Az egyik kutya, a másik eb (azaz liba) - most éppen Metreházynak áll az ellenzéki zászló - Orbánnak meg az országszászló! - rövid lapszemle
Egyértelműen Mesterházy Attila mellett teszik le a voksukat Bajnai Gordonnal szemben az egyesülésre készülő baloldali szakszervezeti konföderációk. Bajnai alapvetően azt az egykori SZDSZ-es liberális értékrendet képviseli, amelyet Gyurcsány Ferenc, aki viszont nagyon sokat rontott az MSZP és nem utolsósorban a szakszervezetek baloldaliságának hitelességén.
Az érdekvédők szerint munkavállaló szempontból egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Bajnai miniszterelnöksége idején vették el, a közalkalmazottak 13. havi bérét, csökkentették a gyest és a gyedet, vonták meg a gázár- és lakástámogatást.
Az ellenzéki pártok közötti viszonyt jellemzi az Együtt 2014 liberális holdudvarának felháborodása Mesterházy bejelentésére, hogy az MSZP EP-képviselői nem támogatnák a magyarországi helyzetet erősen kritizáló Taveres-jelentést.
A Welt erre irányuló kérdésére az MSZP vezetője azt felelte, a bírálatoknak feltétlenül ellenőrizhető tényeken kell alapulniuk, mert egy politikai kampányból végül csak Orbán profitál.
Magyar Nemzet
Árvíz - Orbán Viktor a kormányzati koordinációs bizottság ülése után - óriási víztömeg érkezik
Kedd déltől veszélyhelyzetet hirdettünk ki a Duna áradása miatt az érintett térségekre jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
Azt kérjük a folyó mentén élőktől, szükség esetén készüljenek fel az esetleges evakuálásra, amely akár egész településeket is érinthet!
Kérünk mindenkit, hogy működjön együtt a hatóságokkal, mert a víztömeg olyan óriási, hogy valóságos kockázatot jelent az emberéletre nézve. Ha van együttműködés, mindenkit meg fogunk védeni.
Az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitottuk, és megkezdtük a szakemberek átcsoportosítását az árvízveszélyes területekre.
A kormányzat mozgósítani tud körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendőrt. Utóbbiak mozgósítása nem járhat a közbiztonság csökkenésével az ország más területein.
Az Ausztriától kapott adatok alapján történelmi magasságú vízállás várható a Dunán, és elhúzódó védekezésre kell berendezkedni. Óriási víztömeg érkezik, amely szerdán lép be az ország területére, ezért a legnehezebb időszak a hétvégén várható, a kormány energiájának legtöbbjét így a védekezésre kell összpontosítani.
Reális esély van arra, hogy megtartsuk a vizet a medrében, ennek érdekében folynak a gátmagasítási munkálatok.
Patrióta Európa Mozgalom
"Katasztrofális volt a kormányváltás előtti nyolc év"
Ha valaki kihúz a gödörből, köszönd meg neki, de közben ne felejtsd el, hogy ki lökött bele – idézett egy közmondást Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Ma reggel című műsorában annak kapcsán, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól.
Erre nemcsak azért volt szükség, mert minden országnak érdeke, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, hanem azért is, mert katasztrofális volt a kormányváltás előtti nyolc év. Az országot ki kellett húzni abból a katasztrófából, amibe a szocialista kormányok juttatták – mondta a kormányszóvivő.
A 90-es évek elhibázott gazdaságpolitikai szerkezete és az a tehetetlenség, mely a politika sajátja volt 2002 után, lehetetlen helyzetbe hozta az országot. Egy nagyon határozott, nagyon következetes lépésre volt szükség 2010-ben, ezt érezték meg a választók, és adtak a kormánynak olyan felhatalmazást, hogy ezt meg tudják tenni – fogalmazott Giró-Szász András.
Beszélt arról is, hogy a rezsicsökkentést átvette Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, és Bulgáriában, vagy Németországban is ezen gondolkodnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy vásárlóerőhöz viszonyítva Magyarországon a legmagasabb a rezsiköltség.
Arra a felvetésre, hogy ellenzéki kritikák szerint 3 ezer milliárd forintos terhet rakott a kormány a választók nyakába, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, azt válaszolta: Szanyi Tibor azért mondja ezt, mert a szocialisták ezt tették kormányzásuk alatt. Ezzel szemben a jelenlegi kormány ezt az összeget multinacionális cégektől szedte be. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy ezek a cégek áthárítják ezt a terhet a lakosságra, és azt is, hogy ezek a cégek tönkremennek ezektől az adóktól.
Giró-Szász András szerint ezek a cégek azért ágállnak annyit a szektorális adók ellen, mert csak nagyon kis részüket tudták áthárítani a lakosságra.
hirado.hu, fidesz.hu
Trianon gyógyítása
A nemzeti összetartozás napjáról döntő törvény indoklásában ezt állt:„a nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”. Jó látni, hogy komolyan gondolták. Lukács Csaba Magyar Nemzet
Székely miatyánk - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=9fi1-xTeHyo
A bölcs szakember, aki pénzügyminisztere volt Németh Miklósnak és Horn Gyulának
Békesinek az a baja a rezsicsökkentéssel, hogy „megszakad a természetes kapcsolat a fogyasztói árak és előállítási költségek között”.
... Ennek az ostoba társadalomnak rá kellene ébrednie, hogy „egy elszakadó, elnyomorító, megfélemlített Magyarország alakul a szeme láttára”, jajgat ez a felelős, bölcs szakember, aki pénzügyminisztere volt Németh Miklósnak és Horn Gyulának, akkor nem volt ostoba a magyar társadalom, és (emlékszünk?) megvolt a „természetes kapcsolat”, s minden téren, irigyelt minket Európa.
Alig várjuk, hogy Békesi László felesége, Csehák Judit is nyilatkozzon, hogyan kell rendbe tenni az egészségügyet.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap,
A magyar alaptörvény nemzetközi összevetésben
Nemzetközi összevetésben kijelenthetjük, hazánk biztosítja az alapvető jogok védelmének egyik leghatékonyabb rendszerét! Párhuzamosan működik ugyanis a széles hatáskörű Alkotmánybíróság és az ombudsmani típusú szerv (alapvető jogok biztosa) is. Európában a jogszabályok betűje alapján ennél erősebb jogvédelmi rendszer sehol sem tevékenykedik.
Cservák Csaba
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: A szimbólum
Rytkó Emília az. A szimbólum. Szimbóluma mindannak, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Ami újra és újra zárójelbe tesz mindent. Az elmúlt negyed évszázadot.
Rytkó Emília önmagában érdektelen. Egy szerencsétlen, gyáva ember, akibe elég gonoszság, elég lelketlenség és elég becstelenség szorult ahhoz, hogy megcselekedje mindazt, amit megcselekedett.
Semmiféle mentsége sincs Rytkó Emíliának.
Nem hivatkozhat arra, hogy megzsarolták, úgy szervezték be stb., stb. Őt nem zsarolta meg senki sem. Ő a maga erejéből lett gazember. Mint a foxi-maxi esti tagozatának nem is tudom mije, kötelességének érezte, hogy besúgjon. Hogy a rendszerre veszélyes, fenyegető dolgokról értesítse elvtársait.
És értesítette.
Besúgta Hankiss Ágit – és ha őt, akkor másokat is. Nyilván hevernek még papírok szanaszéjjel – éppen olyan slendrián összevisszaságban, amilyen a RENDSZER volt maga. A közép és a késő Kádár-kor.
De mondom: nem Rytkó Emília személye, szánalmas egyénisége és sorsa az érdekes.
Hanem az, ami őbelőle válhatott a rendszerváltás után.
Rytkó Emília a rendszerváltás után az Országos Választási Iroda vezetője lett. Mert az lehetett. Mert azok, akik annak idején olvasgatták az ő jelentéseit is, akik használták, azok a rendszerváltás után is meghatározói maradhattak a politikai életnek.
És ez a tragédia.
Az a tragédia, hogy szinte mindenki követeli a besúgók névsorának nyilvánosságra hozatalát, de alig esik szó azokról, akik a besúgókat így vagy úgy beszervezték, nem esik szó a tartótisztekről, és azokról legkevésbé, akik a besúgók és az operatív tisztek által összeállított anyagokat olvasgatták, s azok alapján döntöttek emberek sorsáról, életéről, jövőjéről, lehetőségeiről.
Holott ez utóbbiak látták meg Rytkó Emília elvtársnőben is a lehetőséget. Ők ítélték meg úgy, hogy Rytkó elvtársnő lesz az Országos Választási Iroda élére a legmegfelelőbb személy. Mert az önként besúgóvá lett egykori megbízható káder kezében van jó helyen a demokrácia egyik legfontosabb posztja.
Ez zajlik itt negyed évszázada.
