Mi ez a hülyeség, amit Magyarországról terjesztenek? - az eredeti cikk magyar fordítása
Üzenet a hisztérikus nyugati médiának: Magyarország tudja, hogy milyen egy diktátor. Orbán Viktor biztosan nem az.
Tibor Fischer írásának magyar nyelvű fordítása , The Guardian, április 3.
Néha elgondolkozom, mi lenne a reakció akkor, ha egy magyar állampolgár szerkesztőségi cikket írna az Egyesült Királyság demokratikus hiányosságairól. Mindezt tenné úgy, hogy nem beszél angolul, de még csak nem is járt az országban.
Leírná azt, hogy a briteknek még csak írott alkotmánya sincs, azt, hogy az államfőt nem választják, hanem származás útján örökli a tisztségét. Azt is megírná, hogy már nem nagyon érvényesül a szólásszabadság, mert David Cameron felszámolta azt egy uralkodói rendelettel (igen, egy uralkodói rendelettel, és nem egy fügefalevélnyi törvénnyel…van-e ennél fasisztább és ódivatúbb módszer?).
Egy ilyen publicisztika valószínűleg általános közröhej tárgya lenne. Ugyanakkor Magyarországról épp ilyen lekezelő tudatlansággal írtak az elmúlt évben. A hisztéria szó már eléggé elcsépelt, de nem tudok pontosabb kifejezést arra, ahogyan nemzetközi sajtó a magyar ügyeket tálalta.
Különösen Németországban és Franciaországban.
A hisztériakeltés középpontjában a jelenlegi miniszterelnök áll. Orbán Viktor az elmúlt választásokon olyan kiütéses győzelmet aratott, ami ritkaságszámba megy a demokráciákban. A baloldali politikusok (Magyarországon nem is igazán baloldaliak, sokkal inkább volt kommunisták, akik épp annyira marxisták, mint Al Capone) súlyos vereségük után kínjukban külföldre rohangáltak, hogy teljesen torz képet fessenek az országról.
Sok panaszt hallani a magyarországi antiszemitizmusról és a cigányellenes indulatokról. Igen, Magyarországon is léteznek előítéletek és szegénység is van. Mint ahogy minden országban. Szórakoztató, hogy három éve, amikor a volt kommunisták voltak hatalmon, a kutyát nem érdekelték ezek a dolgok Magyarország határain kívül.
Pedig akkor épp annyi kampós orrot ábrázoló karikatúra volt az országban, és cigányokat is gyilkoltak.
Orbán egyébként bevezette a Holokauszt Emléknapot, beemelte a tananyagba a Holokausztra vonatkozó ismereteket, törvénytelennek nyilváníttatta a Holokauszt-tagadást (ez utóbbival egyébként nem értek egyet, romantikusan ragaszkodom a szólásszabadsághoz). Pártja képviselői között három cigány származásút találunk, ami pontosan hárommal több, mint a volt kommunistáknál ülő roma képviselők száma. A fideszes Járóka Lívia az első európai parlamenti képviselő, aki roma származású.
A támadások valójában nem elvi, hanem a politikai jellegűek. Orbán legnagyobb ellenfelei mind baloldaliak (mellesleg, ha Daniel Cohn-Bendit és pár belga támad téged, biztos, hogy jó úton jársz). Ez eléggé ellentmondásos, mivel a baloldal épp olyan különadókat (Robin Hood adókat) követel manapság, mint amilyet Orbán bevezetett, megsarcolva a multikat.
Nagy izgalom övezte az alkotmányról szóló vitát is. Azon ment a vita, vajon jók-e a módosítások? Kérdezzenek meg erről két alkotmányjogászt, és három különféle választ kapnak. A magyar politikai rendszer a parlament önállóságán alapszik, csakúgy, mint a miénk itt Nagy-Britanniában. Ha az állampolgároknak nem tetszenek a változtatások, majd szépen az ellenzékre szavaznak, akik visszaállítják a dolgokat.
Jó pár ellenzéki politikus szégyenteljesen viselkedett. Groteszk képet festettek Magyarországról külföldön. Ezek egyike Konrád György író, aki annak a Szabad Demokraták Szövetségének volt alapítója, amelyet végleg száműztek a legutóbbi választásokon. Minden játékát kiszórta a babakocsiból és a magyar demokrácia végéről beszél. Valójában az fáj neki, hogy elmúltak azok az idők, amikor a haverjai péksüteményt rágcsálhattak a parlamenti büfében.
Ha van valaki, aki megérdemli a demokrata jelzőt, akkor az éppen Orbán. Csak épp a demokrácia nem jár automatikus igazságossággal, boldogsággal, békével és bőséggel.
Önmagában nem garantálja a hatékonyságot és az ésszerűséget sem (még Orbán híveinek sem tetszik pár intézkedése és személyi döntése). Orbán talán azt gondolja, hogy első kormányzása alatt, 1998-ban nem volt elég dinamikus. Arra irányuló igyekezetében, hogy most végleg eltakarítsa a kommunizmus romjait, kicsit talán túltolja a bringát. Azonban világos mandátumot kapott, és neki is joga van ahhoz, hogy hibázzon.
Budapesti barátaim és rokonaim (akik közül sokan ki nem állhatják Orbánt) döbbenten figyelik a rágalmakat és a magyarellenes indulatokat. Politikai ellenfelei nagy szívességet tesznek most Orbánnak. Amíg olyan vonalat nyomnak, ami ennyire abszurd módon elrugaszkodott a valóságtól, olyan szavazókat is a miniszterelnök mellé állíthatnak, akik egyébként nem szavaznának rá (ugyanis a gazdaság nem teljesít valami fényesen).
Egy év van hátra a választásokig, és mivel nem lógnak zsidók a lámpaoszlopról és az újságírókat sem zárták földalatti tömlöcökbe, a baloldal egy része kínos helyzetben találhatja magát.
A legtöbb magyar tudja, milyen volt diktatúrában élni. Az idősebbek a fasizmust és a kommunizmust is megtapasztalhatták. Senki sem kívánja vissza azokat az időket. Senki. Ha valaki azt állítja, hogy pár elkapkodott és vitatott törvény a demokrácia végét jelenti, az egyszerűen nevetséges, és sértő a magyar nép számára.
Az eredeti angol nyelvű cikk elérhető az alábbi oldalon:
http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2013/apr/03/hungary-ignorant-nonsense
Baloldali kalózlobogó
Már egészen világos 1990 óta, hogy ha nem európai értékek szerint működő, balliberális tolvajok irányítják Magyarországot, akkor az önkényuralom és durva kirekesztés. Ez a díszes társaság baloldali kalózlobogó alatt hajózik, de csak az egészen hiszékenyek veszik be, hogy ez az érdekcsoport tényleg nem a bankokat, hanem a szegényeket képviseli.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Lázas állapot
A világon nincs még egy olyan hely, ahol a választás vesztesei külföldön keresnek szövetségeseket saját országuk elveszejtéséhez. Az Európai Unió szocialista képviselői mint kofák a piacon árulják Magyarországot, adják-veszik a hazájukat, rongálva a kormányt, gyalázva az országot.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
A fekete bárány nem hallgathat
A gulyásszocializmusban azért vettek fel hiteleket az IMF-től, hogy a nép hangulatát szinten tartsák. Kopits úr akkoriban az IMF-nél osztotta az észt. Az MSZP-SZDSZ-kormány idején csődbe vitt országot 2008-ban ismét megfinanszírozta az IMF, nehogy előrehozott választásokat kelljen tartani, Kopits úr ekkor a magyar jegybank monetáris tanácsában tevékenykedett. S nem nagyon kiabált itthon, hogy ég a ház.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Kövér László: Választásokat kell nyerni, nem felméréseket
Magyarország nem válság sújtotta gazdaság, minden makrogazdasági mutatója jól alakult az elmúlt két évben – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Siófokon, a Magyarország jobban teljesít címmel rendezett sajtótájékoztatón.
