Argentína nem lesz gyarmat
Cristina Fernández argentin elnök szerint Argentína kilábalása az államcsődből csak azért volt lehetséges, mert az ország vezetői ellenálltak a külföldi nyomásnak. A gazdag országok nem partnereket vagy barátokat akarnak, csak beosztottakat és alárendelteket. „Mi nem leszünk senkinek a beosztottja vagy alárendeltje. Szabad ország vagyunk méltósággal és nemzeti büszkeséggel”.
Magyar Nemzet
„Mi nem leszünk senkinek a beosztottja vagy alárendeltje"
Az Economist Ázsia következő forradalma – alcíme ezt hirdeti: a kontinens országai kiépítik a szociális államot, miközben a Nyugat hibáiból is tanulhatnak. Mindössze két év alatt Kína kiterjesztette a nyugdíjrendszert további 240 millió vidéken élőre. Néhány évvel ezelőtt Kínában a vidéken élők mintegy 80 százalékának nem volt egészségügyi biztosítása. Ma gyakorlatilag mindenkinek van. Magyar Nemzet Cristina Fernández argentin elnök szerint Argentína kilábalása az államcsődből csak azért volt lehetséges, mert az ország vezetői ellenálltak a külföldi nyomásnak. A gazdag országok nem partnereket vagy barátokat akarnak, csak beosztottakat és alárendelteket. „Mi nem leszünk senkinek a beosztottja vagy alárendeltje. Szabad ország vagyunk méltósággal és nemzeti büszkeséggel”. Magyar Nemzet
Görögországban is "ég a ház"
Görögországban a kormánykoalíció pártjai sem voltak képesek megállapodni a 2013-as és 2014-es költségvetés 11,5 milliárd eurós csökkentésének 2-3 milliárdos hiányzó tételéről. A görög médiában megjelent hírek szerint Iannisz Szturnarasz pénzügyminiszter és Poul Thomsen, az IMF görögországi missziójának vezetője újra és újra ugyanazt vágják egymás fejéhez.
„Nem tudok további bér- és nyugdíjcsökkentést vállalni” – mondja a pénzügyminiszter, tárgyalópartnerének viszont olyan kiadáscsökkentéseket kell felmutatnia főnökeinek, amelyek biztosan teljesülnek. Martin Blessing, a Commerzbank vezérigazgatója úgy véli, elkerülhetetlen lesz a görög államadósság újabb csökkentése, amelyben immáron az összes hitelezőnek, így az Európai Központi Banknak és az eurózónás jegybankoknak is részt kell vállalniuk.
Napi Gazdaság
A madridi kormány a nyugdíjak befagyasztását tervezi
A madridi kormány a nyugdíjak befagyasztását tervezi és felgyorsítja a nyugdíjkorhatár emelését.
Napi Gazdaság
Michael Meister, a CDU vezető pénzügyi szakértője egyértelművé tette: Berlinnek elege van abból, hogy a spanyol kormány nem hajlandó uniós segélycsomagot kérni, amivel kockáztatja az európai válságkezelés sikerét.
Napi Gazdaság
Független lesz Katalónia?
Mariano Rajoy spanyol kormányfő párbeszédet ígért a függetlenséggel fenyegetőző katalánoknak. Ám valójában arra törekszik, hogy szembeállítsa Katalóniát a többi tartománnyal. Eközben megpróbálja meggyőzni a vezető katalán vállalkozókat, hogy a radikális függetlenségi út káros lehet a katalán tőke számára is. Már Brüsszel is aggódik a konfliktus miatt: nem tudni, hogy miként kezelhetnék Katalónia kiválását európai jogi szempontból.
Népszabadság
Átmeneti megegyezés a Vásárhelyi magyar orvosképzés ügyében
Szabó Béla, a Marosvásárhely Orvosi Egyetem magyar tagozatvezetője szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a magyar tagozat ügye kimozduljon a patthelyzetből. Az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez.
Szabó elfogadta a feltételt, mert nem kívánta annak ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni. Az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalták, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik. A magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetett állásokról. Megalakultak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Magyar Hírlap
A szlovák állampolgársági törvényt meg kell semmisíteni!
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. A szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától.
Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése. Lomniczi azt kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét.
Orbán Viktor mondta
Csak egy jó megállapodás előnyös számunkra, rossz nem jöhet szóba. Nem fogadható el, hogy csökkentsük a nyugdíjakat, a béreket, a gyermekek után járó támogatásokat, vagy embereket bocsássunk el. 2008-ban a szocialisták már aláírtak egy rossz, hazánk számára kedvezőtlen megállapodást, mi nem fogunk.
Orbán Viktor nyilatkozatából
a szegedma.hu-nak, 2012. október 1.
