A brüsszeli gyakorlat: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek, meg a gyarmatok - rövid lapszemle
Kiszelly Zoltán szerint Magyarország valójában jobban teljesít, mint 2009-ben, amikor elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat és egyhavi fizetést a közszférában.Az akkor megfelelt az IMF elvárásainak. A mostani kormánynak nem volt szüksége megállapodásra.
Azt ugyanis ügyesen kikerülte a multik megadóztatásával.
A magyarok többsége nem látja az uniós tagság előnyeit. EU-s pénzből autópályák épülnek, a bevételek pedig visszafolynak a multikon keresztül Nyugat-Európába. Ma nálunk a lakosságnak benzinre sincs pénze, hogy használja az utakat.
Brüsszel a Bajnai-kormány előidézte 7,5 százalékos hiány ellenére sem engedélyezte az a Fidesz-kormánynak a nagyobb deficitet, noha a kormányváltás évében erre hagyományosan lehetőséget kapnak a tagállamok. A nagyobb uniós országokkal, jóval elnézőbbek, mint Magyarországgal.
168 óra
A magyar gazdaságpolitika példa lehet Európa bármely állama számára - rövid lapszemle
Felcsuti Zsolt, a nemzetközi MPF csoporttöbbségi tulajdonosa, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tanácsadója szerint Európa egészében komoly gondok vannak, az országok többségében magas az eladósodottság és a költségvetési hiány, ma minden kormányzat rákényszerül a megszorításokra.
További költségek csökkentésével az állami intézményrendszer működésképtelenné válhat. Már most is vannak országok, ahol az állami intézményrendszer működésképtelen.
A feladatok ellátására a kormányoknak bevétel kell. Bármilyen kormány van, mindegyiknek szüksége lett volna ezekre az adókra, ezt bizonyítják a külföldi példák. A lehetőségek közül a magyar kormány a kevésbé fájdalmasat, vagyis a multik megadóztatását választotta.
Azon kevés ország közé tartozunk, ahol az államháztartási hiány 3 százalék alatt van, megállt az adósság növekedése és a kis és közép vállalkozások 10 százalékos társasági adóval tervezhetnek.
Jelentős eredmény, hogy nem az IMF gazdasági parancsait kell teljesítenünk, mint ezt láthatjuk egyre több, adósságcsapdába került ország esetén.
Világ Gazdaság
Stefka István: Harcmodor
v
Régi tétel, hogy a szélsőjobb összeér a szélsőballal, a szélsőséges liberálisokkal. Céljuk mindig is azonos volt: a hatalom megszerzése bármi áron. Ezt olykor elérték erőszakkal, agresszivitással, dezinformációval, hamis hírekkel, rémhírterjesztéssel, hazugságokkal, ha kellett, külföldi támogatással, megszálló hadsereggel.
Ez történt 1919-ben az úgynevezett „patkánylázadással”, amikor a kisebbségben lévő bolsevista kommunisták, áruló, szabadkőműves szociáldemokraták, egy megbomlott agyú arisztokrata segítségével magukhoz ragadták a hatalmat, Tanácsköztársaság névvel. Emléküket a történelmi Magyarország szétverése, Trianon őrzi. Aztán 1944 végén a szélsőjobb, a nyilasok vették kezükbe az ország irányítását a megszálló német hadsereg, az SS-különítményesek tényleges irányításával. Útjukat százezrek pusztulása, a főváros lerombolása, a magyar holokauszt kísérte.
A magyar történelem egyik legtragikusabb negyven évét újra a kisebbségben lévő szélsőbalnak (MKP, MDP, MSZMP) köszönhetjük. Amely együtt járt a szovjet megszállással, a Gulaggal, a magyar arisztokrácia és a középosztály kiirtásával, ellehetetlenítésével, a parasztság fellazításával, a szakképzett munkásság amortizálásával, az ország teljes eladósításával. Összegezve: a hazai szélsőbal és szélsőjobb mindig is háttérbe szorította nemzete érdekeit, kisebbségi létét, tömegbázisa hiányát hazugságokkal, hangoskodással, s nem létező ereje fitogtatásával kompenzálta.
Ezek ők.
A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt a magyar demokrácia egy már majdnem elfeledett, új típusú politikai erőteret hozott ismét a felszínre az utcán és az Országházban egyaránt. Harcmodora nem a parlamentarizmus, hanem az erőszak, az agresszivitás, a megfélemlítés.
