Tedd, amit szeretsz, szeresd, amit csinálsz!
Osztatlan szívet adok majd nekik..." (Ezékiel 11:19 NIV)
A sikeres emberek engedik, hogy az Istentől kapott tehetségük és vágyuk irányítsa az életüket. Egy dologra összpontosítanak, és osztatlan szívvel élnek. Isten nem azért adott neked tehetséget valamilyen területen, hogy majd azt kérje, valami másra add oda magad. Mindig van lehetőség a tehetségünk és a szenvedélyeink összehangolására, ha megvan a bátorságunk ahhoz, hogy megkeressük életünk célját, és vállaljuk a kockázatokat.
Mihez kellene kezdenem az életemmel? című könyv szerzője ezt írja: Meg vagyok győződve róla, hogy a jövő üzleti sikere azzal a kérdéssel kezdődik: mihez kellene kezdenem az életemmel? Igen, így van... az emberek nem azért érnek el sikereket, mert felkapott ágazatokba vándorolnak vagy felvesznek egy bizonyos karrier-építő sémát vagy jelmondatot.
Boldogulásuk annak köszönhető, hogy arra a kérdésre összpontosítanak, kik ők valójában, és olyan munkát választanak, amit igazán szeretnek (és ezáltal olyan termékeny és alkotó erőket szabadítanak fel, amilyet soha nem is képzeltek volna). Carly Fiorina mondta: "Szeresd, amit csinálsz, vagy ne csináld... Döntsd el, hogy azért csinálsz valamit, mert bele tudod adni a szívedet csakúgy, mint az elmédet. Azért dönts így, mert ez az egész valódat megragadja."
Ne légy másvalaki álmainak a rabszolgája, mert ha magadévá teszel egy álmot, az fog birtokolni téged. Ha valaki más álmának rabszolgája vagy, az hamar rémálommá változik.
Pál azt írja: ...ezek egymáshoz hasonlítgatják magukat... micsoda tudatlanság... Mi csak azzal dicsekszünk, ami az Istentõl kapott munka határain belül történt..." (2Korinthus 10:12-13 NLT).
Ha most össze vagy zavarodva, szem elől tévesztetted a célt, vagy csak körbe-körbe jársz, imádkozz így: Uram, adj nekem tiszta látást, és osztatlan szívet!
Az ilyen imára Isten válaszol.
maiige.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
A legegyszerűbb az lenne, ha mindenki önmagát tüntetné ki
Jól jön még az akasztófahumor is néha, szerencsére van bőven min mosolyogni. Például azon, hogy az első Paul Lendvai-díjat egészen véletlenül egy Népszabadságban alkotó újságíróhölgy kapta, vagy azon, hogy az MSZP választmánya életművéért huszonhárom szocialista politikust részesített a párt által alapított Baloldalért díjban, köztük Gál Zoltánt és Keleti Györgyöt is. A legegyszerűbb persze az lenne, ha mindenki önmagát tüntetné ki ezzel az elismeréssel, aki valamilyen mértékben hozzájárult a baloldal totális csődjéhez, mert a lehetséges jelöltek száma igen magas.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Cudar idők
Az azért mégiscsak furcsa, hogy két éve nem emelkedtek nálunk az energiaárak, és még mindig mi fizetjük a legtöbbet a térségben például a gázért. Lehetséges, hogy ez azért van így, mert a szolgáltatók már évekkel ezelőtt bekalkulálták az árba a kívánt haszon érdekében azt a kárt, amit a nem fizető fogyasztók okoznak nekik.
Ha valóban így van, ez elfogadhatatlan. Ugyanis a tisztességesen fizető polgárokra sem lehet áthárítani annak a szociális feladatnak a finanszírozását, amit egyébként az adónkból kell megoldania az államnak.