Braun Róbert függetlensége
Figyelemre méltó, hogy a jegybank függetlenségének kérdése bel- és külpiaci vonatkozásban kizárólag csak akkor kavar vitát, amikor hazánkban jobboldali kormány van, akkor viszont mindig. Baloldali kormány esetén nincs nyugati kritika sem. Amit baloldalról javasolnak, az rendben van, de ha ugyanaz jobboldalról is szóba kerül, kiújul a „függetlenségi” háború.
...Az álságos jegybanki függetlenség rabicfalán ütött hatalmas rést Braun Róbert elnöki főtanácsadó esete, akiről kiderült, hogy a jegybankból való távozása előtt már egy évvel hivatalosan csatlakozott a „haladó erőkhöz”, azaz belépett az MSZP-be, ami köztudottan nem más, mint egy parlamenti politikai párt. (Egyébként 1,8 millió forintos fizetést hagyott ott a politikai karrierért.) Aki pedig párttag, az nem független.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Stefka István: Lakiteleki örökség - Álláspont - (teljes cikk)
Összenő, ami összetartozik. Orbán Viktor akkor emlékeztetett a Parlamentben erre az alapigazságra, amikor a magát antikommunistának nevező SZDSZ 1994-ben politikai házasságot kötött az országgyűlési választás győztesével, az MSZMP utódpártjával, az MSZP-vel. Akkor, megdöbbenésének hangot adva, sok száz jó szándékú és átvert liberális hagyta ott a szabad demokrata pártot. A liberálisok hajója ekkor kapott léket, süllyedni kezdett, a párt pedig fokozatosan elvesztette hitelességét a tömegek előtt, végül 2010-re az SZDSZ lenullázta magát, s ki is szorult a politikai életből.
Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából szervezett összejövetelen beszédében ismét szóba hozta, hogy „összenő, ami összetartozik”. Igaz, más összefüggésben. Most először jelentette ki nagy nyilvánosság előtt a kormányfő, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz útja mára összeért. Mint hangsúlyozta: „…bennünket összeköt a magyarság felemelkedésének hite”. Nyilván a lakiteleki eszmeiséget továbbvivő, történelmi MDF-re gondolt.
Miért fontos a magyar jobboldal számára ez az állásfoglalás? Azért, mert a viszonylag távolról, a liberális világból érkező fiatal demokraták csaknem két évtized alatt végleg eljutottak a népben, nemzetben, a magyarság történelmének egységében gondolkodók világába, és átvették Lakitelek szellemi örökségét, üzeneteit, amelyeket át is vezettek a politikai gyakorlatukba.
A jobboldal politikai jogfolytonossága így adott lett, nem beszélhetünk törésről, függetlenül attól, hogy belső és külső balliberális erők szétverték az eredeti MDF-et. Orbán politikája ötvözi az 1848-as hagyományokkal rendelkező magyar szabadelvűséget a népi, nemzeti, polgári konzervativizmussal. Ilyen szerencsés találkozásra száz éve nem volt példa.
Mit is szögezett le nyilatkozatában 1987. szeptember 27-én a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja Lakiteleken? A többi között azt, hogy: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe.”
Majd úgy folytatódott a nyilatkozat, hogy közmegegyezés szükséges, csak társadalmi összefogással, annak részvételével lehet megoldani a válságot. Ezt a nyilatkozatot akár 2010-ben is kiadhatták volna, a választások előtt is, a nyolc évig tartó szocialista-szabaddemokrata hatalomgyakorlás idején, amely gazdaságilag, politikailag és morálisan csaknem kivéreztette hazánkat. A Fidesz–KDNP pártszövetség pontosan azért kapta a választóktól a kétharmados bizalmat, hogy kivezesse a válságból, s talpra állítsa az országot.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor és sokan mások magukénak érzik a lakiteleki sátrat, és a találkozó szellemiségét, még ha fizikailag nem is voltak ott. Áder János viszont ott volt, nem véletlenül jelentette ki köztársasági elnökünk, hogy éppen az volt a sátor történelmi érdeme, hogy a résztvevők nem engedték magukat lebeszélni arról, hogy hazájuk javára cselekedjenek. S ez a tanulság a mának is szól, hogy nem szabad feladni. Még ha az konfrontációval és veszélyekkel is jár.
Hit és bátorság kellett a huszonöt évvel ezelőtti jelenléthez. Börtönre, elhallgattatásra számíthattak az ellenállók, az írók szilenciumot kaptak, ha szembeszálltak a hatalommal vagy kritizálták a rendszert. Ott, a lakiteleki sátorban fogalmazták meg először, hogy Kádárnak mennie kell. Dénes János ötvenhatos elítélt ezzel a kijelentésével akkor is a szabadságát kockáztatta.
A lakiteleki örökség a Fidesz jelenlegi politikájával is egybevág: továbbra is cél Magyarország mozgásterének növelése, gazdasági és politikai függetlenségünk megteremtése, megőrzése, s egyáltalán az, hogy az ország kezébe vehesse a saját sorsát.
Stefka István
Magyar Hírlap