Mindenesetre nagy teljesítmény, hogy egy korábban számunkra teljesen ismeretlen portugál embernek sikerült ilyen rövid idő alatt megutáltatnia magát egy távoli ország népének gondolkodó többségével. Alig elképzelhető, hogy ugyanez fordítva is megtörténik valaha, vagyis nem fog egy magyar jelentést írni a portugál demokrácia állapotáról, mert nem lesz rá megrendelés, mi közünk hozzá, örüljünk, hogy élünk. Tavaresről nem egy jelentés, hanem egy jelenség jut mindig eszembe, az a végtelen tudatlanság és közöny, amely a balliberálisokat jellemzi Európa valódi problémáival kapcsolatban.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Nyilatkozott a Népszavának Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki próbálta tagadni a jelentésével kapcsolatos kifogásokat. Többek között azt állította: „Egyetlenegy ténybeli kifogás nem érkezett, pedig kértem, hogy mutassanak rá a konkrét hibákra. Ahol azt kérték, hogy pontosítsunk, megtettük.” Ezzel szemben Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott: még a végleges jelentés elkészülte előtt mintegy kétszáz módosító javaslatot nyújtottak be néppárti politikusok – ebből személy szerint ő 170-et –, amelyből mindössze kettőt vettek figyelembe. Pedig a javaslatok többsége ténybeli tévedésre hívta fel a figyelmet – tette hozzá Gál, aki szerint ebből is jól látható, hogy Tavares nem mond igazat.
Magyar Nemzet
Kürti Tamás, írta Szatmárgörbedről – Aranyosmeggyes - Partium:
Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt. (Mk 6,20.)
Az az ember, akinek bűntudata van, fél és nem találja a helyét. Az, aki valamilyen rossz dolgot követett el, igyekszik azt leplezni, takargatni, de ebből olyan belső lelki feszültség, nyomasztó érzése támad, mely eluralkodik az emberen, és kívülről is meglátszik.
Heródes fél, mert tudja, bűnben él, és Keresztelő Jánosnak igaza van. érdekes, hogy a bűntudatban élő ember igyekszik valamivel kompenzálni bűntudat-érzését. Jelen esetben Heródes, noha fáj neki hallani, amit János fejéhez vág, mégis védi őt és támogatja. Úgy, mint annak idején Frigyes Luthert.
Vajon te, kedves testvérem, bűnben élsz? Az Ige szava megszégyenít? Sokszor talán ezt mások észre sem veszik rajtunk, de van, hogy nyilvánvaló. Mit teszünk ilyenkor?
Heródes igyekezett pártfogolni Keresztelő Jánost, de végül kénytelen volt megöletni.
Poncius Pilátus védte Jézust, de végül mégis kiszolgáltatta.
Lélekben mi is pártoljuk az Ige szavát, szeretjük hallgatni, de amikor jön a próbatételt és színt kell vallani, akkor vajon kiállunk mellette, vagy eldobjuk magunktól?
Talán Heródesben és Pilátusban is meg volt a jó szándék, de ez még nem elég.
A pokolra vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Talán benned is meg van a jó szándék, de ne ragadj le ennél: Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. (Jak 1,22.)
Imádság: “Mindenható Atyánk! Megmutattad Szent Fiadban a Te jóságos szereteted. Megtanítottál Igéd által annyi jóra. És mégis mennyire nem tudunk mi aszerint élni.
Félelmek rabjai vagyunk, mert akkor, amikor életünkben kellene megvalósítani Igéd Szavát, akkor elbukunk. Arra kérünk Téged, adj erőt Néked élni, és mindazt, amire Te megtanítottál, tudjuk gyakorlatba ültetni.
Szeretni, szolgálni, Neked szentelni az életet. Védj meg a rossz döntésektől.
Adj Szentlelked által bölcsességet, hogy tudjunk különbséget tenni jó és rossz között, és adj bátorságot, hogy ha már a jót felismertük, akkor merjük is azt megtenni.” Ámen
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Kemény hangú levelet küldött Hoffmann Rózsának a Hallgatói Hálózat (HaHa), mivel nem értik, hogy miért a köznevelési államtitkár válaszolt a felsőoktatást érintő kérdéseikre.
A megkeresésre reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), szerintük idén május 31-én, amikor a HaHa tagjainak egy csoportja erőszakkal betört az Emmi irodáiba, „menesztette” Hoffmann Rózsát is.
Ugyanakkor – írják – a tegnapi sajtóban, a felsőoktatást is érintve egy „komolytalan hangvételű levelet közöltek az államtitkárnak címezve”. A szakminisztérium ezért arról szeretné ismét tájékoztatni a HaHa tagjait, hogy 2013. március 1-jén megalakult a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság – az azóta már a diákhálózat által szintén „menesztett” Klinghammer István vezetésével.
Ezért – folytatódik a közlemény – addig, amíg a helyzetet nem orvosolja a HaHa, sajnos semmilyen minőségben nem tudják megválaszolni a feltett kérdéseket, mivel ehhez Hoffmannt és Klinghammert is „vissza kellene helyezniük” pozícióikba.
Magyar Hírlap
A szocialista állításokkal szemben nem forráskivonás kezdődött a felsőoktatásban, hanem az előző kormányokhoz köthető problémák megoldása, így például a felhalmozott adósságok törlesztése indult el.
A felsőoktatás állami támogatása valóban 123 milliárd forint, az intézmények azonban nem kizárólag ebből az összegből gazdálkodhatnak, hanem azt kiegészíthetik saját bevételekkel, más állami forrásokkal, valamint uniós pályázati pénzekkel.
A felsőoktatásra így idén összesen 490 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a pénzből elkezdődött az előző kormányhoz köthető problémák megoldása, köztük az elhibázott PPP-beruházások felülvizsgálata, valamint a csődközelbe került intézmények adósságkonszolidációja.
Nem igaz az MSZP azon állítása sem, miszerint idén kevesebben juthatnak be egyetemre, főiskolára, mint korábban. A kormány döntése értelmében 55 ezer államilag finanszírozott felsőoktatási hallgató kezdheti meg a tanévet, vagyis többen, mint az elmúlt években.
Patrióta Európa Mozgalom
A kormány tiszta, átlátható földbirtokviszonyokat akar teremteni.
Szükség van rendezett birtokviszonyokra, pontos és hiteles térképi adatbázisokra, hogy az agrárium, a vidék és az ország gazdasági fejlesztését szolgálhassuk.
Az új földtörvénnyel az a kormány célja, hogy a föld az azon dolgozó magyar gazdákhoz kerüljön, csökkentve ezzel a földvásárlók körét.
Az így kialakult 80 százaléknyi kis- és közepes gazdaság megerősítése, és a nagy gazdaságok visszaszorítása 20 százalékra azt a mezőgazdaságot szolgálja, ami a vidék megtartó erejének növelését garantálhatja.
A kormány ragaszkodik hozzá, hogy a haszon a termelőké legyen, mellettük pedig minél kevesebb ember "csimpaszkodjon rá erre a szegmensre.
A kül- és a belföldi spekulánsokat is ki kell szűrni.
Patrióta Európa Mozgalom
Az első félév legjelentősebb gazdaságpolitikai sikere, hogy 9 év után megszűnt Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás.
Az Európai Bizottságnak voltak kétségei, de az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram, és a közben meghozott intézkedések hatására belátta, hogy 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék lesz Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya.
Abszolút siker, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa ellenszavazat nélkül elfogadta az eljárás megszüntetését.
Az államháztartás idén biztonságosan teljesíti a 3 százalékos deficitet, és a végrehajtott egyenlegjavító lépések miatt 2014-gyel sincs gond, jól állunk az államháztartás folyamatait nézve.
A lépések igazolták, hogy a kormány megtartotta a korrekcióra való képességet.
Most nincs olyan ok, ami miatt akár új adóintézkedéseket, akár új járuléknövelő lépéseket kellene hozni, vagyis nem lesznek újabb adóemelések.
Ha az államháztartás helyzete megengedné, a munkahelyvédelmi akcióterv irányelve mentén lehetne csökkenteni a közterheket.
A beruházások és a gazdasági növekedés ösztönzését kellene segíteni, és a munkahelyvédelmi akcióterv iránya azért jó, mert munkahelyeket tart meg, és bővíti a foglalkoztatást.
Patrióta Európa Mozgalom
Schiffer András azt mondta a Heti Válasznak adott interjúban, amit a Heti Válasz, az interjút beharangozandó, kitett online kiadása címlapjára. Ezt a furcsa mondatot pedig azért kell rögzítenünk, mert szerda óta azon polemizál az ellenzéki sajtó apraja (Szily László/Cink.hu) és nagyja (a Népszabadságtól a Népszaváig), hogy mondta-e Schiffer András, amit mondott, vagy nem mondta. És ha nem mondta, akkor a Heti Válasz hazudott – értelemszerűen.
Nem, a Heti Válasz nem hazudott. Pontosan azzal reklámozta a Schiffer-interjút, ami abban elhangzik. Vagyis, hogy Bajnai egyik csókosa megkereste a pártját, hogy bizonyos feltételek mellett pénzt adna neki. Vagyis Bajnai egy közvetítőjén keresztül meg akarta venni az LMP-t. (Egy másik következtetés: mivel ez nem sikerült neki, hát „megvette” az LMP-ből azokat, akiket mégis „meg lehetett venni” valamivel…)
Olyannyira nem bonyolult történet ez, hogy muszáj volt az ellenzéki összeborulásban érdekelt ellenzéki sajtónak bonyolulttá tennie. Ezért aztán összevissza hazudoznak szerda óta erről az interjúról, és a legütősebb érvük a Heti Válasz „bűnössége” mellett az, hogy az újságíró tizenvalahány kérdéséből, amelyet Schiffer Andrásnak feltett, csak négy vonatkozik erre a témára. Ekkora kreténséget még nem írtak le magyarországi médiában, úgyhogy szegény hülye Szily László azonnal és soron kívül a pénztárhoz fáradhat.
Az ügy egyetlen igazi kérdése: vajon miért ijedt meg Schiffer András a saját mondanivalójától? Igen, ugyanezt kérdezi a Heti Válasz is, helyesen. Mert ez történt. Mert Schiffer helybenhagyta az interjút, amelyet előzetesen elküldtek neki, rábólintott, aztán megpróbált úgy tenni, mintha nem is mondta volna, amit mondott. Illetve ha mondta, hát nem azért mondta, és nem is az volt a szándéka.
Ezt ismerjük. Csak azt nem ismerjük soha, aki ilyenkor telefonál, hogy „te, András, ezt nem kéne”…
Ugyanezt próbálták eljátszani egyébként egy másik cikkel is, nevezetesen a Magyar Nemzet hét eleji írásával. Ebben arról esett szó, hogy az MSZP elnöke, bizonyos Mesterházy Attila azt találta mondani, nincs elég képviselőjelöltje az Együtt 2014–PM formációnak.
A Népszava mindjárt kijelentette, a Magyar Nemzet hazudik (ahogy szokott).
Aztán kiderült, hogy nem hazudik. Mesterházy ugyanis nem merte letagadni korábban mondott szavait, vagy nem is akarta. Mert egyszerűen üzenni akart Bajnainak, hogy ki az erős legény a pályán.
Aztán mindenki megsértődött, mindenki sajnálta, hogy lefagyott a forródrót, csak a Népszava nem sajnálta, hogy megint hazudozott, és mást vádolt meg ezzel.
Azt azért leszögezhetjük, hogy a Népszava méltó utódja elődeinek. S megalkuvást nem tűrő módon képviseli nagyjából ugyanazt, amit ezek az elődök képviseltek már a Tanácsköztársaság idején is… Nem… Nem nagyjából. Pontosan ugyanazt képviseli, csak megpróbálja becsomagolni, áramvonalassá, „pc”-vé, vállalhatóvá tenni. S ez már önmagában hazugság, mégpedig folytatólagosan elkövetett hazugság.
Most Farkas Flóriánt igyekszik szégyenpadra ültetni a lap, Tavares segítségével. Mégpedig egy bocsánatkérés miatt. Az a polémia tárgya, bocsánatot kért-e Tavares Farkas Flóriántól, amiért jelentése megírása előtt nem találkozott vele, vagy nem kért tőle bocsánatot.
Farkas Flórián szerint elnézést kért tőle Tavares, Tavares szerint nem kért elnézést Tavares.
Hogy mi az igazság, csak akkor tudjuk meg, ha valaki felvette a beszélgetést. (Bár az elég furcsa lépés lenne…) Ha pedig nincs felvétel, akkor marad az egymásnak ellentmondó két állítás. És a Népszava voksa Tavares mellett – ami elég komoly érv minekünk, hogy Farkas Flórinak higgyünk.
Ja! Még egy apróság: az ellenzéki sajtó és az ellenzék nagyon hangosan követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a Szilvási–Galambos–Laborc-ügy aktáit. Azokat az aktákat, amelyeket ők titkosítottak százmillió évre. Na, ettől nehéz elviselni ezeket a kretén gazembereket. Ám az aktákat tényleg nyilvánosságra kellene hozni. Nem miattuk. Magunk miatt.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A néppárti frakció a Tavares-jelentés ellen szavazott. Ezt igazolja a szavazás eredménye: a 249 elutasító szavazat gyakorlatilag megegyezik a plenáris ülésen jelen lévő néppárti képviselők számával. Az Európai Parlamentben 274 néppárti képviselő van. A 766 európai parlamenti képviselőből csak 701 szavazott. Ennek megfelelő arányban hiányzott 25-30 néppárti képviselő. Ez a megszokott 10 százalék körüli hiányzási arány. A konzervatív és euroszkeptikus frakció tartózkodott, ugyanis ők a tagállamokkal foglalkozó kérdésekben elvi okokból nem foglalnak állást. A közéjük tartozó, de a hazája ellen szavazó Bokros Lajos, valamint a szlovák és román szélsőségesek szintén támogatták a Tavares-jelentést.
Magyar Nemzet