Az ördög és a részletek
Ha már nem jött be a hivatásos vészmadarak riogatása a 200 forintos krumpliról és az egekbe szökő élelmiszerárakról, akkor belekötnek egy olyan gazdasági adatba, amelynek akár örülni is lehetne. De nem. Hipp-hopp előkerített elemzők már azért aggódnak, hogy miért is rossz a gazdaságnak a „túlságosan alacsony infláció”! Eddig azt hittük, hogy a pénz értékállósága általában pozitív jel, sőt, a Magyar Nemzeti Bank évek óta a három százalék alatti inflációs célt üldözte, legalábbis Simor Andrástól minden hónapban ezt hallhattuk. Most, hogy elértük a hőn áhított célt, hirtelen savanyú lett a szőlő.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
A levitézlett egykori beatgeneráció
Ám a valaha jó célokért küzdő, mára azonban eltorzult látású beatgeneráció tagjai lettek mára a kormányok vezetői, nemzetközi szervezetek irányítói, az EU, ENSZ, valutaalap, G8 és G20 stb. politikájának meghatározói, Barrosótól Cohn-Benditen át Joschka Fischerig. Ők alakítják a mainstream véleményt Európában és a Nyugaton, ők ítélnek el és dicsérnek meg kormányokat és országokat. Élet és halál urai lettek a szabad véleménynyilvánítás egykori követelői; ma pedig eltorzult, egyoldalú szemléletük rabjai, vakok süketek az új kérdések megértésére.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti
"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti." Cs. Szabó László (195-1984) - író, esszéíró, kritikus
Politikailag ezért lenne fontos az ha az igazságszolgáltatás gyorsabban derítené fel a balliberális kormányzat korrupciós ügyeit
Az emberek könnyebben elviselik a bajokat, ha látják, hogy azok okozói is pórul jártak.
Aiszóposz
Ezek szerint már Arisztotelész idejében is volt a mai ballib oldalhoz hasonló képződmény
"A hitvány és sunyi ember ugyanis minden dologban bizalmatlan, mert a maga mértékével mér másokat."
Arisztotelész (Krisztus előtt 384 – 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára
Ki a világ legnagyszerűbb édesapja?
Az asszonynak úgy kellene a férjére néznie, mint a világ legnagyszerűbb emberére - mert akkor az az ember, a férj a világ legnagyszerűbb édesapja lesz.
Böjte Csaba
Az Isten ajándékozó szeretettel szeret
Számomra az Isten az, aki túláradó, végtelen szeretettel szeret bennünket. Ajándékozó szeretettel szeret.
Böjte Csaba
A kormány célja a közteherviselés - amit Brüsszel kifogásol, az a magyar lakosságnak éppen hogy kedvező
Az Európai Bizottság legújabb jelentésében összesen 13 országot vizsgált. Magyarországgal kapcsolatban megállapították: az ország továbbra is sérülékeny az állam és a magánszféra eladósodottsága miatt, és a gazdaság helyzete sem túl rózsás – hangzott el a Duna Közbeszéd című műsorában.
Pozitívumként sorolták ugyanakkor a jelentésben egyebek mellett az államháztartási hiány és az infláció helyzetét, valamint az államadósság csökkentését is – jelentette ki a műsorban a kormányszóvivő. Giró-Szász András hozzátette: az állam és a magánszféra eladósodottsága azért nagy, mert irreálisan magas szintről vette át a kormány 2010-ben, ám azóta folyamatosan csökken.
A brüsszeli jelentés a vállalati adóterhekkel is foglalkozott. A műsorban bemutatott táblázat a vállalatok adóterhelését mutatta a GDP százalékában. Világosan látszódik, hogy amit az Európai Bizottság problémaként vet fel, az a magyar lakosság és a magyar vállalkozók számára kifejezetten pozitív – közölte a kormányszóvivő. A 2010-es kormányváltásig nagyon magas volt a vállalati nyereségadó, a szocialista kormányok a magyar vállalkozásokat adóztatták túl, az Orbán-kormány ezzel szemben nagymértékben csökkentette ezeket a terheket – magyarázta.
Erre Brüsszel úgy reagált, hogy hiába csökkent a nyereségadó, ha eközben drámaian emelkedtek a különadók – emlékeztetett Giró-Szász András, megjegyezve: ez azonban csupán 10-15 céget érint, a nyereségadó csökkentés azonban 1 millió hazai vállalatot. Az Orbán-kormány célja a közteherviselés, így a jelentős profittal rendelkező energetikai, szolgáltatói és pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia az állam fenntartásában – hangsúlyozta.
A kormányszóvivő beszélt a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban várható uniós döntésről is. Mint kifejtette: a konvergencia program első változatát április 15-én kell leadniuk, a vita után pedig elkészül annak végleges változata. Ha a számok döntenek Brüsszelben, akkor Magyarország kikerül az eljárás alól, ha azonban a politika, akkor nagy kérdés, hogy mi lesz – fogalmazott Giró-Szász András a Duna Közbeszéd című műsorában.
hirado.hu, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor De Gaulle szerepében - a magyar miniszterelnök politikáját értékelte a párizsi Le Monde
Orbán Viktor De Gaulle szerepében címmel jelent meg a magyar miniszterelnököt és politikáját értékelő cikk a Le Monde című, mértékadó francia liberális napilap szombat délutáni számában. A "Charles de Gaulle tábornokhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök a múlttal való szakítást testesíti meg és az erős állam visszatérését hirdeti.
A kommunista rezsim ellenzékének történelmi személyisége most a kapitalizmus félresiklásait támadja" alcímet viselő írás a szombat délután megjelent, de vasárnapi-hétfői keltezésű lapszámban található, s az apropóját az adta, hogy közeledik a Fidesz választási győzelmének (április 25.) harmadik évfordulója.
A szerző, Yves-Michel Riols úgy vélte, hogy Orbán Viktor már a választási győzelem estéjén elmondott beszédében felvázolta a kormányának magatartását azóta is meghatározó témákat: egyszer s mindenkorra leszámolni a kommunista örökséggel, szkeptikus viszonyulás a világméretű kapitalizmus bizonyos formájához és ádáz ragaszkodás a nemzeti függetlenséghez.
"Megannyi alkotóelem, amelyek bizonyos gaullista felhangot kölcsönöznek Orbán Viktor fellépésének, nem is beszélve a két politikus életpályájában tapasztalt hasonlóságról" - írta a szerző, utalva a megszállókkal szembeni ellenállásra, politikai újraépítkezésre, illetve a hatalomba való diadalmas visszatérésre.
A hatalom élére visszakerült Orbán Viktor rögzítette módszerét és prioritását. Módszere: sürgősen cselekedni, hogy megmentse az országot az összeomlástól és helyreállítsa az államnak "a posztkommunista baloldal hozzá nem értése és szégyentelen kliensrendszere" által aláásott hitelességét. A legfontosabb feladat: elkerülni az újabb megszorító intézkedéseket egy lerongyolódott országban, nehogy görög sorsra jusson - írta Riols.
A gazdaságban baloldali, a kultúrában jobboldali politikát követő Orbán Viktor valódi hitvallása a szuverenizmus, amivel tükrözi a posztkommunista Magyarország fejlődését. Az ország kilépett a liberalizmus húsz évig engedelmes tanulójának szerepéből, és ezentúl gőgösebben vállalja függetlenségét.
Orbán Viktor számára ez újabb dilemmát jelent: hogyan adjon hangot ennek az önmagában legitim törekvésnek egy olyan ország esetében, amelynek gazdasága az egyik legnyitottabb Európában? Magyarország ismét egy új modell kikísérletezésének helyszíne lehet - mutatott rá a Le Monde-ban Riols.
MTI
Három évig maradhatott titokban a katyni vérengzés - április 13-a a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapja
1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.
A bejelentést kezdetben Nyugaton erőteljes kétkedés fogadta, mivel átlátszó náci propagandafogásnak tartották. Hamarosan kiderült azonban, hogy a brutális mészárlás tényleg megtörtént. 1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg 250 ezer lengyel hadifoglyot ejtett, a tisztek elhelyezésére három tábort nyitottak: Kozelszkben, Sztarobelszkben, valamint Osztaskovban.
A kivégzéseket Sztálin 1940. március 5-én rendelte el Berija javaslatára. A döntés 22 ezer ártatlan ember halálos ítéletét jelentette, a Kreml csak hatvan év után ismerte el a gyilkosságok tényét. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapja.
Közelről, tarkólövéssel
A tömegmészárlást a szovjet katonák azon lengyel katonatisztek ellen követték el, akik a második világháború kirobbanásakor a Lengyel Köztársaság keleti területein védték hazájukat a szovjet hadsereg ellen.
A Vörös Hadsereg néhány nappal a nyugati irányból benyomuló Wehrmacht után, szeptember 17-én tört be az országba, s velük egy időben a német és a szovjet titkosrendőrség is benyomult. A szovjetek több mint 250 ezer (más becslések szerint 454 ezer) lengyel hadifoglyot ejtettek
1940. március 5-én a Szovjetunió rettegett belügyi népbiztosa, Lavrentyij Berija jegyzéket küldött a gyilkosságokat végül személyes bosszúból, vagy – más vélekedések szerint – a Németország elleni háború előtt a hátország megtisztítása céljából elrendelő Sztálinhoz, s ebben megállapították, hogy az NKVD indokoltnak tartja a megszállt ukrán és belorusz területeken raboskodó "nacionalisták és ellenforradalmárok", 14 700 hadifogoly és 11 ezer rab agyonlövését.
A megkötözött tiszteket közvetlen közelről tarkón lőtték. A katyni áldozatok között volt egy parancsnok, két tábornok, 24 ezredes, 79 alezredes, 258 őrnagy, 654 százados, 7 tábori lelkész, 300 orvos, 20 egyetemi tanár, több száz ügyvéd, mérnök és tanár, több mint száz író és újságíró, valamint 200 pilóta.
A katyni tömegsírok helyét egy pályafenntartó vonat lengyel kényszermunkásai találták meg 1942-ben. A németek csak 1943 februárjában kezdték meg az exhumálásokat; április 13-áig mintegy 400 holttestet hantoltak ki. A berlini rádió ezen a napon jelentette be, hogy a Katyn melletti erdőkben háromezer lengyel tiszt holttestét találták meg egy 28 méter hosszú, 16 méter széles tömegsírban, a tömegmészárlással pedig a szovjeteket vádolták meg.
mult-kor.hu, Patrióta Európa Mozgalom