Rövid lapszemle lakásépítési támogatásról
Változtatna a lakásépítési támogatás rendszerén a Népesedési Kerekasztal. A szakértőkből és politikusokból álló csoport szerint kevesen tudják igénybe venni az állami támogatást, mivel a lakások költségének 6-10 százalékos finanszírozása csak a módosabb és a hitelképes családokat támogatja.
Az alacsony jövedelmű, több gyereket nevelő családok számára szükség van a szociális bérű lakásállomány növelésére. A Nemzeti Kerekasztal egy szociális közműdíj-tarifa rendszer kidolgozását javasolja, amely a lakbértámogatáshoz hasonlóan igazodik a család aktuális jövedelméhez és a gyerekszámhoz.
Magyar Nemzet
A német kereszténydemokrata pártok parlamenti frakciója a közszolgálati állások betöltésénél előnyben részesítené a gyermekeket nevelő szülőket. A frakció szerint ilyen módon is küzdeni kellene a demográfiai gondok ellen.
Világ Gazdaság
Nincs presztízse a gyerekes anyának a társadalomban
Pongrácz Tiborné szerint a harmincöt éves nők huszonkét százalékának, a harmincéves nők felének még nincs gyermeke. Tíz év alatt az erre vonatkozó adatok megkétszereződtek. Azonban a három vagy többgyermekes családok száma nem csökken. A Ratkó-nemzedék leszármazottai a szülőképes kor vége felé járnak. Amennyiben ők észbe kapnak, akkor emelkedni fog a születésszám. Csákány György, a Jahn Ferenc Kórház főorvosa szerint a harmincon túli gyerektelen páciensei azért nem vállalnak gyerekeket, mert nincs presztízse a gyerekes anyának a társadalomban.
Népszabadság
Orbán Viktor beszéde a Máért XI. plenáris ülésén
Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson. Ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem- mondta miniszterelnök az értekezleten tartott beszédében.
A gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy - 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként - IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását - folytatta.
2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év. 2013 első negyedévére már kiderül a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül.
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012; ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
A magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani. A román kormánnyal való együttműködést továbbra is stratégiai kérdésnek tekintjük, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. A magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Reméljük, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Az év végéig az összes olyan szlovák-magyar ügyet szeretnénk megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését.
Kedvező, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van, ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát. A közelmúltban megállapodás született a komáromi híd megépítéséről, és a 29 új határátkelőhely megnyitásáról. Ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
Szerbiát illetően minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki. Köszönetet mondtunk Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az elmúlt évekbeli munkájáért. A szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését.
A legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Horvátországban, bár igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is.
Ukrajna kapcsán megpróbáltunk olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak.
Épül a szlovák-magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai, vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyeljük, hogy az ukrán-magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben.
Magyarország nem kívánja feladni az Alaptörvény által megfogalmazott, az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget. Még egy ilyen európai gazdasági helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek.
A magyar gazdaság, közigazgatás átszervezése a tervezett ütemben halad, és az oktatási rendszer átszervezése is túljutott a felezőpontján. Jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsoljuk a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.
A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kértünk;, azok megvalósítására van esély jövőre.
Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-medencében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a következő esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt.
Jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor beszéde Csípőteleken, a Bóly Zrt. tehenészeti telepének átadóján
[gallery] A magyaroknak a génjeiben van a föld szeretete, tisztelete, az elmúlt években mégis egy olyan vidékellenes szemlélet uralkodott, amely arról szólt, hogy a jövő Magyarországán jelentéktelen szerepe lesz az agráriumnak. A kormány azonban e pusztító önbeteljesítő jóslat ellenére is, akármilyen nehéz lesz, de talpra állítja a mezőgazdaságot, és hisz abban, hogy megteremthető a minőségi vidéki élet - mondta a miniszterelnök az átadó ünnepségen. Mi, magyarok elődeinknek köszönhetően Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük. Kiegyensúlyozott éghajlatú, jó termőföldű, számottevő ipari szennyeződéstől mentes földet birtoklunk - folytatta Hosszú küzdelemmel sikerült megakadályozni a magyar föld elkótyavetyélését, és ma csak ezért jelenthető ki az, hogy birtokosai, és nem turistái vagyunk a saját hazánknak. Korábban a szép új világ akkori prófétái azt hirdették, hogy nem termelésből, hanem termelésszervezésből kell élni. Bár ez csábító gondolat, de ma már jól látszik, hogy hazugság, és alig különbözik egy ravaszul kigondolt pilótajátéktól. A szaktudásra alapozott munkát semmi sem pótolhatja, egy olyan világban pedig, ahol hétmilliárd embert kellene jóllakatni, a mezőgazdaságnak igenis van jövője. Magyarországnak mindezért egy olyan új földtörvényre van szüksége, amely pótolja az elmúlt 100-120 évben elmaradt összes magyar földreformot, és amely nem rombolja a már kiépült termelési kapacitásokat. A késztermékek csak akkor biztonságosak, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat. Minél kevesebb a közvetítő, annál nagyobb az élelmiszer-biztonság. Meggyőződésünk, hogy megfelelő oktatással, neveléssel, üzemi kultúrával és munkahelyi vezetőkkel minden magyar vidéki ember képes világszínvonalon teljesíteni, Magyarországnak ugyanis éppen az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, mire képes. patriotaeuropa.hu
A harmadik gyerek vállalásának kiemelt anyagi támogatása hozzájárulhat a gyerekvállalási tervek megvalósításához
Szinte ugyanolyan arányban mondanak le a gyerekről a megromló párkapcsolat, egészségügyi gondok vagy anyagi problémák miatt a magyar párok – derül ki „A gyermekvállalási tervek beteljesülésének okai” című összeállításból. A munkahely, a karrierépítés miatti lemondást csak öt százalék említette.