Idegen testként, szinte a föld alól került elő például Szabó Alberték és Bácsfi Dianáék nyilas időket idéző csapata, amelyet a háttérből egyértelműen a balliberális oldal pénzelt, és azok a körök, amelyeknek érdekük volt a nem létező antiszemitizmus szítása.
Aztán jöttek a cigányokat gyilkolók titkosszolgálati segédlettel, és a fekete egyenruhás Gárda, a három éve szélsőjobboldali parlamenti párt segédcsapata. Közös vonásuk, hogy életterük csak az MSZP–SZDSZ, a Horn–Gyurcsány-kormányzás alatt tudott kiteljesedni.
Közös céljuk a félelemkeltés, a bizonytalanság és létükkel az anarchia érzetének erősítése.
Amióta a Fidesz–KDNP pártszövetség vezeti az országot, ezek a formációk eltűntek, jelentéktelenné váltak. A polgári, konzervatív jobboldalt lejárató, álszélsőjobbos szervezetecskék nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményt. Ezért mostanság váratlanul úgymond szabad szellemű, baloldali, liberális utcai harcosok jelentek meg diákjelmezben – senki által nem támogatva –, akik egyetemi tantermeket foglalnak el, vagy betörnek a Fidesz-székházba, jobb híján az oktatásért felelős minisztérium épületébe.
Követelésük ködös, zavaros – elzavarnák a kétharmados kormányt –, stílusuk erőszakos, képzelegnek egy 1968-as párizsi diáklázadásban, és ki szeretnék erőszakolni, hogy a rendőrség durván közbelépjen. Nem jött be. Anyagi és a szellemi támogatóik amerikai és hazai balliberális erőforrásokból táplálkoznak: Sorostól Bajnaiig. Látszólag ők az utca hangadói, az álegyetemisták. Tanulni nem akarnak, csak balhézni.
Nos, ha az utca a rendbontásra, az államrend megdöntésére nem jött be, akkor maradt az Országház, a parlamenti ülésterem. Ez már mutatja egyes politikai erők tehetetlenségét s alkalmatlanságát a politizálásra. Mindenesetre a jel figyelmeztető, mert valakinél, valakiknél elszakadhat a cérna.
Lehet, hogy ez a cél? Nem tudom. Pénteken mindenesetre példátlan dolog történt. A földtörvény zárószavazásakor a Jobbik parlamenti képviselőcsoportja elfoglalta a házelnöki pulpitust. Ezzel fizikailag akadályozta a levezető elnök, Latorcai János munkáját. Ugyanekkor az eszdéeszes gyökerű Párbeszéd Magyarországért képviselői és az LMP egyes tagjai hangosbeszélővel tiltakoztak.
Ez a fajta agresszivitás a parlamentben nem az első, a legsúlyosabb az volt, amikor a liberálisok az emeletről kötegnyi röpcédulával fejbe dobták Wittner Máriát.
A kérdés, hogy meddig lehet ezeket az atrocitásokat a szabadon választott parlamentben folytatni. Hol a határ? Ott, ahol a szó, az érvek már nem számítanak? Következik a pisztolygolyó, mint százegy évvel ezelőtt, 1912. június 4-én, amikor Tisza István miniszterelnökre a véderőtörvény elfogadásakor többször rálőttek? Idáig kell elmenni?
Hiszen ahogyan illetéktelenül körbevették az agresszív képviselők a levezető elnököt, már csak egy ideges ember rossz mozdulata kellett volna. A szocialisták ebben a tragikomédiába fulladt akcióban nem vettek részt, inkább folytatják külföldről szervezett, Magyarország elleni aknamunkájukat. Ez is harcmodor.
A dolgok jelenlegi állása szerint ez tartani fog a kifulladásig. Miután az oxigén azon a térfélen fogyatkozik, egyre agresszívabbá válik a politizálásuk. Pedig az agresszivitás, a gyűlölet nem jó tanácsadó.
Stefka István
Magyar Hírlap
Az MSZP fizette Ángyán előadását
Az MSZP pártalapítványa 180 ezer forintot fizetett ki arra, hogy Ángyán József akkor még fideszes agrárállamtitkár tavaly előadást tartson Pécsett. A Táncsics Alapítvány kifizetéseiről készült dokumentumok szerint a politikust a pécsi szocialista frakció vezetője, Tóth Bertalan hívta meg.