S a szimbolikusnál is szimbolikusabb, hogy a most ellenzékbe szorult egykori elvtársak, s a hozzájuk csapódó egyéb nyomorultak létrehoznak egy alternatív választási bizottságot, mert – ők mondják! –, a Fidesz veszélyezteti a demokráciát.
És az alternatív választási gittegyletükbe azonnal beválasztják Rytkó Emíliát.
Mert Rytkó Emília képviseli a kontinuitást a népi demokrácia és a ma között. Mert ezeknek a népi demokrácia kedves, s minden más csak kényszerűség, álarc, amit muszáj viselni mindaddig, ameddig sikerül visszatérni.
Erről szól az egész elmúlt három év. Erről szól minden, minden vádjuk, hazugságuk, csalásuk, vérlázító árulásuk, gazemberségük egyetlen mozgatórugója Rytkó Emília.
Nem tudják elviselni, hogy nem Rytkó Emília elvtársnő őrködik a választások tisztaságán, és nem Rytkó Emília elvtársnő elvtársai őrködnek minden egyéb poszton.
Ettől szimbólum ez is.
A rendszerváltás egyik szimbóluma. Végül is, ez Rytkó Emília elvtársnő nyomorult életének betetőződése. Ez az ő és elvtársai apoteózisa. Ez mindannyiunk szégyene. A felelőtlen és önsorsrontó „megbocsátás”, félrenézés, elnézés, hallgatás, a múlt rosszul értelmezett lezárása, s ezen ostoba aktussal egyszersmind folyamatossá tétele, a lustaság, hanyagság, a könnyebb út választása, a konfliktusok kerülése, és a máshol, a messze a fejünk felett kötött paktumok tudomásul vétele – ez röpítette Rytkó Emília elvtársnőt az Országos Választási Iroda élére.
És az összes többit magas polcra, őrhelyekre.
Ezért pofázhatnak még most, egyáltalán, bármiről. Ezért volt lehetséges az apoteózisuk.
Hát akkor most ideje van az apokalipszisnek és a pokoljárásnak. Rossz a sorrend – de így is meg kell tenni.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Trianon - nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá
Egy szó, amelybe szinte benne foglaltatik az egész XX. századi magyar történelem, pontosabban annak az 1920. június 4-e utáni időszaka. Az I. világháborús vereséget követően a győztes antant hatalmak a korábban hangoztatott békeelveket „feledve” igazi győztesként viselkedtek. Nem figyeltek sem a korábbi ígéreteikre, sem a legyőzöttek helyzetére. Új világot alakítottak ki a Párizs környéki békeszerződések – amelyek inkább voltak diktátumok, mint szerződések – által. A világháború vesztesei nem egyszerűen legyőzettek, hanem meg is aláztattak. Nemzeti önbecsülésüket is porba taposták, és a győztesek diadalittas elégedettségével osztották az igazságot és a legyőzött országok területét az arra érdemeseknek vélteknek. Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia társországa a lehető legsúlyosabb feltételeket kapta. Elveszítette területének több mint kétharmadát, magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadát, és a békediktátum katonai előírásai segítségével örökre a legyőzött helyzetét írták elő a számára. E helyzet akkor sem politikai, sem katonai erővel nem volt megváltoztatható. A győztesek már 1919 tavaszára lényegében eldöntötték Magyarország sorsát. Európai kis országgá fog változni a valamikori európai nagyhatalom, amelynek létezése sokak számára szinte elfogadhatatlan volt. A háború folyamán annak a területéből ígértek sok tízezer négyzetkilométert Romániának, Szerbiának, a létrehozni szándékozott Cseh-Szlovák államnak. S ezeket az ígéreteket betartották. S hogy ennek a következménye egy soknemzetiségű ország feldarabolása lett és annak következtében sok soknemzetiségű állam jött létre, már senkit nem érdekelt. Mert mivel is gondolták elejét venni a jövő háborújának? Többek között azzal, hogy a soknemzetiségű államok helyét a nemzetállamok foglalják el Európa térképén – mert a világháború azért a területi kiterjedését tekintve inkább csak európai volt --, amelyek nem akarnak és nem is fognak nemzettársaik sérelmei miatt fegyvert fogni. A feltételezés természetesen csak álom maradt. A békekötéseknek az igazi értelmét – a tartós békét -- a Párizs környéki békerendszer nem hozta, nem hozhatta el. Egykori sérelmeket újabb, másfajta sérelmekkel váltott fel, s alapozta meg azzal egy alig két évtizeddel később kirobbant háború lehetőségét. Magyarország annak a háborúnak is résztvevője és vesztese lett, mert nem tudta elfogadni és elviselni a trianoni igazságtalanságot. Trianon ugyanis nem a régi sebeket gyógyította be, hanem újakat