A 35 és 49 év közötti nőket vizsgálták; a megkérdezetteknek átlagosan 1,9 gyermekük volt, a több gyereket nevelők 23 százalékot tettek ki. Ezek jóval magasabb arányok, mint a jelenlegi, egy nőre eső 1,3-as gyerekszám, aminek az az oka, hogy a válaszadó nők még jelentősen profitálhattak a gyed 1985-ös bevezetéséből, és első gyereküket jellemzően még a Bokros-csomagot követő termékenységi visszaesés előtt szülték – hívja fel a figyelmet a tanulmány szerzője,
Kapitány Balázs demográfus. Az igazi probléma az első gyerekről a másodikra való továbblépés, de nem elhanyagolható az eredetileg három gyereket tervező kétgyerekesek száma sem. A társkeresés egyre nagyobb gondot jelent, főleg a magasabb végzettségű nőknek. Anyagi okok miatt elsősorban a harmadik gyerekükről mondtak le a nők. Ez arra utal, hogy a harmadik gyerek vállalásának kiemelt anyagi támogatása elvileg komolyan hozzájárulhat a gyerekvállalási tervek megvalósításához.
Népszabadság
A bürokraták nem fognak megállni az uborkagörbületnél
Megadja Gábor szerint a klasszikus birodalom számára nem volt kérdés a lokális önrendelkezés, a pluralitás és a szabadság: ezek történetileg kialakult valóságok voltak, nem absztrakt ideálok. A progresszív imperializmust azonban ezzel szemben épp ideológiai népnevelő motivációja határozza meg.
Ezért is nem a forma a lényeg – nemzetállam vagy birodalom -, hanem az, mivel lehet megvédeni a kialakult hagyományt és tudást. A progresszív birodalom ugyanis az üdvözítésére hivatkozva minden hatalmat magának igényel. A bürokraták nem fognak megállni az uborkagörbületnél és a biocid anyagok szabályozásánál – főleg, ha nagyobb hatalmat kapnak.
És ennek nem lesz ellenszere az Európai Parlament erősítése vagy a bizottság elnökének meglehetősen valóságidegen felvetése az összeurópai pártokról sem. Nem valószínű, hogy az abszurd, mindent jogivá változtató tendencia változni fog. A klasszikus birodalom ráhagyta a helyiekre a legtöbb ügyük önálló intézését, a modern minden eszközzel a saját elképzeléseihez akarja igazítani viszonyainkat.
Más kapcsolatot a modern hatalom nem is ismer el önmaga és polgárai között, mint a legálist, és akadálynak tekint minden hagyományon, lokalitáson, szokáson alapuló rendet.
Elég, ha visszaemlékezünk arra, minként reagált a központ az új magyar alaptörvényre, a magyarországi abortuszkampányra és a kettős állampolgárságra. Mindezeket az 1945-ben létrehozott status quo elleni támadásként értelmezte, és roppantmód zokon vette. Ezek a lépések ugyanis szembe mentek a formális-legális konszenzussal, valamint a maximum enyhe árnyalatnyi különbséget mutató európai baloldal-jobboldal „különbségeivel”.