Új szintjére jutott a korrupció Magyarországon is – ezt a bírálatot fogalmazta meg Ángyán József a formálódó földtörvény kapcsán még tavaly októberben egy olyan rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumok szerint az MSZP pártalapítványa finanszírozott.
A Táncsics Alapítvány tavalyi kifizetéseiről készült kimutatás szerint a volt államtitkár, aki múlt pénteken a földtörvény elfogadását követően kilépett a Fidesz-frakcióból, a pécsi szocialisták meghívására tartott előadást tavaly év végén a baranyai megyeszékhelyen, éles bírálatokat fogalmazva meg a magyarországi földügyekkel kapcsolatban.
Közben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől. A kamara szerint az Országgyűlés által pénteken elfogadott jogszabály széles bázison egyeztetett törvény, így – mint írták – természetes, hogy a szélsőséges elképzelésektől távol, középen helyezkedik el. Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli.
Ismert, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt. Azt írta, az új jogszabály „történelmi lépést jelent a magyar föld védelmének érdekében”, hiszen az uniós normáknak is megfelelő jogszabály hatékonyan tudja megakadályozni, hogy Magyarországon külföldiek földet szerezhessenek.
mno.hu
Orbán Viktor: Az ország a saját lábán áll
A rezsicsökkentésről, az árvízi védekezésről, a kormányprogramról, a gazdaságról, az ellenzékről, a médiáról és a jövő évi választás előtti kampánnyal kapcsolatos várakozásairól is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombati, az Axel Springer cégcsoporthoz tartozó megyei lapokban megjelent, Egy ország, amely a saját lábán áll című interjúban.
A kormányfő a dunai árvízi védekezésről azt mondta, "óriási, sikeres összefogás volt", személyes részvételét a védekezés szervezésében és irányításában azzal indokolta, hogy "ez egy soha nem látott próbatétel volt".
Mint mondta, azért volt ott gátakon, hogy az embereket meggyőzze: "nagy a baj, jönni kell! Mert ha a miniszterelnök nem megy, akkor a többiek miért tennék?"
Orbán Viktor szerint az árvízi védekezés is azt mutatta, hogy a magyarok össze tudnak fogni. "A bajban kiderült, hogy mire vagyunk képesek" - fogalmazott, ezúton is köszönetet mondva a több tízezer önkéntesnek. Az emberek időnként inkább a rosszat látják meg, mint a jót, de ha kell, úgy össze tudunk fogni, mint talán senki a világon - fogalmazott.
A kormány és a kormányzó pártok megítéléséről szólva úgy vélte, válság idején nem népszerűek a politikusok, "ami tehát mögöttünk van, az nem népszerűség, hanem reménykedés. Reménykedés abban, hogy ha már ennyit dolgoztunk, akkor annak előbb-utóbb meglesz a látszatja."
Sokat tett az ország - jelentette ki Orbán Viktor, példaként említve az oktatási és a nyugdíjrendszer átalakítását, amely során "nemcsak a kormány dolgozott sokat, (...) hanem az ország egésze".
Megjegyezte, még nem úgy élünk, ahogy szeretnénk, még nem tudunk olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyenre vágyunk, de "a bűnözők börtönben vannak, megszűnt a félkatonai szervezetek szabad grasszálása, rendeztük a pénzügyeket". "Ugyan nem élünk jól, de mindenki érzi, hogy stabilan állunk a lábunkon, és nem az IMF pénzén élünk" - mondta a kormányfő, hozzátéve: "a saját erőfeszítéseinknek köszönhetjük, hogy talpon vagyunk".
A kormányprogram időarányos végrehajtásáról szólva emlékeztetett arra, hogy a ma számon kérhető kormányprogram a Fidesz választási programja, aszerint dolgoznak, amit a választáson ígértek. Kifejtette: van olyan terület, ahol nyolcvan, másutt hetven vagy hatvannyolc százalékon állnak.
"Azt gondolom, időarányosan jól teljesítünk, bár például a munkahelyteremtésben elmaradtunk, hiszen azt ígértem: tíz év alatt egymillió munkahelyet hozunk létre". Hozzátette, hogy ezt a vállalást most is érvényesnek tartja. "Ahol viszont gyorsabban haladunk, mint korábban gondoltam, az a rezsicsökkentés" - mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, számított az átalakításokat kísérő negatív visszhangokra, tudta, hogy a bankok, a multik, a szolgáltatók érdekeit sértik a meghozott intézkedések, de sikerült megakadályozni, hogy ezek összeadódjanak és egy leküzdhetetlen ellenerő jöjjön létre.
