Ma a magyar történelem egy részének az elorozása folyik - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.echotv.hu/napi-aktualis-2013-08-05-tortenelmunk-egy-reszenek-megszerzese-tortenik
Segély helyett munkát - a Fidesz reakciója a DK vádjaira, miszerint megbukott a kormány "rendpárti" szociálpolitikája - rövid összefoglaló
A munka helyett segélyre épülő szociálpolitika bukott meg végérvényesen, ahogy azt a Gyurcsány-Bajnai-kormány kudarca is jelzi. Akkor a munkanélküliség megduplázódott, a családok elszegényedtek és eladósodtak.
Ami a közfoglalkoztatást illeti, Gyurcsány Ferenc pártájával ellentétben, és a magyar emberek többségével együtt azt gondoljuk, hogy sokkal jobb a tisztább környezet, mint a mocskos.
A társadalom pedig joggal fogalmaz meg minimális elvárásokat azokkal a közfoglalkoztatottakkal szemben, akiknek a munkáját ők fizetik.
A törvény ezért felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy ha a településükön a köztisztaságot ilyen szempontból problémásnak érzik és szükségesnek látják, akkor szeptembertől rendeletben előírhassák azt, hogy ki lehet zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben.
A Gyurcsány-Bajnai-kormánnyal ellentétben, amely a munkanélküliséget megduplázta és inkább osztott megalázóan alacsony segélyt, mint munkát, a Fidesz-kormány arra törekszik, hogy mindenki, aki tud, az dolgozzon és segély helyett tisztességes munkát kapjon.
A 2011-es szociális konzultáción részt vett emberek 97%-a ugyancsak ezt gondolja.
Patrióta Európa Mozgalom
Cinizmus és hazugságok helyett bocsánatkérésnek lenne helye - a Fidesz reagálása az MSZP vádjaira - rövid összefoglaló
Szanyi Tibor (MSZP) szerint Orbán Viktor és kormánya bő három éve semmit nem tett a bajba jutott devizahitelesek megsegítésért, azonnali megoldásra van szükség.
Szanyi Tibor információjával ellentétben több mint félmillió bajbajutott családon segítettek eddig a devizahitelesek érdekében tett kormányzati intézkedések. A Fidesz-kormány intézkedései nélkül már családok tízezrei veszítették volna el otthonukat a Gyurcsány-Bajnai-bankárkormány miatt, amely eladósította és devizahitelbe hajszolta őket.
A magyar családok drámai eladósodása a bukott baloldal alkalmatlanságának az ára, szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitikájuk következménye.
Cinizmus és hazugságok helyett a bukott baloldal bocsánatkéréssel tartozna a bajba jutott családoknak, amiért anyagilag, idegileg, egészségileg tönkretette ezeket a családokat.
Tőkés László a román miniszterelnök nyilatkozatára reagált - rövid lapszemle
Tőkés László a román miniszterelnök nyilatkozatára reagált: amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte az utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait.
Magyar Nemzet
Magyar népviseletek – Sárközi viselet – Dunántúl
A szoknyák anyaga selyem és bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható.A sárköziek az úri divat, a takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok, családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz.
A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól, lassabban is változott, és a századforduló idejére elvárosiasodott.
A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben).
A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a Franciaországi Lyonból, míg a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták.
babamuzeum.extra.hu
Széchenyi István szülőháza – Bécs - Ausztria
Az osztrák főváros, Bécs I. kerületében, kőhajításnyira a császárok egykori palotájától, a Burgtól született gróf Széchenyi István (1791-1860). A Herrengasse 5. szám alatti épület, az egykori szülőház falán 1966 óta kétnyelvű márványtábla örökíti meg a XIX. század magyar polgári átalakulása legmarkánsabb alakjának, Széchenyi Istvánemlékét.
Széchenyinél többet valóban kevesen tettek a haza előmeneteléért. Nevéhez fűződnek az 1830-as évek reformtörekvéseinek programadó művei: a Hitel, a Világ és a Stádium (utóbbit a cenzúra megtiltotta a birodalmon belül kinyomtatni). Gyakorlati országgyarapító tevékenységére emlékeztetik ma is a késői nemzedékeket a folyamszabályozások, a Tudományos Akadémia vagy a Lánchíd.
Bár ő reformokkal, Kossuth Lajos pedig radikális lépésekkel képzelte el a nemzet felvirágoztatását, a 48-as forradalom vezetője nagyra becsülte Széchenyit. Kossuth ezt írta róla: “Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak..."
Életének utolsó évtizedét Széchenyi István szülővárosától, Bécstől nem messze, Döblingben töltötte egyre elhatalmasodó betegségével viaskodva. Az ottani ideggyógyintézetben – nem utolsósorban a császári rendőrség ismétlődő zaklatásainak hatására – önkezével vetett véget életének.
Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a nagyvilágban - Árpád-házi Szent Kinga-kapu – Ószandec - Stary Sacz - Lengyelország
A dél-lengyelországi városka bő hét évszázada őrzi IV. Béla egyik leánya, Kinga emlékét. Férje, Boleszláv herceg halála után az özvegy a magyarul Ószandecként ismert település kolostorában élt apácaként, 68 éves korában, 1292-ben bekövetkezett haláláig.
Kinga számos cselekedetét feljegyezték a krónikák, így ő volt, aki IV. Ince pápánál kijárta a meggyilkolt Szaniszló krakkói püspök szentté avatását, s az is Kinga érdeme, hogy a templomokban énekelhetnek, imádkozhatnak az addig némaságra kárhoztatott nők.
Az Árpád-házi hercegnő személyét és tetteit már életében legendák övezték.
Azt például, hogy a máramarosi sóaknába dobott gyűrűjét Krakkó közelében találta meg, a wieliczkai sóbányában szobor formájában örökítették meg tisztelői.
IV. Béla leányát 1999 júniusában avatta szentté II. János Pál pápa mintegy 650 ezer zarándok, köztük sok magyar jelenlétében.
A katolikus egyházfő szentelte fel azt a székely kaput is, amelyet a kolostor falánál állítottak fel, rajta Szent Kinga ábrázolásával.
A kaput a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatóinak az anyagi támogatásával faragták ki háromszéki művészek: a Both fivérek és Haszman Pál.
Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a a nagyvilágban - Szent Imre herceg-szobor – Szentkereszt-hegy - Lysa Góra - Lengyelország
A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Lysa Góra. 1006-ban alapították itt azt a bencés monostort, ahol a Szent Imre herceg (1007-1031) által ajándékozott ereklyét őrzik.
A legenda szerint Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzve vadászni ment, és Lysa Gora hegyén felismerte, hogy álmában már járt ezen a helyen. Imre megkérte Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort, sőt a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadta neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalták ezüstbe, amelyet atyja, Szent István a görög császártól kapott ajándékba.
Imre kérésére a király csakugyan monostort alapított a hegyen, amelynek kerengőjét 2002 óta díszíti egy kétnyelvű márványtábla, a két nép közötti ezeréves jószomszédság, a közös királyok, a lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatai, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök emlékére.
Az alapítás ezredik évfordulóján, 2006-ban Erdõ Péter bíboros oltárt szentelt fel itt Szent Imre tiszteletére, 2007-ben pedig felavatták Imre herceg mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását.
Magyar emlékek a világban
A hazai elhiteltelenedett baloldalnak a figyelmébe ajánljuk
"A legcifrább szavaknak sincs hitele ott, hol tények bizonyítnak ellenkezőt."
Széchenyi István
Ajánljuk végig gondolásra e gondolatot egyes jobbikos politikusoknak és szimpatizánsaiknak
"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán."
Széchenyi István