Tovább nő a feszültség a baloldalon a Milla október 23-i rendezvénye kapcsán. A szocialisták buszokkal szállították volna a kormányellenes tüntetőket a Milla rendezvényére, de ezt most sokan lemondják, mert a szerveződés vezetője élesen bírálta a szocialisták kormányzását. A Heti Válasz közben arról ír, a baloldali pártok egyike sem érdekelt a volt kormányfő körüli mítoszépítésben.
Magyar Nemzet
Szerb dallamokat penget szerb hangzású hangszerén egy torzonborz figura a főutca egyik házának lépcsőjén, szemetet sodor az őszi szél. Magyar szót még elvétve sem hallani.
Letaglózva szédelgek a negyven éve ismert házak között, a megszokott utcákon, automatikusan fordulok be itt és ott, az már fel sem tűnik, hogy akárcsak Pesten vagy Szegeden, egyáltalán nem az a jól ismert bolt vagy intézmény van már ebben vagy az épületben, amiket hosszú időn át megszoktam. A könyvbemutató, amelyre most indulok – egy idős, kiváló szabadkai asszony memoárkötete, a délvidéki magyar irtó vérengzések áldozataiért és a történtek kutatásáért alakult Keskeny Út Alapítvány adta ki –, Silák Mária címét viseli: Szép és szomorú Szabadkám.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Ráadásul tudtuk is, hogy jön, mert menetrendszerű csatlakozása volt a magyar gazdasággal szembeni borúlátó londoni vélekedésekhez, amelyeket a legnagyobb elemzőházak képviselnek. Ugyan az Európai Unió mondhatta volna, hogy engedékeny lesz az egyébként igyekvő magyarokkal, mint ahogy megenyhült a portugálok törekvései láttán, és egy év türelmi időt adott nekik. Mint ahogy a görögöknek is hamarosan megszavazza az újabb kétévnyi türelmet, pedig azok ha igyekeznek is, viszonylag kevés és lesújtó eredménnyel teszik. S mint ahogy az EU általában is megértő azzal a huszonegy tagországgal, amely ellen túlzott deficit-eljárás folyik. De Brüsszel velünk szemben bekeményített!
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap
Nehezen magyarázható a bizottság hazánkra irányuló megkülönböztetett figyelme, az ölre menő küzdelme a deficitszint 0,1– 0,5 százalékos (!) esetleges túllépése miatt. Mert mi ez ahhoz képest, hogy az euróövezet már-már a szétesés ellen küzd, a spanyolok tegnap mentőcsomagot kértek, Portugáliában ötven éve nem látott megszorításokat vezettek be, amely ellen százezrek tüntetnek, Görögország adósságválsága megoldhatatlan, az olaszok pedig rettegnek, hogy a spanyolok küszködése őket is magukkal rántja?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza – Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban arról is beszélt, hogy – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne kilépni az Európai Unióból.
Orbán Viktor azt mondta: valóban volt a tavalyi év végén Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is”. Ha nincs a békemenet, ha nem állt volna sorompóba néhány százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, „akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot.
... Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia” – fejtette ki.
A kormányfő az interjúban nem összeesküvésnek, hanem koordinált akciónak nevezi az említett támadásokat, amelyeket szerinte a kormány által okozott érdeksérelmek szültek. „Hogy ez be fog következni, abban biztos voltam. (...) Nagyon sok érdek sérült ugyanis. (...) Leállítottuk a garantált piacokra rátelepedett külföldi vállalatok pénzszivattyúit, és emiatt e cégek tulajdonosainak, továbbá az európai bürokratáknak, spekulánsoknak és sok mindenkinek az érdeke sérült” – nyilatkozta.
Bayer Zsolt még februárban, az első békemenet után jelentette be, hogy könyvet ír a történtekről. Egy könyvet, mely dokumentálja egyrészt magát a békemenetet, másrészt a Magyarország ellenében január 21. óta született és a nemzetközi sajtóban meg is jelent cikkeket, „hogy mindenki lássa, miért is csordult túl a pohár”. A kiadvány egy extrát is tartalmazni fog majd; Orbán Viktor fejti ki hosszabban gondolatait erről az időszakról interjús formában.
Az Európai Néppárt kiállt Orbán és hazánk mellett
A miniszterelnök szerint a kormányzatnak és az ő manőverezési teljesítményének is szerepe volt abban, hogy a támadások ennek ellenére nem egy hónap, hanem csak másfél év után „álltak össze koordinált akciókká”. Ugyanakkor biztató fejleménynek ítélte, hogy az Európai Néppárt küzdött Magyarországért, „kiállt mellettünk, megvédett bennünket”, bár európai parlamenti többség hiányában nem tudta megakadályozni az akciókat.
Az interjút készítő Bayer Zsolt újságíró felvetésére – amely szerint Róna Péter közgazdász egy interjúban azt mondta, „december végén, január elején Merkelék eldöntötték, hogy Orbánt le fogják váltani” – úgy válaszolt: „a német kormányokat kihagynám ebből”, Németország ugyanis nem azonos a német újságokkal, újságírókkal.
„Németországnak nem érdeke, hogy Magyarországon instabilitás és a demokratikus ügyintézéstől eltérő állapot jöjjön létre. Nem kell neki sem 2006-os utcai zavargás, sem békemenet.
...Ezért a németek szerintem nem fognak beleavatkozni abba, hogy mi történik Magyarországon, egészen addig, amíg Európa gazdasági újjáépítésének stratégiáját Magyarország nem ellenzi. Nekünk pedig eszünk ágában sincs ellenezni” – fogalmazott. Véleményét azzal indokolta, hogy az európai gazdasági növekedés súlypontja keletre tolódik, a klasszikus nagy gazdaságok közül az egyetlen, versenyképesség szempontjából garantáltan sikeres ország Németország, Magyarország pedig a délnémet ipar vonzáskörzetébe tartozik.
Orbán: A globalizációnak vége
A kormányfő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „a globalizációnak vége”, és azt a regionalizáció váltja fel, Európában pedig erősödni fognak a közösségi identitások. „Szerintem nemzeti reneszánsz lesz” – fejtette ki, hozzáfűzve, veszélyesnek tartaná, ha ez nem keresztény alapon jönne létre, ugyanis az európai nyugati civilizációban egyedül a kereszténység képes a nemzeti identitásokban rejlő konfliktuslehetőségeket tompítani, sőt előnyt kovácsolni belőlük.
„A kereszténység nélküli nemzeti reneszánsz Európában a Harmadik Birodalom meg Sztálin felé mutat. A nemzeti reneszánsz istentelen alapon borzalmas pusztítást hozhat a keresztény civilizációra” – mondta.
A belpolitikára áttérve Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormányerőktől jobbra nincs „szilárd struktúrájú” politikai szereplő, a Jobbik mögött például ott van a betyársereg, „és további ilyen amorf alakzatok”. „Csoportok vannak, amelyek konglomerátumokat alkotnak, és ha kívülről nem segítik őket politikai hatalomhoz, akkor nem is fognak döntő befolyást gyakorolni az ország életére, mert hiányzik a kormányzóképességük és az ország békéjének és stabilitásának fenntartásához szükséges képességük” – mondta.
Magyarországnak az unióban a helye
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem szabad kilépnie az Európai Unióból. Szerinte ez – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne, már csak azért is, mert az életszínvonal a felére csökkenne, az államadósság pedig drasztikusan megemelkedne. Ugyanakkor Európát meg kell változtatni, mert rossz irányba halad. De csak akkor fog megváltozni, „ha valaki elkezdi” – magyarázta.
A miniszterelnök szerint azonban azt is számításba kell venni, hogy Magyarország nem áll jól gazdaságilag, ezért nem kezdhet prófétálni az EU megreformálásáról, ehhez előbb gazdasági sikerekre van szükség itthon. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Közép-Európában minden sikeres és felzárkózó ország az egykulcsos adónak köszönheti a sikereit. Azt mondta, semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer. A kormányfő – elismerve, hogy ez jelenleg nem lehetséges – legszívesebben semmilyen adót nem szedne a munkabér után, de magas adókulccsal adóztatná a fogyasztást, növelve a forgalmi adókat.
A miniszterelnök szerint az ország jövője azon áll vagy bukik, hogy a Magyarországon most 56 százalékos aktivitási ráta felmegy-e a 66 százalékos európai átlagra, illetve a 76 százalékos amerikai szintre. „Ezért is dolgozom egy olyan adórendszeren, továbbá egy olyan nyugdíjrendszeren, illetve közmunkarendszeren, amellyel elérhetjük, hogy 100 aktív korú emberből 76 dolgozni fog” – jelentette ki Orbán Viktor.
Magyar Nemzet
Egyetértünk a kormány döntésével: ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni - olvasható Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének szerdai közleményében.
Mint írja, Magyarország külső segítség nélkül, saját erejéből 2011 óta 3 százalék alatt tartja a költségvetési deficitet. 2013-ban Európában 11 olyan tagállam lesz, melynek költségvetési deficitje meghaladja a 11 százalékot. Magyarországtól a brüsszeli bizottság mégis többet követel. Kettős mércét alkalmaznak, hiszen azt, ami bevált más uniós tagállamokban, például Bulgáriában, Magyarországtól már nem fogadják el.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakciója fontosnak tartja, hogy megszűnjön a hazánkkal szemben nyolc éve zajló túlzottdeficit-eljárás és Magyarország szabadon felhasználhassa az ország fejlődéséhez szükséges kohéziós forrásokat. A 2010 előtti súlyos eladósodás és a 2004 óta minden évben magas költségvetési deficit azonban nem a magyar családok hibája. Arról nem a bérből és fizetésből élők, hanem az annak idején kormányzó felelőtlen szocialista politikusok, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok vezetői, miniszterei, és az őket támogató képviselők tehetnek - hívja fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője.
Rogán Antal közleményében hangsúlyozza, a Fidesz képviselői nem hajlandók az államadósság visszafizetését a magyar családokra, a bérből és fizetésből élőkre terhelni. Hiába próbálják ránk erőltetni, nem vagyunk hajlandók a bérek és nyugdíjak csökkentésére és a személyi jövedelemadó emelésére sem. Egyetértünk a kormány döntésével: ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni.
A kormány ma bejelentett döntései lehetővé teszik, hogy a következő évben alacsony költségvetési hiány és csökkenő államadósság mellett is megvalósuljon a munkahelyvédelmi akcióterv, melynek keretében csökkennek a kisvállalatok adóterhei, a fizikai dolgozókat, a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, valamint a szülésből visszatérő nőket foglalkoztatók adókedvezményben részesülnek, továbbá a Bajnai-kormány trükkös adóemelésének, a félszuperbruttónak a kivezetésével csökken a magyar családok személyi jövedelemadó-terhe is - zárul a közlemény.
fidesz.hu
Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség, ezért a kabinet célja - például a felsőoktatás átalakításának segítségével -, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket.
Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia plénuma előtt - 2012. október 16.
Ahogy hallom, a tavalyihoz képest annyi a változás, hogy most nem egy bizonyos Dopeman (aki rengeteg trágár kifejezést ismer), hanem Bajnai Gordon (akinek sok pénze és autója van) beszél majd ostobaságokat - akarom mondani, szólal majd fel.
Pozsonyi Ádám
Demokrata
Bajnai Gordonról köztudott, hogy ifjúkommunista volt, majd némi kitérő után előbb gazdasági miniszter volt Gyurcsány Ferenc kormányában, 2009-től pedig miniszterelnök. Az elmúlt időszak nagy részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, ahol Charles Gati, Mark Palmer, Soros György és Hillary Clintonhoz kötődő különböző alapítványok segítségével készült szakértőként készült visszatérni a miniszterelnöki székbe. Furcsa véletlen, hogy a civil szervezetként elkönyvelt Milla is az Egyesült Államokból kapott anyagi támogatást, de a pénz egy része - állítólag - eltűnt.
Tóth Gy. László
Demokrata
A politika szilárd eszmei mag nélkül hatástalan és értéktelen. Ez az, ami hat éve reménytelenné tesz minden baloldali politikai törekvést. A különböző formációknak egyetlen közös gondolatuk van: legyőzni Orbán Viktort, és a helyére ülni. Ez azonban nem eszmei alap, ez csak egy vágykép.
Nézzük, kik is készülnek szónokolni a Milla nevű, végsőkig zűrzavaros szerveződés színpadán, most október 23-án. Egy Facebook-vitéz, akiről azt sem tudjuk, hal-e vagy hús, továbbá egy Trockij szerepében tetszelgő szalonproletár, egy Szovjet-Oroszországban kiképzett titkosrendőr, egy harmadosztályú rapper és egy KISZ-titkárból lett nagytőkés, aki aktív részese volt a Gyurcsány - kormány ámokfutásának. A hatalom megszerzésének vágyán túl vajon van-e bármi közös ezekben az emberekben? Ugyan!
Bencsik Gábor
Demokrata