Kövér László: Ők a nemzet sírásói
Kövér László szerint semmit nem tanult a történelemből az, aki azt hiszi, az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet. Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az „elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért” való kiállás – hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint azt sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen.
„Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből” – mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918–1919 „honvesztő történései” idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik.
Ez tartotta a lelket a magyarokban
A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918–1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak. Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz.
A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket – hangoztatta Kövér László.
Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa – „megannyi ellentmondása mellett is” – lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat.
Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.
„Figyelünk a velünk összetartozókra”
Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy „figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért”.
A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a „legnagyobb székelyről”, Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé.
Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.
mno.hu
Képmutató ellenzék és holdudvara - rövid lapszemle
Bayer Zsolt szerint az országos katasztrófavédelem már 14-én délelőtt piros riasztást adott ki az ország nagy részére. Senki nem mondhatja, hogy nem értesült, nem értesítették a várható ítéletidőről és a veszélyekről. Ezt követően a lakosság jelentős része – a hosszú hétvégét kihasználandó – útnak eredt, hogy még egy utolsót síeljen Ausztriában vagy Szlovákiában, vagy wellness-szállodákba igyekezett.
Aki tudja, hogy milyen ítéletidő várható, és ennek ellenére útnak indul, az utóbbi legalább ne reklamáljon.
Az ellenzék és sajtója az állampolgári felelősségről szokott értekezni, amikor szóba kerül a devizahitelesek ügye. A devizahitelesek esetében fennáll az állampolgári felelősség és mindenki vessen magára. De amikor piros riasztás ellenére autóba ülnek a gyerekeikkel, aztán ott rekedtek az úton, akkor nincs állampolgári felelősség, akkor csak az állam van, amelynek haladéktalanul meg kell érkeznie minden emberhez forró teával, meleg élelemmel, egy külön bejáratú lánctalpassal, egy luxusszállodai szobafelajánlással a közelben és Orbán Viktor személyes bocsánatkérésével a rossz idő miatt.
Magyar Hírlap
A lakosság egy részének és az MSZP-nek a mérhetetlen felelőtlenségéről tanúskodtak a hóvihar eseményei - rövid lapszemle
Csütörtök délután ötven autó rohant egymásba az M7-es autópályán Nagykanizsa közelében, később húsz kilométerenként történt nagy karambol, volt, ahol a roncsok szó szerint egymás hegyén-hátán álltak.
A megtorpanó autókat rövid idő alatt hótorlaszok vették körbe.
Népszabadság
Az M7-es autópályán felelőtlenül nyári gumikkal indultak el, és 5-10 méteres látótávolságnál olyan sebességgel haladtak, hogy képtelenek voltak megállni.
Magyar Nemzet
Késő délutánra már Zala, Vas és Somogy Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében is használhatatlanná vált az utak jelentős része. A hó és a szél miatt 57 település megközelíthetetlenné vált, és százezernél is több háztartásban nem volt áram. Péntek reggel – hiába menekítettek ki ekkorra már melegedőhelyekre hatezer embert – még mindig autósok százai várták hiába a segítséget. Több helyen a honvédség lánctalpas járművei is elakadtak. A viharos szélben nem tudtak felszállni a mentőhelikopterek.
Népszabadság
Néhány perc alatt eltemette a hó a kocsikat, így az, aki egyszer megállt, segítség nélkül már nem tudott továbbmenni.
Népszabadság
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölték alkotmánybírónak a visszavonuló Holló András helyére. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték, az MSZP nem vett részt a bizottsági döntésben.
hvg.hu
A náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért - rövid lapszemle
Létezett egy náci Románia, és ezzel az utókornak szembe kell néznie – véli Florin Iepan, akinek Odessza című filmjét a héten mutatták be a bukaresti dokumentumfilm-fesztiválon. 1941-ben Odesszában levegőbe röpült a hadparancsnokság épülete, megölve vagy megsebesítve 135 román és német tisztet.
Az épület korábban az NKVD székhelye volt, vélhetőleg szovjetek aknázták alá. Ion Antonescu marsall utasította Nicolae Macici tábornokot, hogy végeztesse ki az összes odesszai zsidót.
22 ezer zsidót raktárakba zárták, majd ezeket felgyújtották vagy felrobbantották.
A rendezőt személyes motiváció vezette a dokumentumfilm megalkotásakor; 2006-ban ugyanis a közszolgálati televízió Nagy románok című műsorában amellett érvelt, hogy Antonescu marsall neve kerüljön a legnagyobb románok lajstromának az élére.
Utólag tudta meg, hogy a 2006-ban még nagyszerű hazafinak és kommunistaellenes harcosnak tartott egykori kormányfő több mint 300 ezer civil, többségében romániai és ukrajnai zsidó és roma haláláért felelős. Valójában a náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért – vallja ma Iepan, aki szerint ezzel a ténnyel honfitársainak is szembe kell nézniük.
Az odesszai mészárlás a második világháború egyik legnagyobb tömeggyilkossága volt, azóta egyetlen román vezető sem vette magának a fáradságot, hogy az áldozatok emléke előtt tisztelegjen.