„Sikerült stabilizálni a gazdaságot, tartósan három százalék alá szorítani az államháztartási hiányt és leszorítani az inflációt, ehhez képest a foglalkoztatottság 160 ezer fővel nőtt, Magyarország kereskedelmi mérlege is pozitív” – hangoztatta Kövér László. Közölte: egyetlen tényezőt, a növekedési számainkat kellene kicsit szebbé tenni növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. „Ha ez az idén megtörténik, akkor úgy gondolom, minden tekintetben sikeres négy esztendő után állhatunk jövőre a rajtvonalhoz” – tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott: az, amit a kormány az elmúlt három évben megtett, komoly mértékben javított az emberek helyzetén, „még akkor is, ha ezt sokan csak azzal tudják összefoglalni, hogy a családjuk nem ment tönkre”.
Úgy vélte: a nem ortodox gazdaságpolitikának a rezsicsökkentés „logikus kifutása”. Ennek lényege, hogy az állam finanszírozásához szükséges forrásokat nem „az emberek zsebében kotorászva” kell pótolni, hanem a nemzetközi hátterű, monopolhelyzetben lévő vállalatoktól, a bankszférától, amelyek az Európában megszokotthoz képest jelentős extraprofitot realizáltak Magyarországon.
Mértéktartás és higgadtság
A házelnök arra a kérdésre, hogy osztja-e a Nézőpont Intézet elemzőinek véleményét, amely szerint a 2014-es választás nem tekinthető lefutottnak, azt válaszolta: nincs józan politikus, aki azt gondolja, hogy a választási eredmények következnek a felmérésekből. „Választásokat kell nyerni, nem felméréseket, ezt tartjuk szem előtt” – tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott: a Fidesz olyan választási kampányra készül lélekben, amilyet még nem látott Magyarország. Megjegyezte: azok a provokációk, amelyek a Parlament előtt, a Fidesz székházában történtek, „mértéktartásra és higgadtságra kell, hogy intsenek minket”.
mno.hu
Szent Márton Római katolikus Székesegyház - Munkács
A Munkács központjában álló római katolikus plébániatemplom Kárpátalja legrégibb és legszebb templomai közé tartozik. Keletkezéséről, építéséről Lehoczky Tivadar a következőket írta Bereg vármegye monográfiája című művének III. kötetében:
"Munkács régi középülete a keletelt templom, mely a város közepe táján, körded kőfallal körülvett czinterem közepén áll, innen következtethetni, hogy a hajdani ős telep e tájon keletkezhetett.
Hogy itt már a XIII. században templom állott, onnan is állíthatni, hogy a munkácsi lelkészség a 1333-dik évi pápai tizedek lajtstromában a kivételes paróchiák közt említtetik, Erzsébet királyné pedig 1376-ban okmányilag megengedé, hogy a község hivatalos pecsétjén czimerül a templom védszentje, Szent Márton hitvallónak képét viselhesse.
Azonban az eredeti templomnak már nyoma sem látszik, mert idő folytán az épület a felette elvonult viharoktól annyit szenvedett, a hadak rombolásaitól oly sokszor érintetett, hogy a koronkint rajta tett javítások és újítások teljesen elenyésztették eredeti alakját."
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács zárónyilatkozat: továbbra is az autonómiáért
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács mártélyi gyűlésének zárónyilatkozatában „határozottan kiáll” amellett, hogy a romániai régió-átszervezés során csak olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek a történelmi, kulturális és nemzeti sajátosságokat, illetve a helyi közösségek akaratát figyelembe veszik, és a térségek etnikai összetételét nem változtatják meg.
