Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
A napokban lezajlott dollárkötvény-kibocsátással eldőlt, hogy Magyarország az IMF nélkül is képes megállni a saját lábán - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A kötvénykibocsátás eredménye azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámíthatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat - folytatta.
Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül „bóvlinak”, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni.
Az adósság hullámzik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mutatót kell vizsgálni. Magyarország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csökkenti az államadósságát. Ha az államadósság nincs csökkenő pályán, akkor nem lehet munkahelyeket létrehozni, nem lehet beindítani a növekedést.
Továbbra is óvjuk a magyarokat azoktól a szirénhangoktól, amelyek azt mondják, hogy az államadósság növelésének az árán kell a gazdaságot működtetni.
2013-ban az a kormány legfontosabb feladata, hogy ismét növekvő pályára állítsa a magyar gazdaságot.
Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amelyet 2011-ben sikerült elérnünk (a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben).
Ugyanakkor hat gazdasági mutatóból öt - az államadósság alakulása, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a foglalkoztatás - rendben van Magyarországon. A hatodik szám a növekedés, amelyet idén be kell indítani.
Az eddig példátlan eredményeket elérő Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a tárca vezetőjétől ezért most azt várjuk, hogy kezdjen olyan programokat, amelyekkel segíteni lehet a gazdasági növekedést. Meg fogjuk indítani a hitelezést a magyar gazdaságban, mert ma a kis- és középvállalkozók nem vagy csak nagyon magas kamattal jutnak kölcsönhöz.
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek - például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal -, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük.
Jó esélyt látunk arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért.
Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.
Jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.
Az ágazat átalakításának kérdése úgy hangzik: mit kell tennie a kormánynak azért, hogy Magyarország legtehetségesebb fiataljai korszerű, vonzó, a munkaerőpiac által is elismert tudásra, ezzel együtt egy teljesebb élet lehetőségére tegyenek szert. Az alaptörvény azt rögzíti majd, a magyar társadalomnak jogos igénye az, hogy ha felsőoktatási támogatást ad, akkor azért cserébe kapjon valamit.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatója a hazai gazdák támogatásáról
A területalapú támogatások összege - amelyek úgynevezett direkt kifizetések, vagyis közvetlenül jutnak el a gazdákhoz - 2014 és 2020 között árfolyamtól függően 480-500 milliárd forinttal több lesz, mint az ezt megelőző hétéves ciklusban volt - mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón.
Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben, mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké - folytatta.
A kormány teljesítette azt a megbízást, amelyet a Magosztól kapott, vagyis hogy a magyar gazdák támogatása semmiképpen ne csökkenjen, sőt ha lehet, inkább emelkedjen. A csökkenés veszélye fennállt, hiszen az egész európai uniós büdzsén belül az agrárgazdaságnak juttatandó támogatások összegét és súlyát mérsékelni akarták, de sikeresen működött az ez ellen küzdő francia-lengyel-román-magyar tengely.
Sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.
Patrióta Európa Mozgalom
Görögország válsága nem túlfogyasztás, lustaság, a kormány túlköltekezése, hanem az ország elleni spekulációs támadás következménye
Lóránt Károly szerint az EU hirtelen és nagyarányú eladósodása a tőkemozgások liberalizálásával és azt ezt követő féktelen spekulációval, majd az egyenes főleg dél-európai országok elleni pénzpiaci támadásokkal függ össze. A görög államadósság az egész 1995-2005 közötti évtizedben 90-100 százalék között változott, és hirtelen növekedni csak a pénzügyi válság kitörését követően kezdett, ekkor rövid idő alatt 170 százalékra nőtt. Ez semmiképpen sem a görögök túlfogyasztásával, lustaságával vagy a kormánytúlköltekezésével, hanem a Görögország elleni spekulációs támadással van kapcsolatban.
Magyar Hírlap
Ki kell állnunk a székelyföldi magyarokért
Budafok-Tétény önkormányzatának vezetői 33 magyarországi önkormányzatnak adták át a Tisztességes Választásért Alapítvány által felajánlott székely zászlót. Németh Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint amikor a székelyföldi magyarokat sérelem éri, ki kell állnunk, és nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel is.
Eddig egyebek között a főváros III., IV., VII., XIV., XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerülete, valamint Gyöngyöspata, Diósd, Eger, Siófok, Barcs, Rakamaz, Tata, Somogyvár, Szombathely, Tököl, Vác és Cegléd tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. Szombaton a csákvári református templom is kitűzte a székely zászlót, amelyet székely testvérgyülekezetük lelkipásztora és településük polgármestere adományozott az egyházközségnek. Az Agerpres hírügynökség hétfői közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán és több más középületen leng a székely zászló.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A kicsike Izland kiebrudalta az FBI ügynökeit Reykjavíkból
Kiebrudalta az FBI ügynökeit az izlandi belügyminisztérium miután az FBI munkatársai augusztusban Reykjavíkba érkeztek, hogy a WikiLeaks portál után vizsgálódjanak. A miniszter leszögezte: Izlandon csak a helyi hatóságok hallgathatnak ki gyanúsítottakat.
Magyar Nemzet
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Oláh György (Budapest, 1927)
Széchenyi-nagydíjas kémikus. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.
1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
Egy normális ország - Teljes üzemben a hazugsággyár
Vannak jellemző közhelyeink. Az egyik, hogy „egy normális országban ez nem történne meg”, a másik, hogy „normális demokráciákban ez sem történhetne meg”. Hogy milyen a normális ország vagy a normális demokrácia, azt igazából soha nem tudjuk meg, de az biztos, hogy az Orbán-kormány a szocialisták nézetei szerint semmiféle módon nem üti meg a normalitás fokát. Társul ehhez az elképesztő hangolású ellenzéki média, amely teljes hangerejével biztosítja az olvasókat, és hallgatókat arról, hogy itt Orbán óta nem mennek normálisan a dolgok, és a kormány a demokrácia megcsúfolásával foglalkozik reggel, délben és éjszaka.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Magyarországon dúl a demokrácia
Joggal állapíthatjuk meg, hogy Magyarországon dúl a demokrácia. Tényleg dúl. Lassan felzárkózunk a legszebb liberális hagyományokhoz, hiszen itt vannak az 1968-as diáklázadók unokái, és egyetemeket foglalnak. Szabad egyetemeket akarnak, s akár életük árán is ott esznek és alusznak. Érdekes módon ilyesmi az MSZP-SZDSZ-kormányok idején nem jutott eszükbe, a jóságos, jogállami kommandósok és őrző-védők gondoskodtak volna az emberhez méltó és biztonságos körülményekről, Kádár rendőségéről már ne is szóljunk. Igaz, az éhségmenetelők sem jutottak volna a Parlament közelébe, Demszky a "Traktorral behajtani tilos" mintájára minden bizonnyal kitett volna éhségmenetet tiltó tiltó táblákat a főváros határába.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Bajnai vagy nem ismeri a számokat, vagy nem mond igazat
Bajnai vagy nem ismeri a pontos számokat, vagy pedig tudatosan nem mondott igazat, amikor kedden arról beszélt, hogy 1500 milliárd forinttal kevesebb uniós forrás jut magyar gazdaságba. Ezzel szemben Magyarország unióval szembeni költségvetési egyenlege 2014-2020 között 25 milliárd eurós pluszban lesz, ami több, mint a 2007–2013-as ciklusban, míg az egy főre jutó kifizetések összege 51 ezer forinttal nő.
Kovács András
mno.hu
Egyetemi lázadók
A magyar felsőoktatás hiányosságait nem lehet hőbörgéssel megoldani. Ha viszont más, konkrét politikai céljai vannak a magyar egyetemista és főiskolai társadalom kis hányadát kitevő hazai Cohn-Benditek lármázásának, akkor persze világos minden. Akkor valóban azt kell tenniük, amit valakik, valahol előírtak számukra.
Ez a rombolás maga: a semmilyen tekintélyt, tudást nem ismerő csirkefogók világa. Jogokról beszélnek, de akcióikkal mások – tanuláshoz, közlekedéshez való – jogait sértik. Vonulgatnak ide-oda, mint Mao Ce-tung vörösgárdistái, és utálnak mindenkit, aki okosabb, idősebb és tapasztaltabb náluk.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap