Bihari Sándor (1855-1906) - festőművész képeiből
A rézbányai (Partium) születésű festő gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.
2020. June 22. 00:00
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból - I. album
Festő, grafikus,a magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta.
Sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban.
Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt.
Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.
2020. June 17. 00:00
Csak a szeretet mentheti meg országunkat és nemzetünket! Papp Lajos
Csak a szeretet mentheti meg országunkat és nemzetünket!
"Legyenek türelemmel azok iránt, akik nem értik a piros-fehér-zöld zászló üzenetét. Engedjék meg, hogy a munkában elfáradt emberek megtanulják: újból vannak ünnepeink.
Ha nincs ünnep, akkor nem is tudjuk felemelni a fejünket. A földre szegeztük tekintetünket. Dolgoztunk, robotoltunk. Ki a földön, ki a gépeknél, ki a számítógépeknél.
Föl kell emelni a fejünket. Gyönyörűséges emlékeink a magasba épültek. És ha egy picit még túlemeli valaki a tekintetét e földi építményeken, és az égre emeli, akkor talán meglátja Istent is.
Csak a türelmes, kitartó, okos, az Isteni törvényeket, a Tízparancsolatot , mint legfőbb törvényt betartó viselkedésnek lehetnek történelmi léptékkel mérhető eredményei.
Csak a szeretet mentheti meg országunkat és nemzetünket!
A természet törvényeit elfogadni, Istenhez visszatérni. Isteni mértékkel mérni a szabadságot - mert ez kötelességet, kötelmet jelent - és nem szabadosságot!
Én nem Istent kerestem az úton, őt már régen megtaláltam.
Magamat kerestem, magamat is megtaláltam.
Megtaláltam magamat és megtaláltam országomat.
Papp Lajos (1949) - szívsebész professzor, író
2020. June 16. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
A haza nem fejőstehén
A haza nem fejőstehén. A haza ugyanolyan, mint az édesanya, érzelmi szálak fűznek hozzá, és ha nem tud adni, akkor mi kell, hogy adjunk neki.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
2020. June 15. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek...
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk
Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.
Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk.
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt.
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2020. June 15. 00:00
Alsó-Garam mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Alsó-Garam mente – Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg Kárpát-hazánkat, ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék!
kattints a VIDEÓRA- érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=DEJKYChx4r4&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=5
2020. June 15. 00:00
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 12. 00:00
Nyirő József végső fohásza a magyarságért
Nyirő József végső fohásza a magyarságért
Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.
Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem...
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ...
2020. June 08. 00:00
Jacob Grimm - A nagy mesemondó a nyelvünkről
A nagy mesemondó a nyelvünkről
A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
Jacob Grimm (1785-1863) - meseíró - aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is
2020. June 07. 00:00