A demokrácia kisajátításaként értékeli L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke, hogy Schiff András és több neves művésztársa nyílt levélben az Orbán-kormányt a Magyar Művészeti Akadémia törvényi szabályozásának visszavonására szólította fel. Miközben – tette hozzá – a törvényesen megválasztott parlament által megszavazott intézkedésről van szó. L. Simon döbbenetesnek tartja a Ludwig Múzeum vezetőváltása körüli felhajtást is.
Schiff András, továbbá tizenöt hazai és külföldi művész a minap petícióban szólította fel az Országgyűlést a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) érintő törvény megváltoztatására.
Legitim politikai testületek demokratikus körülmények között meghozott döntéseit, még ha azok akár nem is tökéletesek, önkényesnek beállítani, na ez az antidemokratikus hozzáállás – véli L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Elmondta, elkészült, s már a szakmai szervezeteknél van az a jogszabálytervezet, amely szerint nem lenne kötelező az intézményvezetőket pályázat útján kiválasztani.
A nyílt levél szerint az említett szabályokat „valamennyi demokratikus erő tiltakozása ellenére fogadták el”, ezért az aláírók követelik, vonják azokat vissza, „vessenek véget a művészet ideológiai erénycsőszei különleges felhatalmazásának”. Függetlenül attól, mi a véleményünk az MMA-ról, vagy annak elnökéről, itt újfent a demokrácia kisajátítása történik, akárcsak a rendszerváltozás után, amikor akcióba lépett a Demokratikus Charta. - mondja L. Simon
Vagyis az egyik politikai oldal most is a demokrácia letéteményesének állítja be magát, míg a másik felet a demokrácia és annak értékei felszámolójának. Ez abszurdum, egyben otrombaság. Tény, hogy a jelenlegi kormánynak, illetve az azt támogató pártszövetségnek kétharmados többsége van az Országgyűlésben. Csakhogy a 2010-es választójogi keretek valamennyi politikai erőnek ugyanazt a lehetőséget adták meg, a választók pedig így döntöttek. Azt mondani, hogy éppen a demokrácia sérül, mert a parlamenti többség elfogadott egy jogszabályt, teljes képtelenség, sőt hazugság.
– Ugyanezt mondta a napokban egy konferencián az MSZP-s Hiller István. A volt miniszter azt állította, a kultúra állami támogatásának nagyobb része felett az MMA diszponálhat. Ez tételesen nem igaz. Az idén a központi költségvetés erre a területre több mint száztízmilliárd forintot fordít, ebből kevesebb, mint két és fél milliárd a művészeti akadémia forrása. Az állam függetlenül működő mecénás szerveire, mint például a Nemzeti Kulturális Alapra vagy a filmalapra, nyilvánvalóan nincs befolyása az MMA-nak. De ami különösen irritál: megint egymásra csúszik a szakmai bírálat és a politikai ítéletalkotás. Arról lehetne érdemben vitatkozni, milyen művészeti irányzatokat, trendeket preferáljon egy kormány, ha egyáltalán kell ilyet tennie, ám legitim politikai testületek demokratikus körülmények között meghozott döntéseit, még ha azok akár nem is tökéletesek, önkényesnek beállítani, na ez az antidemokratikus hozzáállás. És nem árt tisztázni: az államfő vagy az Alkotmánybíróság meglátásai révén ez a kormány és a konzervatív többség már számos jogszabályt kijavított. A korrekció lehetősége mindig adott.
A petíció egyik aláírója nem más, mint a bécsi Burgtheater igazgatója.
Matthias Hartmann állami intézményt vezet. Nem tudom, mit szólnának a „sógorok”, ha mondjuk a magyar Nemzeti Színház vezetője írna alá osztrák állampolgárokkal közösen egy, az ottani kultúrpolitikát keményen kritizáló petíciót. Vagyis ez az ügy diplomáciailag is aggályos. Kőkemény politizálásról van szó, ráadásul egy másik ország belügyeibe való beavatkozás szándékával. Az is érdekes kérdés lehet például, hogy mondjuk az osztrák kulturális miniszter egyetért-e azzal, amit az intézmény vezetője állít rólunk - folytatta
Mh.hu
Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra.
Ismételten súlyos MSZP-vereséggel zárult a hétvégi időközi önkormányzati választás, mivel egy évvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból a szempontból érdemes megközelíteni, hogy egy évvel a választások előtt a kormánypárttal szemben állók számára minden sikerre szükség lenne, de ezzel szemben január óta azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP győzelmet győzelemre halmoz.
A komlói időközi választás jelentősége abban állt, hogy az MSZP-nek lehetősége nyílt arra, hogy egy olyan körzetben szerezze meg a mandátumot, amelyben 1994–2006 között domináns pozícióban volt. Még 2010-ben is több mint 30 százalékot szerzett az országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a baranyai városban, amely az országos átlagához (19 százalék) képest több mint 10 százalék volt. Az előjelek és a három éve tartó jobbközép kormányzás alapján teljesen biztosnak tűnt, hogy a komlói körzetben a szocialisták fognak diadalmaskodni, ráadásul a Jobbikon kívül más ellenzéki jelölttel nem kellett szembenézniük.
Magas részvétel, nagy MSZP-bukta
Mindezzel szemben a komlói választás alaposan rácáfolt a várakozásokra. A kormánypártok a Fidesz–KDNP-vel szövetséges Lungo Drom jelöltjét indították, aki 59,64 százalékos eredménnyel óriási fölénnyel diadalmaskodott a korábbi évtizedekben baloldali dominanciát mutató választókerületben.
A szocialisták aspiránsa csupán 32,11 százalékot kapott, míg a Jobbik jelöltje éppen csak átlépte a parlamenti küszöböt 5,26 százalékkal. Minden ilyen időközi választást kapcsán a vesztes fél általában a részvételi arányba kapaszkodik, éppen ezért érdemes ezt is részletesen szemügyre venni.
A komlói időközi választás végeredménye, ismét egy súlyos MSZP-vereség
Máshol sem erős az ellenzék
Azzal, hogy a baloldali ellenzék egy olyan városban szenvedett vereséget, ahol egy évvel az általuk tervezett kormányváltás előtt kötelező lett volna a győzelem, minden bizonnyal változást hoz majd az erőviszonyokban. Világosan kiderült, hogy az MSZP nem képes megszólítani azokat a szavazókat, akik 2002-ben és 2006-ban is mellette álltak, míg a kormánypártok egy baloldali fellegvárban is képesek továbbra is a szavazók biztos többségét mozgósítani maguk mellett.
Berettyóújfaluban szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A szélsőjobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, míg a 2010-ben 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt, így a Hajdú-Bihar megyei városban is megmaradt a kormánypártok stabil többsége a képviselő-testületben.
mno.hu
Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 tárelnöke szerint problémás, hogy Mesterházy Attila köreiben az Együtt 2014-et sokan „piócának”, „élősködőnek” tartják. A társelnök úgy érzi, hogy az MSZP nem Orbán Viktort, hanem Bajnai Gordont tekinti ellenfélnek.
Az MSZP úgy reagált, jó lenne tisztázni, hogy Bajnai vagy Szigetvári vezeti-e az Együtt 2014-et. Egyébként ha az ellenzéki szövetség felkérné rá, elvállalná a miniszterelnök-jelöltséget Bajnai Gordon.
Magyar Hírlap
Tóbiás József válaszul közölte: egy demokráciában azt nem szokták elvitatni, hogy egy szövetségben a legerősebb párt nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet.
Magyar Nemzet
Tamás Pál szerint a szocialisták tudják, hogy ha Bajnainak lennének tömegei, azok elsősorban tőlük áramlanának át. Liberális értelmiségiek vannak, tömegek, már látjuk, most sincsenek.
És a jobboldali értelmiségi törzsválasztó nem átállítható, az alsó középosztálynak meg a volt miniszterelnök túl intellektuális, és persze túl sokat fényképezték korábban Gyurcsánnyal. Tehát úgy tűnik, hogy a szocialisták legfontosabb dolga a párt eddigi pozícióinak stabilizálása.
Hogy tőlük minél kevesebben lépjenek át majd az új formációhoz. A törzsválasztók jó része azonban ma az ellenzéki oldalon értelmiségi. S most súlyos reményhiánytól szenved. Őt nem a kampány érdekelné, hanem a remény. Azonnal. Az ellenzéki elitek ehhez egyezzenek meg most. Mindegy, hogy miben. Népfrontot egy órán belül.
Miközben ezen az oldalon tovább folyik a „most vagy ősszel” vita, megjelent a „rezsicsökkentés”, az első kormányajándék, amelyet hasonlók sora fog követni. S a közönség hálásan reagál.
Az alsó középosztálybeli tömegek visszaépítése itt és most azon az oldalon elkezdődött, szabad szemmel is látható módokon. Az ellenzéknek ilyenkor kevés eszköze van. Elmagyarázni, hogy milyen kártékonyak e friss lépések a hazai energiagazdaságra, persze lehet, de az alsó középosztálybeli világban, ahol az igazi játszma folyik, mindez csak újabb eleme lenne a politikai öngyilkosságnak.
Most kiemelkedő fontosságú lenne valamilyen megegyezéses üzenet az ellenzéki politikai elitekből. Sürgősen szimbolikus lépéseket lehetne tenni. Ajánlatra van szükség például arról, hogy milyen technikai segítséget kaphatnak az ellenzéki pártirodákban azok, akiknek vitáik vannak a víz- vagy villamos társaságokkal, akik nem értik az új biztosítói és bankajánlatokat.