ZÁRÓNYILATKOZAT
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) tagságát alkotó kárpát-medencei politikai szervezetek céljai változatlanok: területi autonómiát akarunk a tömbmagyar vidékeken, kulturális, illetve személyi elvű autonómiát egész kárpát-medencei magyarságunk számára, továbbá sajátos státusú önkormányzatiságot a jelentős magyar lakossággal és történelmi múlttal rendelkező településeink számára.
A magyar nemzeti közösségek szülőföldjükön való megmaradásának és megerősítésének egyetlen igazi biztosítéka a teljes körű, tényleges autonómia. A Magyarországgal szomszédos országoknak maguknak is alapvető érdekük a területükön élő magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezése, autonómia iránti igényeinek a teljesítése. Egyetértünk abban, hogy a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében illeti meg magyarságunkat.
A KMAT csatlakozik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett Autonómia Éve – 2013 programhoz, kiterjesztve annak körét az egész Kárpát-medencére.
Az Autonómia Évében a KMAT tagszervezetei kijelentik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság nemzeti közösségeinek valamennyi autonómiatörekvését együttesen támogatják. A valós nemzetpolitika alapelve szerint a magyar nemzet egésze harcol minden nemzetrész jogaiért. Nemzetpolitikai alapelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi voltunkban magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem – erőnket összeadva – a nemzet egésze harcol valamennyi nemzetrész jogaiért.
Az európai polgári kezdeményezések tárgyában a KMAT megerősíti korábbi döntését, miszerint pártpolitikai hovatartozástól függetlenül a KMAT tagszervezetei mindent megtesznek azért, hogy az európai normáknak megfelelő tervezeteik egymást erősítsék és kiegészítsék. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint a Székely Nemzeti Tanács egy-egy kezdeményezését a KMAT egyaránt támogatásáról biztosítja.
A Romániában küszöbön álló régió-átszervezés tekintetében a KMAT határozottan kiáll azon európai uniós irányelvek mellett, melyek a tagállamok kormányait arra kötelezik, hogy csak olyan átalakításokat foganatosítsanak, amelyek az adott régiók történelmi, kulturális és nemzeti sajátosságait, nem utolsósorban pedig az érintett helyi közösségek akaratát figyelembe veszik, és nem változtatják meg egy adott térség etnikai összetételét, illetve nem veszélyeztetik az ott élő nemzetrészek jövőjét.
A KMAT cselekvő részt vállal az Európa Tanács által készítendő, az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó jelentés elkészítéséhez.
Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács
Mártély, 2013. március 22–23.
neppart.eu, Patrióta Európa Mozgalom
A régiók átrajzolásával kapcsolatos elképzeléseit ismertette a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatcsomagját ismertette a csíkszeredai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásakor elsősorban az ország földrajzi, történelmi adottságait, valamint a közösségek regionális identitását vették figyelembe.
A jelenlegi fejlesztési régiók kudarcot vallottak, mert létrehozásuk idején számos fontos szempontot nem vettek figyelembe, ezért Románia jelentősen lemaradt az európai források felhasználása terén, ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a rendszer működésképtelen – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Hozzátette: ennek a régiórendszernek Székelyföld a vesztese volt, az Néppárt javaslatcsomagja azonban lehetőséget kínál a hibák korrigálására.
Elmondta, hogy a régióátszervezési javaslat kidolgozására szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek vezetője dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, közigazgatási földrajzzal foglalkozó szakember. A koncepció végleges formáját a Néppárt április 20-i kolozsvári kongresszusán fogadják majd el.
A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, ezek alapján pedig Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-régióra osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint a Brassó és közvetlen környéke által alkotott metropolisz-régiót.