"Megosztottuk az ellenfeleinket, ugyanakkor megkötöttük a szükséges megállapodásokat is. Ebből adódóan a magyar gazdaság átszervezésének nagy munkáját nem tudták kívülről megakadályozni. Sem az uniós tagállamok fővárosaiból, sem Brüsszelből" - fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: "olyan rendszert vezettünk be, amelyben a közteherviselést az eddiginél arányosabban osztjuk meg a nemzetközi cégek és a magyar emberek között. Ezért tudtuk az átalakításokat megszorítások nélkül véghezvinni."
Arra a felvetésre, hogy az ellenzék ezt nem így gondolja, Orbán Viktor azt mondta: "megszorításokkal vádolnak bennünket, miközben azt ők csinálták, amikor elvették a nyugdíj egy részét, csökkentették a fizetéseket. Mi öt százalékkal emeltük az idén a nyugdíjakat, és nőttek a bérek Magyarországon.
Amit tettünk, az csak a terhek újfajta elosztása mellett volt lehetséges." Kiemelte, hogy a politika magán kezdte a megtakarítást.
"Ez az első, legnehezebb évben adott nekünk tartást és erkölcsi alapot" - mondta. A miniszterelnök kifejtette: a modern média feladata, hogy segítsen újjászervezni a korábban szétbomlasztott közösségeket, és ösztönözze újak létrehozását, függetlenül attól, hogy a hatalom, illetve a tőke gazdag réteg mit gondol erről. "Örömmel látom, hogy fejlődik a magyar tulajdonban lévő média" - mondta, hozzátéve: "de sok még a lehetőség".
Orbán Viktor elmondta azt is: "izgalmas, szép és erős" választási kampányra számít. "Szeretem a munkámnak ezt a részét is, hiszen a választás a demokrácia ünnepe, és remélem, hogy a polgárok a kampányt is úgy fogják fel, itt a nagy lehetőség, hogy döntsenek a jövőjükről, arról, hogy merre menjen Magyarország!" - mondta.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Kiderült, mi történne, ha a Jobbik hatalomra kerülne - az MSZP, a Bajnai-féle pártszövetség és a Jobbik egy követ fúj
Az ország egész nyilvánossága számára egyértelműen kiderült, hogy mi lesz akkor, ha a Jobbik valamikor hatalomra jut. Anarchia, káosz és erőszak – kommentálta a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki párt képviselőinek botrányos viselkedését a parlament pénteki ülésén. Ugyanitt Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egy ilyen szélsőséges magatartás nem maradhat következmények nélkül, ezért várják a házelnök intézkedését.
Rogán Antal elmondta: a Fidesz és a KDNP frakciója a parlamentben nyugodt erőként viselkedett, lehetőséget adva a Jobbiknak, hogy befejezze a rendzavarást, de nem éltek ezzel a lehetőséggel.
A Fidesz frakcióvezetője a nap eseményeit összefoglalva úgy fogalmazott: „a Jobbik megpróbált visszaélni a házszabállyal”. A kormánypárti politikus közlése szerint az ellenzéki párt először név szerinti szavazást kért, majd azzal, hogy több jobbikos képviselő felment az elnöki pulpitusra, maguk próbálták megakadályozni a szavazást.
Rogán Antal hozzátette, hogy a levezető elnököt sem engedték vissza helyére a név szerinti szavazás lebonyolítására. „Ez a házszabállyal való visszaélés tipikus esete” – jegyezte meg.
A földtörvényről szólva a kormánypárti politikus kifejtette: 2014-től kezdve uniós állampolgár is vásárolhatna földet Magyarországon.
Ezért az új földtörvény célja éppen az, hogy ezt az uniós normáknak megfelelően, de megakadályozza. Rogán Antal, kitérve arra, hogy német, dán és francia példák alapján készült a jogszabály, szólt arról is, hogy a törvény értelmében csak az a külföldi vehet földet Magyarországon, aki élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik, akinek a végzettsége megfelel az előírtaknak, és a helyi földbizottság is hozzájárul földszerzéséhez. „Ez egy rendkívül ritka együttállás” – vélekedett.
Ez a törvény az uniós normáknak megfelelő formát kap, egyszersmind hatékonyan tudja megakadályozni a külföldiek földszerzését Magyarországon – húzta alá.
Rogán Antal a jogszabály további céljaként jelölte meg azt, hogy a nagybirtokkal szemben előnybe kerüljenek a családi gazdaságok.