ejtett, egy nemzet egész testén. S ezek a sebek a magyarság egészét érintették. Nem csoda és nem véletlen, hogy társadalmi állásra, politikai szimpátiára és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül elutasította a békediktátumot az egész magyar társadalom. Konzervatívok és liberálisok, keresztények, keresztyének és zsidók, szegények és gazdagok fogadták el a korszak általánossá vált jelszavát: Nem, nem soha! Azaz nem, nem és soha nem fogadja el a magyarság a trianoni megaláztatást, az ország addig nem látott megcsonkítását, több mint három millió magyar kisebbségi sorsba taszítását. Trianon – ez a Párizs melletti Versailles-ban található kastély (abból is a nagyobb) – örökre beírta magát a magyar történelembe, a magyar szívekbe. Több mint kilenc évtizeddel a tragikus szerződés aláírása után is emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra, hogy a magyarság ezen XX. századi tragédiája napjaikig hat. Az egykoron elcsatolt területeken az elmúlt néhány évtizedben rohamosan csökken a magyarság lélekszáma, a beolvadás végleges megsemmisüléssel fenyeget, a magyar múlt emlékei eltűnnek, és új történelmet írnak, amelyből bennünket kiírnak. Ha többért nem is, de ezért emlékeznünk és emlékeztetnünk kell magunkat és másokat is a múltra. A múltra, amely a miénk (is) volt, és amelynek megtartása a jövőnk záloga is lehet, mert múlt nélkül nem létezik sem jelen sem jövő. Nekünk, magyaroknak pedig a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is fontos és meghatározó. Ne vegye el tőlünk azt se Trianon, se a felejtés, se más. S mivel lehet azt megtartani? Talán Juhász Gyula fejezte ki legszebben a Trianonról írt versében, amikor azt írta: "Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá." Tegyük most mi is ezt, valamennyien magyarok, éljünk is a világ bármely pontján, közös múltunk szomorú emlékezetű történésének napján, amely mára Nemzeti Összetartozás Napjává nemesedett, és szétszakíttatásunkban fejezi ki a remélt együvé tartozást. Szakály Sándor történész
Reding saját hazája alkotmánytörténetével sincs tisztában
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter közleményben ítélte el Viviane Reding uniós biztosnak a Der Standard című osztrák napilapban múlt szombaton megjelent, Magyarországot bíráló szavait.
Navracsics Tibor közleményben azt írta: a Standard-interjúban az Európai Bizottság (EB) alapjogokért, valamint igazságügyi és állampolgársági kérdésekért felelős biztosa „már nemcsak a Magyarországgal szembeni teljes elfogultságnak adta tanújelét, hanem annak is, hogy saját hazája alkotmánytörténetével sincs tisztában”.
Hozzátette, hogy miközben Reding Magyarországot bírálja „éles szavakkal az alaptörvény módosításai miatt”, addig Luxemburg 2003 és 2009 között tizenkétszer módosította alkotmányát, korábban, 1988 decembere és 1989 júniusa között pedig hat hónap alatt hatszor. „Mindezek alapján azt kérjük a biztos asszonytól, hogy mielőtt más országok alkotmányozási kérdéseiben véleményt mondana, saját hazája alkotmánytörténetét tanulmányozza” – fogalmazott a közleményben Navracsics Tibor.
A liberális irányulságú Der Standardban a konzervatív párti Viviane Reding a magyar alkotmány „módszeres” megsértését rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, szerinte az alaptörvényt kétharmados többséggel három-hat hónaponként újból és újból megváltoztatják. Törvényeket foglalnak bele az alkotmányba, így azokat az Alkotmánybíróság többet nem minősítheti alkotmányellenesnek – tette hozzá.
Az interjúban Reding felidézte, hogy ebben az évben az EB három figyelmeztető levelet küldött Magyarországnak, és az alkotmánymódosítások korrigálását sürgette. „Most várjuk, hogy mi történik” – mondta az interjúban.
Csúsztatás
Reding nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. Navracsics korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az mno.hu korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
Amit szabad Jupiternek…
Eddig legalább kilencvenszer módosították, és az alapjogokat sem szabályozza az osztrák alkotmány. A Die Presse volt főszerkesztője szerint épp ezért hiteltelenek a magyar alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott osztrák kritikák – számolt be a Hír TV Célpont című műsora.
MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom