékoztató után Budai Gyula az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában is emlékeztetett, hogy idén augusztusig hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.
Az MTI-nek megküldött dokumentumban a kormánybiztos részletesen is kitér arra a hét ügyre, amely bírósági szakban van, illetve volt.
Ezek között szerepel egy pákozdi 200 hektáros állami földterület művelésből történő kivonása és értékesítése - amely miatt tavaly másfél év felfüggesztett börtönt kapott Benedek Fülöp volt szakállamtitkár -, a bábolnai ménesbirtok ügye - amelyben nem jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét a Tatabányai Törvényszék -, továbbá az agrárintervencióval összefüggő visszaélések, amelyek akár hétmilliárd forintos vagyoni hátránnyal is járhattak.
Az ügyek között szerepel - olvasható a tájékoztatásban - a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) feltárt vesztegetési ügy is, az úgynevezett tábornokper, amelyben három dandártábornok, hat ezredes, három alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntett miatt emelt vádat a katonai ügyészség. Budai Gyula közlése szerint az ügyben 200 millió forintos nagyságrendű vesztegetési pénzről lehet szó.
Szintén a HM-mel kapcsolatos az az ingatlanvásárlási ügy, amelyben Fapál László, a tárca volt közigazgatási államtitkára és Juhász Ferenc, a tárca volt minisztere is vádlott - közölte a kormánybiztos.
A sukorói telekcsere ügyében vádalt emelt az ügyészség Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen - sorolta a kormánybiztos.
A hetedik ügy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-vel függ össze: ebben néhány hete emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa - köztük Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő - ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek - zárul Budai Gyula tájékoztatása, hozzátéve, hogy a hét üggyel több mint 24 milliárd forint kár érhette a magyar államot.
MTI-fidesz.hu
Feliratkozási láz
Navracsics Tibor: Ma is létezik tehát választói feliratkozás. A valódi kérdés nem is ez. Sokkal inkább az, hogy a szabályozás során minden kétséget kizáróan sikerül-e érvényesíteni azt az alapvető alkotmányos elvet, mely szerint a regisztráció senkit nem akadályozhat meg önhibáján kívül a választójog gyakorlásában. Hogy ez maradéktalanul így legyen, a választói feliratkozás folyamatának egyszerűnek, érthetőnek, átláthatónak és könnyen elérhetőnek kell lennie.
Heti Válasz
Levágtuk a sárkány fejét
Pintér Sándor: A miniszterelnök úr egyértelmű utasítása volt, hogy tegyünk rendet az országban. Rendet a kistelepüléseken, a nagyvárosokban, az éjszakai életben és a fegyveres testületeken belül. A munkát a szabálysértési törvény átalakításával, a büntető törvénykönyv szigorításával, valamint az új szervezetek - a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási központ - felállításával kezdtük.
Pintér Sándor belügyminiszterrel Bódis András készített interjút.
Heti Válasz
Honvédország
Nem csupán külsőségekről van szó. Elindultunk az úton, hogy a tiszti hivatás visszanyerje becsületét. A magyar katonai kultúrának nagy múltja, gazdag hagyományai vannak, amelyre lehet és kell is építeni. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar társadalom ismét büszkén tekintsen a katonáinkra, hogy ez a hivatás újra a legmagasabb elismertségnek örvendjen. Ezt hangsúlyozzuk az ünnepeinken, rendezvényeinken is. Például a nemrég létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgatók avatási ünnepségén.
Simicskó István
Magyar Nemzet
E.ON és a közjó
A közjó a legfőbb törvény! Cicerónak ezt a mondását nem árt a figyelmébe ajánlani azoknak az elemzőknek, akik az E.ON gázüzletágának visszavásárlása kapcsán rossz üzenetet emlegetnek. Szeretném persze megkérdezni ugyanezen elemzőktől, hogy hol jártak, amikor az Állami Számvevőszék feketén-fehéren bebizonyította a balliberális kormányok energetikai privatizációjáról: a rövid távú költségvetési bevételek érdekében elkótyavetyéltek egy egész stratégiai ágazatot.
... Ma már azonban világos, hogy az állam tudatos kivonulása a balliberális kormányok idején nem más, mint amikor a szakadékba tartó autó vezetője rálép a gázra. Az állam gazdasági szerepe ugyanis törvényszerűen növekedni fog az elkövetkezendő évtizedekben.
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Ütés - Álláspont - (teljes cikk)
Minekünk gyakran vannak rettenetes indulataink. Gyakorta érezzük a tehetetlen, fortyogó dühöt. S olyankor ökölbe szorul a kezünk – és mondjuk is, hogy ütni tudnánk. Aztán valahogy mindig elmarad az ütés. Mifelénk. Nem tudnám én megmondani, vajon miért. Csak azt tudom, hogy a ’48-49-es forradalom és szabadságharc után Kemény Zsigmond megírta híres röpiratát, amelyben alaposan leszedte a keresztvizet Kossuthról. Nemes egyszerűséggel őt tette egy személyben felelőssé az ország tragédiájáért.Olvasva Kemény Zsigmondot, olybá tűnik az embernek, hogy gyűlölte Kossuthot.
Aztán sok-sok évvel a szabadságharc után találkoztak egymással. Valahol a messzi Nyugaton – talán Svájcban. És Kemény Zsigmond kormányzó úrnak szólította Kossuthot, és barátságosan elbeszélgettek ők ketten, egymásba karolva, séta közben.
Korszerűtlen magyar úriemberek ők nyilván, Kossuth és Kemény…
Manapság más a módi.
Manapság leginkább rettegni, félni, aggódni szeretnek bizonyos emberek. A Ghymes együttes zseniális és elégszer soha nem idézhető sora szerint:
„Síró báránykát ha látok,/ A fogára jól vigyázok,/ Mert piszok farkast kiáltván/ Mért vicsorgat annyi bárány?”
Hát ez az, hogy miért?
De hogy vicsorgatnak a mi báránykáink, az egyszer bizonyos.
Vicsorgatnak mindenre és mindenkire. És rámutatnak a nekik nem tetszőre, és rázendít a kórus. S így lesz mindenki antiszemita és náci és rasszista – és visszhangozzák a bégetésnek tűnő vicsorgást szerte a határokon túlról, mert a vicsorgató báránykák szagról megismerik egymást.
S ha a vicsorgás már nem elég, hát ütnek.
Legutóbb egy Derzsi János nevű bárányka ütött. Nem akarták munka nélkül fizetni a Derzsi János nevű báránykát az Ú Sszínházban, mire a Derzsi János nevű nevű bárányka azonnal rádöbbent, hogy ő alapjában véve gyomorgörccsel jár be a teátrumba, és nem is bírja elviselni az ottani légkört. És felmondott a Derzsi János nevű bárányka, mert jól tudta, ha most felmond az Új Színházban, akkor tárt karokkal fogadják majd máshol, mert aki mostanában kap gyomorgörcsöt az Új Színházban, és távozik onnan, azt a többi, szagról felismerhető vicsorgó bárányka nem fogja cserbenhagyni.
Kiszámolta hát Derzsi a gyomorgörcsöt, és annak árát, és úgy ítélte meg, rentábilis lesz a buli.
Ennyivel el is lehetne intézni az ügyet. Ám a Derzsi nevű vicsorgó báránykának nem tetszett Pozsgai Zsolt főrendező valamely nyilatkozata, ezért berontott nevezett színházba, és úgy megütötte nevezett főrendezőt, hogy az elvesztette az eszméletét.
Tudni kell még az események pontos ismeretéhez, hogy Pozsgai Zsolt nemrégiben szenvedett súlyos balesetet, a könyökét műtötték, vagyis harcképtelen. Ezt mindenki tudja a környezetében, tudta Derzsi János is.
Csak hát, ezek ilyenek.
Annak idején a másik vicsorgó bárányka, bizonyos Haraszti Miklós is éppen Szentmihályi Szabó Pétert fenyegette meg veréssel, mivel Szentmihályi Szabó Péter ötvenkilós. Ilyen bátor, tisztességes, férfias lények ezek a mi síró báránykáink. S miközben Derzsi János leütötte a harc- és védekezésképtelen Pozsgait, meg volt róla győződve, hogy ő egy fantasztikus, befogadó, nyitott, toleráns, liberális, européer művész.
Holott csak egy gyáva, mocskos kis senki ő. Akinek bátran megígérhetjük, hogy ha összefutunk egyszer vele véletlenül, akkor leverjük rajta Pozsgait. Megígérhetjük – mert nem így lesz. Mert úgysem futunk vele össze, s ha összefutnánk, akkor is… Vagy akkor sem…
S bár nem fogjuk sem kormányzó úrnak, sem pedig művész úrnak szólítani, de megütni sem fogjuk. Mert még megütni sem érdemes.
Nem méltó rá.
Nagyon kevés olyan akad a mi vicsorgó báránykáink között, aki legalább egy pofonra méltó lenne. Ez a szerencséjük. No és persze a mi tragédiánk.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az EU vezetőinek neoliberális ámokfutása
S. Király Béla szerint az EU vezetői a neoliberális eredetű válságra (lásd dereguláció) makacsul és paradox módon a neoliberális rendszer elmélyítésével válaszolnak. Miközben egyre-másra hozzák keserű intézkedéseket, a pénzügyi szektor átalakításával alig törődnek. A pénzügyi magánszektor válsága miatt már eddig is hihetetlen mértékű pénzt vontak ki a szociális ellátórendszerekből.Az államot leépíteni kívánják, a demokratikus választásokon győztes miniszterelnök kezét jogi dzsungelszabályokkal kötik meg, de a deregulált multik szinte azt tesznek, amit akarnak. Az „állami kiadások reformja” a jóléti állam maradványainak további lebontását jelenti, a 2011 márciusában elfogadott „versenyképességi paktum” munkahelyek tömegének megszűnését vonja maga után. És a kiváltságos kisebbség arcátlanul agresszívvá vált.
A külső kihívásokra nem az európai szuverenitás és önazonosság reflexiójával válaszolnak, hanem saját állampolgáraik megsarcolásával. A neoliberális elit mindenáron el akarja kerülni, hogy a még létező nemzeti egységek saját szabályokat hozzanak létre és alkalmazzanak.
Magyar Nemzet