Mint mondta: jelenleg fele-fele arányban vannak nagybirtokok és családi gazdaságok, ezt az arányt 20-80-ra akarják változtatni a családi gazdaságok javára. „Ezért a földtörvény kifejezetten nagybirtok ellenes” – szögezte le, megjegyezve: „sajátos, hogy a Jobbik képviselőcsoportja ma a parlamentben éppen a nagybirtokosok és a külföldi spekulánsok kezére játszott”.
Ugyanakkor a frakcióvezető elmondása szerint nem okozott nagy meglepetést a kormánypárti padsorokban, hogy az MSZP és a Bajnai-féle pártszövetség a zöldbárók és a nagybirtokosok oldalára állt.
A Jobbik a lehető legsúlyosabb bűnt követte el, amit demokráciában egy parlamenti párt elkövethet, a demokratikus államszervezet működésének alkotmányellenes akadályozásával - fogalmazott Gulyás Gergely, fideszes képviselő.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Új korszak kezdődött az agráriumban - ezért támadja az ellenzék minden oldalról, olyan vehemensen
Fazekas Sándor, mezőgazdasági miniszter: Meggyőződésem, hogy a mostani választási ciklus egyik legfontosabb törvényét szentesítették a honatyák, nem másról, mint a vidék alkotmányáról van szó. Egyértelműen új korszak kezdődik a magyar mezőgazdaságban, ezeregyszáz éves vita végére tettünk pontot. Uniós viszonylatban az egyik legjobb, legerősebb földtörvény a magyar, sok tagország örülne, ha ilyen regula védené nemzeti kincsét. Nincs annál erősebb jogosítvány a magyar föld védelmére, mint amelyet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény biztosít.
Magyar Hírlap
A tudományos alapú szakmai kiállás fontos lenne a természetellenesen erőltetett, divattá váló homoszexualitás visszaszorításában - rövid lapszemle
Buda Béla szerint a törzsfejlődés során a kétneműség alakult ki, a két nem egymás felé fordulása pedig nem csupán szaporodás, hanem egy kulturális alapegység, a család záloga is. Ennek deklarációja azonban botránykő lehet. A professzor olyan homoszexuális férfit még nem látott, akinél – és ezt szinte bűn leírni – ne lett volna túl szoros az anyai kötődés, és ne alakult volna ki komoly, nőkkel szembeni fóbia.
Sokuknak például nem volt apamintája a szűkebb családban. Az biztos, hogy a pszichoszexuális fejlődés során történik valami.
A serdülőkorban megzavart nemi identitás a saját nem felé fordul és ebbe az irányba fejlődik. Joseph J. Nicolosi közös céllá teszi a visszatérést a heteroszexualitáshoz, és ehhez a gyermekkori lelki traumák feldolgozásának útját választja.
Azokat az élményeket és késztetéseket állította a munka középpontjába, amelyeket a páciens nem tud vagy nem akar elfogadni. A terapeuták korábban is foglalkoztak a szülőkhöz való kötődés zavaraival, a szülők olyan kommunikációs módjaival, amelyek a fiúgyerek önértékelését, férfias nemi szerepviselkedését megzavarták, illetve gátolták a másik nem iránti érdeklődésüket.
Buda Béla szerint ma már ott tartunk, hogy nem szabad a homoszexuálisokhoz segítő szándékkal fordulni, mert akkor úgymond megzavarunk egy természetes folyamatot. San Franciscóban egyenesen betiltottak minden ilyen kezelést, mondván hogy az kuruzslás.
Heti Válasz, Patrióta Európa Mozgalom
Mesterházy párizsi fordulata
Ha egy múlttal deklaráltan szakítani akaró párt képviseletében szólásra emelkedik az agitpropka Lendvai Ildikó vagy Kovács László egykori MSZMP központi bizottsági tag, az új produktum eladhatósága úgy zuhan, mint Macskássy Izolda festményeinek ára azt követően, hogy bevallotta a volt titkosszolga-miniszterelnök, Medgyessy Péter iránti olthatatlan szeretetét.
Lovas István
Magyar Nemzet
Igény van az ambíciózus humoristára
Alighogy kikáromkodta magát a Nagy Imre mártír miniszterelnök előtt tisztelgő Gyurcsány Ferenc, ismét róla szólnak a hírek. Igény van az ambiciózus humoristára, eltűntek a pesti viccek.
Pilhál György
Magyar Nemzet