Magyar Nemzet
Az állampolgárok tájékoztatását szolgálja a médiakampány
Az állampolgárok minél pontosabb és szélesebb körű tájékoztatását szolgálja a kormányszóvivő elmondása szerint az a Miniszterelnökség által megrendelt médiakampány, amely az IMF-EU-tárgyalásokkal kapcsolatban indult kedden. Giró-Szász András rögzítette: a kormány nem az IMF ellen harcol.
Giró-Szász András újságírókkal azt közölte, az újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés. Hozzátette: a kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését.
Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, a kormány ezt is helyre kívánta tenni. A kormány nem az IMF ellen harcol a hirdetésekben - hangsúlyozta a szóvivő kérdésre válaszolva. A hirdetésekben megfogalmazottakat olyan reális üzeneteknek tartja, amelyeket a tárgyalások írásos anyagai és a szóbeli egyeztetések alátámasztanak. Mint mondta, Portugália, Írország vagy Horvátország esetében is megfogalmazott az ezekre alapot adó követeléseket a Nemzetközi Valutaalap.
A magyar kormány álláspontja változatlan a tekintetben, hogy az országot és az adósságot minden további nélkül képes finanszírozni, az IMF megállapodás azonban a kedvező kamatfeltétel okán könnyítést jelenthet mind a CDS-felárak, mind az állampapírhozamok kapcsán - tette hozzá a szóvivő. Azzal kapcsolatban, hogy az IMF 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt fogalmazott meg a Magyarország számára 2013-ra, a szóvivő azt mondta: a kormány 2,7 százalékos hiányt vár, és "teljesen természetes, hogy a saját számait tartja következetesnek és hitelesnek".
A kormány - keddi napilapokban megjelentett - hirdetéseiben a többi között az olvasható: "Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét!" A hirdetések nemet mondanak az ingatlanadóra és elutasítják a családtámogatások csökkentését. A kormányzati portálon közzétett vállalkozói szerződés alapján a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-től bruttó kétszázmillió forint keretösszegű médiakampányt rendelt meg, amelynek célja, hogy bemutassa "a társadalom széles körének az IMF/EU-megállapodás állását és a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit".
MTI, fidesz.hu
Orbán "hidegháborús hős", a Fidesz pedig nem Jobbik - (teljes cikk)
Az amerikai neokonzervatív The Weekly Standard magazin online kiadása nagy terjedelemben foglalkozik Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral. A szerző, Christopher Caldwell arra keresi a választ, hogy Európának megvan-e a joga bizalmatlanul kezelni Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét. Orbán Viktor szerint tízmillió szabadságharcos él az országban, melynek megvannak az előnyei, de kormányzati szempontból igen nehéz helyzet ez – írja a szerző.
Orbánt a „legfiatalabb magyarországi hidegháborús hősnek” írja le Caldwell. „Még mindig csak a 40-es éveiben jár, olvasott, kálvinista (ahogy a legtöbb magyar politikus), kemény, amikor annak kell lennie (néha akkor is, amikor nem kéne), és van egy víziója egy büszke és virágzó Magyarországról” – véli a miniszterelnökről a The Weekly Standard vezető szerkesztője.
Barack Obamához hasonlítják Orbán Viktort
Caldwell az ellenzék összetételét így látja: „van egy hitelét vesztett posztkommunista párt, egy rossz hírű fasiszta párt és egy új párt, melyet Lehet Más a Politikának hívnak, de a szó minden értelmében zöld. Magyarország valószínűleg nem lesz képes produkálni egy olyan pártot a közeljövőben, mely a Fidesz alternatívája lehetne.”
Kiemeli, hogy nyugaton Orbán Viktornak „van a legnagyobb hatalma a konzervatív vezetők között egészen Margaret Thatcherig visszamenőleg, aki a nyolcvanas évek közepén irányította Nagy-Britanniát”. Caldwell szerint ezért Magyarország a „legtisztább példája” annak, hogyan viselkedik egy konzervatív kormány a 21. században, mely akadálytalanul kormányozhat.
Caldwell hasonlóságot lát a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és Orbán Viktor között: „egykor mindketten az ellenzék szimbólumai voltak, amikor a választók üzenni akartak egy pártnak, miszerint elegük lett belőlük”. Ezzel viszont egy olyan új kormányzatot hoztak létre, mely felett nincs kontrollja a szavazóknak: ennek az eredménye az USA-ban egy egészségügyi reform lett, míg Magyarországon egy új alkotmány.
A vezető szerkesztő nagy vonalakban átszalad a magyar politikai élet történésein is: a „szovjettámogató” Horn Gyulán, „a Kubába szerelmes” Medgyessy Péteren vagy éppen a „karizmatikus szocialista” Gyurcsány Ferencen. Még az őszödi beszédet sem hagyja ki. „A Fidesz nem a Jobbik”, ugyanakkor ezt Magyarországon kívül nehezen értik meg. A szerző Schöpflin Györgyre hivatkozva azt írja, hogy a magyarok a pártok között is nehezen tudnak különbséget tenni.
Mit is akar Orbán valójában?
Caldwell leírja, hogy a Gyurcsány-kormány idején csődközelbe jutott az ország, s miniszterelnök-cserére is sor került: az MSZP-s üzletember, Bajnai Gordon elfogadta a felkérést. A szerző szerint Bajnainak több népszerűtlen intézkedése is volt – adóemelések, 25 millió dolláros IMF-kölcsön –, de összességében jónak ítélte munkásságát. Úgy véli: „Bajnai sikere sem tudta feledtetni Gyurcsányt, ezért fordultak a magyarok Orbánhoz” a 2010-es választásokon.
„Ha megkérdezed Orbánt, honnan jönnek a gazdasági ötletei, ő Ludwig Erhardot és a szociális piacgazdaságot említi, melyet a német kereszténydemokraták vezettek be az ötvenes, hatvanas években” – írja a The Weekly Standard szerzője, és hozzáteszi: Orbán „azt akarja, hogy az egyszerű embereknek legyen pénze, melyet elkölthetnek”. A magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban a cikkíró kiemeli: Orbán a németekhez hasonlóan drákói szigorral biztosítja a költségvetési egyensúlyt. Megemlíti az Európában legmagasabban jegyzett forgalmi adót és a családbarát adózást is mely különösen fontos volt a kormányfőnek.
A magyar kormányfő – így a szerző – tavaly télen Strasbourgba is elment, hogy védelmébe vegye az Európai Parlamentben a magyar alaptörvényt, és hangsúlyozta, hajlandó vitázni az új alkotmányról. „Úgy érzem, sikerrel jártam. Megértem, hogy az európai értelmiségi körökben manapság egy olyan trend hódít, mely az egyházi helyett a világit, a nemzeti helyett a nemzetek felettit, a család helyett pedig az egyént tartja fontosnak.
Nem tudom, hogy ez helyes út-e, de abban biztos vagyok, hogy nem ez az egyetlen lehetséges értelmezési módja az európai történelemnek. Az egyház, a család és a nemzet, ahogyan az európai múltnak, úgy a jövőnek is fontos pillérei” – citálja Orbán Viktor szavait Caldwell.
Magyar Nemzet
Fotó: Europress/AFP
Amerikai anziksz
A The Weekly Standard vezető szerkesztője, Christopher Caldwell sok szempontot figyelembe vevő, elmélyült elemzést ír hazánkról, az érdeklődő kívülálló objektivitásával, a mindenkori kívülálló kisebb-nagyobb tévedéseivel.
...A világ „szerencsésebb feléhez” tartozó elemzőktől szokatlan módon kimondja vagy csak sejteti, hogy 1990 után hatalomban maradt a kommunista elit, hogy az 1956-os szabadságharcért bosszút álló pufajkás alakulat tagja volt Horn Gyula, hogy Medgyessy Péter a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, hogy Gyurcsány a kommunista nómenklatúra egyik magas rangú tagjának unokáját vette feleségül, hogy az őszödi beszéd végzetesen kettészakította a magyar népet, hogy 2006. október 23-án azonosító számot nem, de maszkot viselő rendőrök támadtak az ünnepelni vágyó népre, hogy az állítólag demokratikus Magyarországon az 1949-es alkotmány toldozgatása folyt évtizedekig, hogy a Fidesz nem rasszista és antiszemita.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Fekete Gyula és a modern világ
"Fogyik a magyar", ahogy húsz évvel ezelőtt Fekete Gyula nagyon helyesen felemlegette, csak épp körberöhögtették, hogy mennyire XIX. századi és gyöpös, miként is tudna eligazodni a modern világ dolgaiban. Aztán húsz év elteltével már jobban értjük, hogy nem Fekete Gyula időgépe ragadt benn a múltban, de a miénket berhelték meg. Fának lettünk vezetve, hogy az erdőt még véletlenül se vegyük észre. Hogy a nemzetfogyásra egyetlen másodpercig se tekintsünk olyan veszélyként, amely gazdasági krízisbe torkollhat, amely megfoszt bennünket önfenntartó képességünktől. Hogy higgyük el azt a hazugságot, hogy a természetes öngondoskodást, a reprodukciót társadalmi szinten is lehet pénzügyi tranzakciókkal helyettesíteni... Borókai Gábor hetivalasz.hu