Népszabadság
Azt soha nem fogjuk elfogadni, hogy választásokon nem legitimált testület, az Alkotmánybíróság váljék szuverenitásunk letéteményesévé - rövid lapszemle
Techet Péter szerint a jelenlegi alaptörvény kritikusainak szempontjai önkényesek. A liberális jogállam hívei jogállamfelfogása nem jogi érveken alapszik, hanem egy általuk favorizált elven, mely szerint: azon országokban, amelyek a liberális jogállam mellett döntöttek, rendszerint az egyéni érdek élvez prioritást a közösségivel szemben. ,
A liberális jogelvek eleinte a korlátlan uralkodó hatalmát akarták korlátozni, majd okulva a nácizmus és a fasizmus tapasztalataiból, a parlamenti többséget is. Erre szolgálnak azok a liberális jogelvek (emberi jogok, alapvető jogok), amelyeket inkább szakmailag és kevéssé demokratikusan legitimált alkotmányvédő testületek hivatottak felismerni, védeni és kikényszeríteni. Akár a többséggel szemben is, akár a parlament vagy a nép akaratával szemben is.
Mindez a népszuverenitás és parlamenti szuverenitás eszméjével tökéletesen ellenkezik.
Nem nevezhető tehát antidemokratikusnak azon törekvések, amelyek parlamenti és népszuverenitást erősítenék.
A nép ugyanis önmagában legitim. Ámde mi a legitimitása egy Alkotmánybíróságnak? Mi a legitimitásuk azon liberális jogelveknek, amelyeket ezen kisszámú testületek ismerhetnek csak fel?
Azok a körök, amelyek a mai alaptörvényt bírálják, nem a demokratikus legitimitást hiányolják, hanem a liberális jogállamiságot és védelmének biztosítását. Az alaptörvény híveinek a jogállam az az állam, ahol a parlamenti többség jogalkotó tevékenységét semmi nem korlátozza.
A radikáldemokrata baloldal szerint az a jogállam, ahol a nép közvetlenül határozhatja meg a reá vonatkozó jogszabályok tatalmát. A liberálisok szerint az a jogállam, ahol az egyén érdekeit védelmező jogelvek uralják és határozzák meg – akár a többség akaratával szemben is – a politikai közösséget.
Amennyiben azonban az alkotmánybírák értelmezése a végső szó az alkotmány jelentéséről folytatott vitában, akkor valójában nem a parlament, nem is nép, hanem az Alkotmánybíróság válik a szuverenitás letéteményesévé.
Magyar Nemzet
Rög-eszme - avagy amit ő rögnek emleget, az másnak a haza
Elsőre azt hinné az ember, valamiféle oktatáspolitikai vitája van Mendrey Lászlónak a tárcával, ezért háborog oly kitartóan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének élén. Ám ennél is többről lehet szó: Mendrey magával a kormányzattal sincs kibékülve, ugyanis ott látni minden komolyabb ellenzéki dzsemborin
...Legutóbb Azért a víz az úr! tüntetésen mondott beszédet az érdekvédő ember; sodró erejű szózatában többek közt kijelentette, a maga részéről nem kér a "retró oktatásirányításból", ugyanis akkor nem látná a "szellem napvilágát".
Felszólalásából természetesen nem maradhatott ki a "röghöz kötés" kezdetű fordulat sem (ez roppant hatásos, valamire való ellenzéki ilyenkor okvetlenül pfujolni kezd), bár nem kizárt, a szakszervezeti ember maga is tudja, amit ő rögnek emleget, az másnak a haza. Neki rög. Rögeszme.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Sajtószabadság
A sajtószabadság jelszava mára, a pénztőke korlátlan világában olyanná vált, mint a többi nemes, ám értelmezhetetlen fogalom, mert csak a tulajdonosok jóindulatán és tisztességén múlik annak létezése. A pénzkór olyanná tette a világot, hogy ma már azt sem lehet tudni, hogy egy közszereplő hitből, meggyőződésből, kultúrából eredően érvel, vagy szimplán megfizetik. Egy szabadságunk maradt meg korlátlanul, hogy mindenki használhatja a józan eszét, vagy hisz annak, akit szeret.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap
Pofátlan fényezés helyett bocsánatkéréssel tartozik a baloldal
A Fidesz pofátlanságnak tartja, hogy a baloldal ahelyett, hogy naponta bocsánatot kérne a magyar emberektől az általuk felhalmozott államadósság miatt, még magát próbálja fényezni. Az MSZP szerint ugyanis a kormány elvesztette a harcot az államadóssággal szemben, amire a kormányszóvivő úgy reagált: teljes tévedés az állítás.
A Fidesz az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a szocialista Burány Sándor napközben tartott sajtótájékoztatójára reagált, amelyen az ellenzéki politikus azt mondta, az Orbán-kormány elveszítette az államadósság elleni harcot, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint ugyanis az adósság korábban nem látott szintre emelkedett.
Naponta kellene bocsánatot kérnie a baloldalnak
A Fidesz úgy látja, a szocialistáknak minden esetben bocsánatkéréssel kellene kezdeniük, ha erről a témáról beszélnek. Az országnak azért van óriási államadóssága, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormányok csak hitelekből tudtak megélni, és tehetségtelenek voltak a kormányzáshoz – fogalmaznak, hozzátéve: kormányzásuk alatt a GDP 52 százalékáról 82 százalékra nőtt az államadósság, a devizaadósság pedig csaknem megduplázódott: 25-ről 47 százalékra emelkedett.
Hangsúlyozzák, az ország és az államadósság állománya azért van kiszolgáltatva a nemzetközi pénzügyi folyamatoknak, mert a baloldal jelentős részben devizában adósította el az országot.
Az államadósság szintje havi szinten hullámzik, ki van szolgáltatva a devizaárfolyamnak – teszi hozzá a Fidesz, aláhúzva: kormányuk a baloldallal szemben egy fillér hitelt sem vett fel, helyette kamatostul törleszti a baloldal által hátrahagyott adósságot, és intézkedések sorával segíti a bajba jutott devizahiteleseket otthonuk megmentésében.
Giró-Szász: A tartalékot az államadósság kiváltására fordítják
Kiemelte, a szocialisták nem veszik figyelembe a számításnál azt, hogy a kormány a kedvező piaci feltételek okán nemcsak a dollárkötvény, hanem a hazai jegyzésű állampapírok esetében is engedte a túljegyzést. Ez ugyan nominálisan növeli az államadósságot, de a túljegyzésből képzett tartalékot az államadósság kiváltására fordítják – tette hozzá. Mint mondta, az érdemi releváns adatokat akkor láthatjuk, ha az államadósság számából ezt a tartalékot levonjuk. Közlése szerint jelenleg 78-79 százalék közt van az államadósság, ami a múlt év végéhez képet is mintegy félszázalékos, a kormányváltás óta pedig mintegy 6 százalékos csökkenést jelent.
MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Kárpátaljai hungarikumok - felhívás!
A harmadik évezredbe lépve a magyarság elkezdte számba venni nemzeti értékeit. Felvetődik a kérdés: mi a magyar, mi az, ami megkülönböztet minket a környező népektől? A 2012. évi XXX. törvény szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván.
A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások Magyarország jelenlegi határain belül és azokon túl.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a Kárpát-medencei összmagyarsággal együtt élő nemzetiségek értékeit is a megőrzendő örökségek közé soroljuk. A magyar folklór is kimerítetlen tárháza őrzendő értékeinknek. Szokásaink, hagyományaink, a tradicionális népzene, mind-mind a magyar szellemiséget testesítik meg.
Alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett „Magyar Nemzeti Örökség Piramis” alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeinket és a hungarikumokat. Az értékek felkutatása, azonosítása, gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket az adott helyen élők ismerik a legjobban.
Győjtőmunkát magyarországi és határon túli társadalmi szervezetek, csoportosulások is végezhetnek, de magánszemélyek is tehetnek javaslatokat.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is „HUNGARIKUM”- gyűjtésre kéri fel tanárait, munkatársait, diákjait. A saját lakóhelyükhöz közeli értékek mellett javaslatot tehetnek KÁRPÁTALJA egészére vonatkozóan is.
A hungarikumok körébe sorolható csoportosítások, kategóriák:
Magyar személyek
- írók, költők, műfordítók;
- magyar és magyar származású sportolók, olimpiai bajnokok és sportteljesítményeik;
Művészeti alkotások
Irodalom
- magyar népmesék és mondák;
- magyar nyelvű könyvek és más írott dokumentumok;
Zenei alkotások
- népdalok, népzene;
- kortárs dal, zene;
Színház- és filmművészeti alkotások
- színpadi előadások;
- magyar film;
Kézművesség, iparművészeti tárgyak
- szőttesek, kerámiák, faragások stb.;
Épített környezet
- múzeumok;
- színházak;
- templomok,
- várak, kastélyok, kúriák;
- hidak stb.;
Találmányok, alkotások
- magyar feltalálók találmányai;
- kézművességben, kézműiparban használt egyedi megoldások;
- a sportban alkalmazott egyedi megoldások;
Néprajzi hungarikumok
- viselet
- népi hangszerek;
- népi munkaeszközök,
- hagyományos stílusban épült lakóházak, malmok és más gazdasági létesítmények;
- bútorok;
- népművészet;
- hitvilág;
- népi ünnepek;
- népszokások;
- hagyományőrző rendezvények;
Élelmiszerek
- ételek;
- italok;
- gyógyhatású hungarikumok;
Őshonos és nemesített állatok
Őshonos és nemesített növények
Tájegységek
Természeti képződmények
- sziklák;
- források,
- hegyek stb.
Mivel a határidő záros, kérjük, javaslataikat az alábbi címen tegyék meg:
https://docs.google.com/forms/d/1zefYlDMiqgcovfzjywUhMlCoKcJ97rQnwG0N-XpvCXk/viewform
KárpátaljaMA, Patrióta Európa Mozgalom