Népszabadság
A jogászvégzettségű Andreas Unterberger, a Die Presse volt főszerkesztője védelmébe vette a magyar alkotmánymódosítást, szerinte nevetségesek és jogilag is megalapozatlanok a vádak Magyarországgal szemben, hiszen más országok annyira sem tartják tiszteletben az uniós jogot, mint a magyarok.
Magyar Nemzet
Varga Botond írta Szatmárnémetiből - Partium:
… a tanítványokat először Antiókhiában nevezték kersztyéneknek. Csel 11,26
Nem egyszerűen csak egy történelmi tudósítás ez a vers, annál több: örömhír. Egy boldog beszámoló arról, hogy az üldözéseket Isten jósága miként fordítja jóra. Ahogyan József vallotta: ti gonoszt gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani (1Moz 50,20).
Hisz mivel indul a beszámoló? Az István halála utáni üldöztetéssel. Ez egy fordulópont az ősgyülekezet életében. Akik eddig Jeruzsálemben hallgatták az igét, most elindulnak, és hirdetik szerte a vidéken, ahogyan Uruk parancsolta tanítványainak mennybemenetele előtt. Mégis, fájdalmas kezdet ez. Ám Isten sohasem hagyja letargiába süllyedni az övéit: újabb és újabb örömöket ad, ami erőt ad a továbbiakban.
Azok közül, akik Jeruzsálemből elmenekülnek, némelyek a zsidókhoz, mások a pogány görögök közé mennek misszionálni. És az igehirdetés megtermi gyümölcsét: nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. És kell ennél több? Számít, az a sokaság milyen nyelvet beszél, milyen színű, ki volt azelőtt?
Mit jelent tehát keresztyénnek lenni? Azt, hogy tanítvány vagyok, Krisztus tanítványa. És aki már tanítvány, az mindenkinek hirdeti Megváltó Urát.
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Én nem tudom, egyes politikusok miért próbálják belénk szuggerálni, hogy ők nem tekinthetők politikusnak, s főleg nem ácsingóznak a hatalom után. Vegyünk például közelebbről szemügyre egy jelenleg felettébb aktív urat, Bajnai Gordont, aki úgy lett Magyarország miniszterelnöke, hogy saját szavai szerint sohasem akarta megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Tény, hogy annak idején nem kellett fogcsikorgatva küzdenie sem ezért, sem azért. Erőfeszítés nélkül bújt elő Gyurcsány köpönyegéből, egy év múlva pedig esélye sem volt arra, hogy a hatalomban maradjon.
Kristóf Attila
Magyar Nemzet
Külföldi alkotmányjogászok szakvéleménye szerint a magyar alaptörvény negyedik módosítása összhangban van az európai alkotmányjogi sztenderdekkel, és túlzóak voltak azok az állítások, amelyek a demokrácia és hatalommegosztás végéről beszéltek Magyarországon - mutat rá összefoglalójában a Századvég Alapítvány.
Baranya Róbert
Magyar Hírlap
Hiába fejezték ki elégedetlenségüket a polgárok, hiába vártak a baloldaltól új kezdetet – a régi arcokat kapták meg. Az új kormány nem az olaszok örömére jött létre – hanem főleg Berlin és az oly sokszor meghivatkozott piacok kedvére.
Az európai demokrácia már olyan lett, hogy kormányokat nem a népek, hanem „a piacok” váltanak és a választannak.
Enrico Letta feladata az lenne, hogy folytassa Mario Monti megszorító politikáját, szolgáltassa ki az olasz ipart a globális versenynek, lazítsa fel a munkahelyi védelmet, építse le az olaszok államot.
Monti mozgalma ugyan csúnyán leszerepelt, programja mégis újra érvényes, és az ország első és második pártja, amelynek egy demokráciában egymás riválisainak kéne lenniük, ma azért fogott össze, hogy továbbvihesse a neoliberális követelések megvalósítását.
Magyar Nemzet
Sosem látott magasságba emelkedett az EU-val szembeni bizalmatlanság – mérte a Eurobarometer az uniós lakosság kétharmadát kitevő hat tagállamban. Különösen nagy a csalódottság Spanyolországban, ahol az EU-val szembeni bizalomhiány 23-ról 72 százalékra ugrott.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint nem nekünk kell magyarázkodnunk az alkotmányban a család fogalmáról leírtak miatt, hanem a minket bírálóknak. A mi álláspontunk sziklaszilárd, egy négyezer éves szokást nem adunk fel.
Nyugaton azt mondták, a család fogalmának értelmezése ellentétes a modern európai fejlődéssel. Ám mi lesz a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, amíg minden és annak ellenkezője is belefér?
Európa képtelen saját biológiai fenntartására; aki a családot támadja, a jövőt dobja ki az ablakon.
mno.hu