Elsődleges szempont az, hogy az ott élő emberek elfogadják és a magukénak érezzék a létrejövő területi egységeket. A második fontos szempont a létrejövő régiók működőképessége, a harmadik szempont szerint pedig valamennyi regionális jelentőségű városoknak központi szerep jutna, hogy a valós vonzásközponti funkciók is érvényesüljenek.
Toró T. Tibor kifejtette: a régióknak sajátos jogállást is lehetne biztosítani az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján, sajátos, helyi jellegzetességeik figyelembe vételével. Partium és Székelyföld esetében két különböző adottságú régióról van szó, viszont mindkettő sajátos jogállást kapna – tette hozzá Toró. Elmondta: a javaslat megvalósítására különböző eszközök állnak a Néppárt rendelkezésére, köztük a közösségi akarat, aminek ékes példája volt a március 10-i marosvásárhelyi sikeres autonómiatüntetés.
A megyék nem szűnnének meg, viszont határaik felülvizsgálata és átrajzolása indokolt. Hasonlóképpen szükséges új megyék kialakítása és új megyeszékhelyek kijelölése is – hangzott el.
Toró T. Tibor elmondta, régióátrajzolási elképzeléseinek megvalósításában a Néppárt számít az RMDSZ támogatására. Az erdélyi magyar politikai szervezetek régióátalakítási tervei között nincs nagy eltérés, ezért lehetséges egy szakmai egyeztetést követő közös elképzelés kidolgozása.
Az Erdélyi Magyar Néppárt javaslatai Románia regionális átalakítására
1. A logikai sorrendet, miszerint a regionalizáció a regionalizmust követi, be kell tartani. Az alulról induló kezdeményezéseket előnyben kell részesíteni a felülről irányított regionalizációval szemben.
2. Fogadjuk el, hogy a régiók esetenként már léteznek, a nagyrégiós identitásokat nem szabad felülírni. Valós identitással rendelkező területi egységeket kell lehatárolni, olyanokat, amelyeket a lakosság elfogad, a magáénak érez (elsődleges szempont).
3. A történelmi régiók többé-kevésbé megfelelnek az egységes regionális identitás kritériumának.
4. Az alulról jövő kezdeményezések mellett az is fontos szempont, hogy működtethető régiók jöjjenek létre, amelyek figyelembe veszik a valós térszerkezeti kapcsolatokat is (másodlagos szempont).
5. Az hogy egyveretű vagy változatos adottságokkal rendelkező régiók létrejöttét támogassuk, esetről esetre változik. Léteznek jól működő homogén felépítésű régiók szerte az Unióban, ugyanakkor egyes helyeken nem is lehet lehatárolni egyveretűeket.
6. Valamennyi regionális jelentőségű város központi szerephez jut. Eszerint a valós vonzásközponti funkciók is érvényesülnek (harmadlagos szempont).
7. A régióknak a hatáskörök többségét felülről kell kapniuk. A hatáskörök delegálása az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján történhet, vagyis a régióknak történelmi, demográfiai, gazdasági stb. jellegzetességeik, helyi sajátosságaik, a kulturális és kisebbségi identitások figyelembe vételével egymásétól eltérő, sajátos jogállást lehet biztosítani. Ennek feltétele az, hogy a folyamat keretében konstruktívan és megoldás-orientáltan ötvöződjenek a központilag irányított regionalizáció, valamint az alulról, lokálisan szerveződő regionalizmus törekvései.
8. A megyékre szükség van, de a megyehatárok felülvizsgálata szükséges.
9. Új megyék és megyeszékhelyek kijelölését is szükségesnek tartjuk.
10. NUTS1-es régiónak javasoljuk a három történelmi országrészt (Erdély, Havasalföld, Moldva).
11. Javasoljuk a közigazgatási reform „tesztelését”, időnkénti felülvizsgálatát.
12. A közakarat a regionalizmus alapja, de kiemelkedő fontosságú a regionalizáció folyamatában is. A régióhatárokon lévő településeket népszavazás útján soroljuk egyik vagy másik egységbe.
13. Kivételes esetben kívánatos külön metropolisz-régiók lehatárolása, olyan nagyvárosok esetében, amelyek országos vagy több régióra kiterjedő másodlagos központ szerepet is eljátszhatnak. Ilyenek: a főváros, Románia legnagyobb agglomerációja, a brassói agglomeráció, illetve az ország legfontosabb konurbációja: a Galac–Brăila-várospár (ez esetben eltekintünk a történelmi határok szerepétől, mivel itt a térszerkezeti realitások felülírják a történelmi szempontot. A két regionális méretű város központjai között alig 20 km-es közúti távolság mérhető. Javasoljuk, hogy a várospár a moldvai nagyrégió részét képezze).
14. Mindhárom nagy országrész rendelkezne tehát egy-egy önállóan fejlesztendő metropolisz-régióval, amelyeknek „mozdony” szerepet szánunk. A többi egység integrált régió lenne, amelyekben a regionális központok a széles hátországukkal együtt fejlődnének.
15. Az erdélyi nagyrégióban hat, a havasalföldiben öt, míg a moldvaiban négy NUTS2-es régiót javasolunk.
16. Erdély esetében a regionalizmus a legkarakteresebb, az identitástudat a legerősebb a Székelyföld régióban, ahol a népesség túlnyomó része bizonyítottan támogatja a fejlesztési régióvá válást a történelmi régióhatár mentén. Ezen a vidéken a közös identitástudat, a hagyományok, a közös akarat a térszerkezeti kapcsolatokon is túlmutatnak.
17. A Bánság szintén erős regionális identitással bír, Temesvár az ország egyik regionális központja. A történelmi kiterjedésen túl javasolt térszerkezeti okok miatt Aradot és Arad megyét is ebbe a régióba besorolni, mivel a 20. század során a Temesvár–Arad térszerkezeti vonal erőssége számos okból, és nemcsak a kis földrajzi távolság miatt, messze erősebbé vált a hagyományos Arad–Nagyvárad-vásárvonal mentén létező térszerkezeti vonalnál. A közelmúltban átadott autópálya szintén a Temesvár–Arad vonalat erősíti.
18. A Partium az éledező regionalizmus területe. A Bánsághoz hasonlóan ez a terület is nyugati irányban nyitott, kelet felé izolált, és élesen elválik a történelmi Erdély területétől. Nagyvárad regionális szerepköre és alkalmassága megkérdőjelezhetetlen, Szilágy és Szatmár megyéket is polarizálni képes. A létező Máramaros megyének a jelenlegi formában történő megtartását nem javasoljuk, nyugati részét Nagybányával a Partium, a történelmi Máramarost viszont Kolozs irányába integrálnánk, amely területtel vasúti összeköttetése is van.
19. Kolozsvár Erdély történelmi központja, egyértelműen polarizálja a történelmi országrész középső-északi részét, amelyen nem is található olyan városi település, mely rivalizálhatna vele. Észak-Erdély területét tehát Kolozsvár központtal integrálnánk régióba.
20. Dél-Erdély a 20. század során jelentősen átalakuló, valamikor többségben szász és román lakossággal bíró része a történelmi Erdélynek. A szász népesség napjainkra szinte eltűnt ugyan, de jelenlétének a nyomai és eredményei egyértelműen azonosíthatóak. A Székelyföldhöz hasonlóan itt is hagyományai vannak a regionális autonómiának. Természetes központja ma is, akárcsak a múltban Nagyszeben. A terület három oldalon (kelet, nyugat, dél) jól lehatárolt, elszigetelt, és a kelet-nyugat irányú völgyrendszer révén északi irányban sem rendelkezik erős térszerkezeti kötelékkel. A szomszédos régiókkal a völgykapukon keresztül érintkezik (az Oltén délen és keleten, a Marosén nyugaton és északnyugaton, az Aranyosén északnyugaton, a Nagyküküllőén északkeleten). A régión belül Nagyszeben természetes ellenpólusa Brassó, amely népességileg és gazdasági szempontból is Szebennél jelentősebb nagyváros – az ország második legnagyobb közlekedési csomópontja, ahonnan az útvonalak szerteágaznak Erdély, Havasalföld és Moldva irányába. Három kultúra (a szász, a magyar és a román) találkozási pontja. A kitűnő közlekedés-földrajzi helyzet ellenére a Dél-Erdélyi Régióban periférikus elhelyezkedésű lenne. Mivel ez a regionális jelentőségű város egyben Románia legnagyobb (3 municípiumot és 5 várost magában foglaló) valós agglomerációjával rendelkezik, érdemes kiemelni az integrált területi rendszerből, hogy a több történelmi régióra sugárzó nagyváros a fővároshoz hasonlóan önállóan fejlesztendő metropolisszá váljék.
21. Havasalföld területén Olténia integrált régióként Krajova egyértelmű hátországa. Történelmi, identitásbeli, térszerkezeti viszonyai szerencsésen egybeesnek. Tulajdonképpen jelenleg is ebben a formában áll fenn, esetében nem szükséges komolyabb módosítás.
22. A munténiai területek tájjelleg szerint válnak ketté. A Déli-Kárpátok és részben a Kárpátkanyar lejtőin elhelyezkedő terület egyben a korai Havasalföld magterületének is számított. A közös tájjelleg mellett Argeş, Dâmboviţa, Prahova kis történelmi kereskedővárosai, a pásztorkultúra, a borvidékek alapozzák meg a munténiai identitástudatot. Jelenlegi regionális jelentőségű, és egyben központi fekvésű városa, ugyanakkor az ország harmadik legnagyobb közlekedési csomópontja, Ploieşti. Ettől délre már kifejezetten az alföldön terül el Alsó-Munténia, mely az új- és a jelenkorban lett Havasalföld, majd Románia központi területe. Egyveretű régió, természetes vonzásközpontja a főváros, Bukarest, amelyet a jelenlegi viszonyoknak megfelelően kiemelt metropolisz-régióként képzelünk el.
23. Dobrudzsa markáns térszerkezeti választóvonalak által határolt történelmi régió. Hagyományos központja Konstanca, Románia fő kikötővárosa.
24. A keleti országrész karakteres történelmi régiója Bukovina, mely 1920-ig szintén rendelkezett belső önkormányzattal. A jelenlegi Szucsáva megyét fedi le nagyobbrészt.
25. A tulajdonképpeni Moldvát a két nagy regionális jelentőségű városból induló erővonalak mentén, továbbá a völgyrendszerek és a hozzájuk igazodó infrastruktúra, illetőleg a tájjelleg alapján két részre: Alsó- és Felső-Moldvára különítenénk el. Ezek déli részén, Moldva és Havasalföld Al-Dunai érintkezésénél található Románia legfontosabb konurbációja, ahol két regionális jelentőségű város központja alig 20 km-es távolságban fekszik. Ezek integrációja hozza létre az ország második legnépesebb metropoliszát. Ipari és intermodális közlekedési potenciáljuk is a leválasztott fejlesztést támogatja. A két municípium együttesen – Brassóhoz és Bukaresthez hasonlóan – több régióra kiterjedő természetes vonzásközponti funkciót is elláthat, indokolt tehát a metropolisz-régióként történő kezelésük.
neppart.eu, Patrióta Európa Mozgalom
Nincs változás! Már Karinthy Frigyes idején is így működött a világ – már akkor is csak álom volt az igazságosság érvényesülése, és csak elméletben létezett már akkor is a demokrácia a világban
A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.
Karinthy Frigyes (1887-1938) - író, költő, humorista
Az ember úgy dolgozzon...
"Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot, ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit."
Makovecz Imre (1935-2011) - építész