Nem árt rögzítenünk: a probléma gyökere az energiaszolgáltatóink értelmetlen privatizációjához nyúlik vissza. A Horn-kormány ’95 decemberében adta el az áram- és gázszolgáltató vállalataink többségi tulajdonjogát. Ha nem így történik, lehetővé vált volna, hogy ilyen válság sújtotta időkben akár az önköltséges áron kapja a lakosság az energiát.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Ilyen vastag arcbőr nincs is
Gyurcsány (hol éhségsztrájkolóként, hol élőláncolóként) állandóan ott ropja a - miniszterelnöksége idején még hermetikusan lezárt - Kossuth téren. Mint a tettes, aki visszatér a tett helyszínére. A másik nagy demokráciaféltő, Bajnai Gordon viszont rájöhetett, hogy jogállami kiskosztümje mögül jogtiprásról árulkodó lólábak türemkednek elő, ezért a minap beismerte: a balliberális koalíciónak adóssága van 2006 ősze miatt, mert elmaradt a rendőri vezetők felelősségre vonása és a politikai felelősség vállalása.
Hat év után tehát feltűnt neki. Bravó! Ám azt nem vette észre, hogy itt nemcsak 2006-ról van szó, az csupán a jéghegy csúcsa. Nyolcéves országlásuk idején csodaszámba ment, ha egy nyugdíjas gyűlést nem kergettek szét, vagy ha egy nemzeti ünnepet mesterlövészek nélkül zongoráztak le. Mondom, ilyen vastag arcbőr nincs is.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A nap verse - Kecskés Béla: Kitéphetetlenül
Kitéphetetlenül
Faként, kitéphetetlenül állok a földemben.
Várom a szép, a jó időket,
szegülve vak viharok ellen.
Ősz zúg, de zöld anyanyelvemet
nem felejtem.
Tíz körömmel kapaszkodom a földemben,
a földemben.
Forrás: Kecskés Béla - Pattog a rozsda című kötete, Galéria kiadó, Ungvár-Budapest, 1992
KárpátaljaMa
Rövid lapszemle Magyarország pénzügyi megítéléséről
…a Capital Economics szerint a befektetők túl derűlátóak a magyar adósságkockázattal kapcsolatban. Magyarország adósságterhei és gazdasági gondjai mellett túl alacsony a magyar cds-ügyletek középárfolyama (289 bázispont).
Napi Gazdaság
Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch elemzője szerint számos befektető figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország „a csillagok kedvező együttállása nélkül” a világ egyik legkockázatosabb országa.
Ha a befektetők között csökkenne a kockázatvállalási hajlandóság, akkor elfordulhatnak a nagyobb rizikóval bíró befektetésektől. Török Zoltán szerint ha újra tetőzne az euróválság, a kormány is békülékenyebb hangot ütne meg a nemzetközi szervezetekkel.
Népszava
Matolcsy György szerint londoni elemzők állandó nyomás alatt tartják a magyar pénzpiacot: csak stabilitás, megbízhatóság és folyamatosan javuló hírek ne legyenek, mert csökkenne a profit, a bónusz és kisebb lenne a zsákmány.
Napi Gazdaság
Suppan Gergely szerint nem olyan katasztrofális a helyzet, mint ahogy a Merrill elemzői gondolják. Magyarország nem Amerika. Semmi köze az ingatlanáraknak ahhoz, hogy mi történik a magyar piacon. Ha nem omlott volna össze az európai gazdaság, akkor nem kellettek volna újabb és újabb megszorítások. Ha hirtelen globális válság lenne, akkor sem Magyarország lenne a legkockázatosabb, hanem például az euróövezeti válságállamok.
Világ Gazdaság
Mégis Orbán és Matolcsy briliáns pénzügypolitikája a nyerő?
Ádám Zsigmond szerint a globális befektetői hangulat optimizmusa miatt a korábban élet-halál kérdésnek számító IMF-megállapodás egyre nyilvánvalóbb meghiúsulása sem érdekli a befektetőket. A magyar állampapírpiac sikerrel lovagolhatja meg a kedvező nemzetközi klímát.
Folytatódhat a kamatcsökkentés, ami tovább szoríthatja lefelé a hozamokat – pláne ha tovább sikerül táplálni a hitet, hogy jó ideig minden hónapban lesz még negyedszázalékos vágás - amíg a stabil nemzetközi környezet ezt lehetővé teszi.
A dolog óhatatlan mellékhatása viszont a piaci unalom – hiszen, amikor minden kiszámíthatónak látszik, szűk tere van a napi spekulációnak. Gyakorlatilag a menetrend szerinti negyed százalékos kamatvágás épült be az árakba.
Napi Gazdaság
Mintha meg sem történnének ezek a dolgok. Csend van körülöttük. Eddig azt hallottuk itthon és világsajtóban, hogy tarthatatlan az a dilettantizmus, ahogyan a magyar kormány kezeli a pénzügyeket és gazdaság dolgainkat. Mára mindenki számára kiderült Orbánék "mégis kapizsgálnak valamit". Csak ez ebben az ellenséges botrány-világban nem hír. Legalább is tesznek róla, hogy ne legyen az! (Szerkesztő megjegyzése)
Pozsonyi Ádám: Megérkeztünk, ez a végállomás
Minap a 70-es trolival utaztam – mert ugye az embernek néha utazgatnia kell, még ha nem is nagyon van kedve. Mert miért is lenne? – jegyzem meg halkan. Az utazás során — ami az egyik végállomástól a másikig tart — csupán koszt lát az ember, alja népséget és az isteni törvények folyamatos megsértését. Ennek legszembetűnőbb jele az ego folyamatos előtérbe helyezése, ami jól mutatja a szintek kiiktatásának utolsó fázisát. A nivellálás végkifejletét.
Felkel a modern lény, kinyitja a szemét, és első dolga, hogy megmutassa, ő kicsoda. Kiírja a fészbukra: „Felkeltem!” Majd elégedetten szuszog. És ha nem kap negyven lájkolást, úgy érzi sikertelen. Nem fontos. Az ego megsérült. A második dolga, hogy valakit kioktasson, ledorongoljon, és jól megmutassa neki. Mert mindenki egyéniség. Mert joga van. Mert mindenki beleszól mindenbe. Mindenkinek lehetősége van hallatni a hangját.
De mivel az univerzum törvényei szerint nem lehet mindenki zseni, és kimagasló elme, és meghatározó politikus, író vagy feltaláló, mutogatnia így a modern lénynek nem nagyon van mit. De azért ő megteszi, mert korunkban ezt sulykolják a fejébe. „Mert megérdemled!” Megy a mai modern ember, belép a liftbe, és rögtön megmutatja magát. Eldob egy papírdarabot. Aztán álldogál a buszmegállóban, és ott is coming out-ol. Firkál valamit a megálló üvegkalitkájára. Mert neki az jár. Mert joga van. (Mint ahogy szavazni is, de ha előtte bizonyítania kell, hogy tényleg érdekli őt, hogy fontos neki, hogy alkalmas rá, hogy nem csak annyi számára az ország jövője, mint a buszmegállóban falra firkálni, mondjuk ezt azzal, hogy regisztráltatnia kell magát előtte, akkor fel van háborodva).
De mivel komoly gondolatok csak a lakosság tíz százalékának a fejében vannak, hát mit mutat meg? Az alja színvonalat. Ami leglényege. És az emberek állnak, nézik a kis firkálmányát a buszmegállóban, hümmögnek, majd felszállnak a buszra, s cipelik ők is a kis egójukat tovább.
Aki meg nem arra a buszra várt, vet egy futó pillantást a firkálmányra, s az jár fejében, ilyet én is tudok. Mert mindenki sztár. Bár valljuk be, a megállóban éktelenkedő ákombákom minőségben egyenrangú, de népszerűségben és ismertségben messze fölötte áll, röhögve körözi a galériákban és kiállítótermekben pöffeszkedő, minőségben egyenrangú ákombákomokat, mert azok se érnek semmit, de azokat nem is nézi senki. A megállóban szemrevételezhető fantáziátlan színvonaltalanság ellenben legalább napi tíz érdeklődő tekintetét magához vonzza. Ezzel a galériákban kiállított humbug mázolmányok nem dicsekedhetnek.
Eljutottunk a végpontig. A középkorban – melyet a felvilágosodásnak nevezett nagy elsötétülés óta kezdenek sötétnek nevezni – az alkotó személye közömbös volt: a lényeg a mű volt. A mű és a kapcsolat a felsőbb szintekkel. Béla király ismeretlen jegyzője — akit Anonymusként ismerünk — is csak ennyit írt műve elé: „P. mester”. Aztán a reneszánsz, majd a felvilágosodás elhozta az én, az ego diadalát, s most korunkban érkeztünk a végpontig.
Először ugye volt a mű, s az alkotó kiléte érdektelen volt, majd megjelent az alkotó, a művész nimbusza, bár maga a műalkotás meg a tehetség még lényeges szempont volt, s ma ott tartunk, hogy a nagyvárosok utcai falfirkálóinál már megszűnt maga az alkotás is, s csak a puszta név maradt fontos. Azt ő odafirkantja, mint az állat, amikor dolga végeztével megjelöli a helyet, és a szertartásnak ezzel vége.
A 70-es troli elég hosszú járat, a város számtalan helyén végigzötykölődik. Számtalan lehetősége van, hogy magába szippantsa a napi kis egomutogatók hadát. Kilátszó hasak és köldökök, orr és fülkarikák, egy úr a szemközti ülésen büdös. Neki joga van. Joga van ahhoz, hogy büdös legyen. Az író ezt nem vonja kétségbe, de úgy dönt, hogy ő inkább leszáll. (Amennyiben információim helyesek, száz éve a villamoson is három osztály volt, s a közmorálra és közegészségre veszélyes elemek kívül, a hátsó ütközőn függeszkedtek).
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap
Dél-Amerikában is folyik a gyarmatosítás politikája, és a szabadságharc is
Egy amerikai bíróság úgy döntött, hogy Argentína köteles 1,3 milliárd dollárt megtéríteni az ACM és a NML befektetési alapnak. Christa Fernández elnök viszont jelezte, hogy nem térít a „karvalytőkének”, olyan befektetőknek, akik olcsón vásároltak fel kötvényeket a 2001-es pénzügyi válság után, s azóta nem voltak hajlandók megállapodni méltányos árban
A spanyol szóval „keselyűnek” titulált befektetési alapok most a teljes eredeti értéket követelik, kamatostul. Hernán Lorenzino gazdasági miniszter megismételte az elnök asszony álláspontját, kijelentve: a kormány a hitelezők 93 százalékával meg tudott állapodni az átütemezésről. A „keselyű” befektetési alapokról viszont kijelentette: a nemzetközi pénzügyi rendszer olyan különleges fajtáját alkotják, amelyek rendre adómentes tőkeparadicsomokba jegyzik be magukat, és „paraziták”, mert egyedüli céljuk a spekulatív vagyonszerzés.
A Kajmán-szigeteken bejegyzett NML a republikánus párti Paul Singer érdekeltsége, az argentin sajtó szerint ő is mozgatja a háttérben a bírósági eljárásokat.
Népszabadság
Zsidó kérdésben sem különbek ezek semmivel, mint a Jobbik!
Magukat balliberálisnak titulálók sárga csillagot varrtak a kabátjukra és így vonultak a Parlament épületéhez tiltakozásul a Jobbikos Gyöngyösi Márton valóban vállalhatatlan - egyébként az országunk megítélése szempontjából is káros - felszólalása ellen. Olyan sárga csillagot tűztek a mellükre, amelyhez hetven évvel ezelőtt annyi fájdalom, szenvedés, halál párosult.
Egy olyan szimbólumot, amely magában is rossz emlékeket kelt, és megpillantása is legalább elhalkulásra késztet minden jóérzésű embert.
Ezzel szemben Szanyi meg a többiek egy jó hecc, egy jó kampányfogás, remélt politikai előnyök megszerzése okán ezzel a szimbólummal mentek a Parlamenthez, közben röhögcséltek (képünkön is többen ezt teszik), mintha legalábbis egy jópofa seriff verseny résztvevőiként vonulnának Budapest utcáin.
Ilyenek a mai hazai "balliberális" politikusaink, holdudvaruk, és az hozzájuk kötődő, önálló gondolkodásra képtelen sleppjük. Nekik semmi sem szent! Egy remélt kis népszerűségnövelésért a saját anyjukat is eladnák.
Zsidó kérdésben sem különbek ezek semmivel, mint a Jobbik!
Mészáros László
Patrióta Európa Mozgalom