Számos közös vonása van a németországi, rasszista indíttatású dönergyilkosságoknak, valamint a magyarországi cigánygyilkosságoknak. Mindez azért érdekes, mert a német sajtó kiemelten foglalkozik a magyar eseményekkel, számos részletet elhallgatva a Gyurcsány-kormány alatt bekövetkezett tragédiákról.
2000. szeptember 9-én egy török virágkereskedőt lőnek le Nürnbergben. 2006 áprilisáig további nyolc török és egy görög származású embert gyilkolnak meg, mindig ugyanazzal a fegyverrel és ugyanolyan módon.A gyilkosságok elkövetői a zwickaui nemzeti nacionalista terrorcsoporthoz tartoztak.
A média által „dönergyilkosságoknak” nevezett gyilkosságsorozatot a hatóságok csak évekkel később, 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor az NSU lelepleződött. Az ügy számos mozzanata megegyezik a hazánkban, 2008–2009-ben zajló cigánygyilkosságokkal.
Például a merénylők, ugyanúgy évek óta aktív tagjai voltak Türingia neonáci életének, ahogy P. Zsolték a hazai szélsőjobboldalnak. Aztán a magukat nemzeti szocialistákként definiáló Türingiai Hazavédő Szervezet (THS) ugyanúgy szoros kapcsolatot ápolt a nemzetbiztonsági hivatalokkal, ahogyan Cs. István is több volt, mint besúgó a katonai elhárításnál.
Ugyanúgy futni hagyták többször is a német hatóságok a türingiai nácikat, (Beate Zschäpe például már 1998-ban megúszta a börtönt, 2011-ben pedig arra derült fény, hogy a titkosszolgálat többször is elmulasztotta letartóztatni a terroristákat) mint a magyar szélsőségeseket.
Emlékezetes, hogy egy rendőr Polgáron igazoltatta a cigánygyilkosság-sorozatban sofőrként részt vevő Cs. Istvánt, aki éppen a tiszalöki gyilkosság után tartott hazafelé. Ezt követően még találkozott is a tartótisztjével, a hatóságok mégsem léptek közbe. Ez alighanem az egyik olyan súlyos ügyviteli és adminisztrációs hibák egyike volt, amelyről friss, a KBH átvilágítását követő jelentésében számolt be a Honvédelmi Minisztérium.
Ez az elem a dönergyilkosságokban is megjelenik: 2012 januárjában Bodo Ramelow, a türingiai baloldali frakcióvezető azzal vádolja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy fontos információkat titkosítottak, megvonva ezeket a rendőrségtől, azáltal valószínűleg megakadályozták az elkövetők letartóztatását.
A két ügy legabszurdabb momentuma gyakorlatilag megegyezik: a német katonai elhárítási hivatal (MAD) már 1995 márciusában készített aktát az egyik későbbi gyilkosról, Uwe Mundlosról, aki katonai szolgálata alatt szélsőjobboldali tevékenységével tűnt ki. Cs. Istvánt is évekig figyelte a katonai titkosszolgálat, a szoros ellenőrzés meghosszabbítását pedig éppen az első támadás előtt, 2008 májusában állította le az NBH.
A német sajtóban megfogalmazott vádak hazánkkal szemben pedig azért is hiteltelenek, mert ugyanezek az orgánumok a dönergyilkosságokat csak akkor kezdték el kiemelten, rasszista támadássorozatként bemutatni, miután már elkapták a merénylőket.
A magyarországi merényletsorozat titkosszolgálati háttérről lényegesen kevesebb, gyakorlatilag egyetlen szó sem esik ezekben a német tudósításokban. Ugyanúgy nincs szó a halálbrigád támadásai kapcsán a politikai motivációról sem. Mindez azért furcsa, mert a német sajtóban még ma is szinte kizárólag egykori SZDSZ-es politikusokat szólaltatnak meg, és a cigánygyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány felelősségéről a korábbi liberális EP-képviselő, Mohácsi Viktória nyilatkozott Kanadában.
A számos párhuzam ellenére a németországi sajtó igyekszik úgy tálalni a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt történt romagyilkosságokat, hogy azok valamiféle általános rasszizmus eredményei.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
… Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez - részlet IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről
Mintegy félmilliárd forint „hálapénzt” fizetettek ki a Bajnai Gordont támogató pénzügyi körök olyan szervezeteknek, amelyek az utóbbi időben a kormány és Magyarország ellen folytattak lejárató kampányt – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Hoppál Péter elmondta, hogy a Heti Válaszban megjelent tényfeltáró cikk szerint a Bajnai Gordon mögött álló, dollármilliókkal kitartott szervezethez tartozott például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Haza és Haladás Alapítvány, az Eötvös Károly Intézet, a Nők a nőkért Együtt az erőszak ellen, a Háttértársaság a melegekért, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a MONA Magyarország Női Alapítvány, a Krétakör Alapítvány és az Amnesty International Magyarország is.
„Bajnai Gordonék lebuktak” – fogalmazott a szóvivő, de mint megjegyezte: felvetődik, hogy vajon milyen veszélyes alkut köthettek a háttérben a magyar emberek kárára, a kifizetett dollármilliókért cserébe.
Miért fontos Bajnai?
Felmerül továbbá, hogy miért olyan fontos a spekuláns pénztőke, akár Soros György számára, hogy Bajnai Gordon visszatérjen a hatalomba Magyarországon.
„Mit kellene Bajnai Gordonnak végrehajtania, vajon mit és kiket áldozna fel újra a Gyurcsány-Bajnai szövetség azért, hogy a külföldi spekulánsok újra megkaphassák azt az extraprofitot Magyarországon, amit 2010 előtt” – tette fel a kérdést a fideszes szóvivő.
Mint mondta: nincs kétségük arra vonatkozóan, hogy Bajnai Gordon nemcsak saját magát hajtotta igába ezeknek a különböző pénzügyi körök, a spekulánsok érdekeiért, „hanem egyetlen tollvonással a magyar emberek jövőjét is odaadná, otthonaikat, földjüket, a maradék nemzeti vagyont is”.
„Bajnaiék visszatérésével a Fidesz azt prognosztizálja, hogy nyilvánvalóan ugyanaz a szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitika térne vissza Magyarországra, amely már egyszer tönkretette az országot, amellyel minden esetben a magyar családok húzták a rövidebbet. Ebből nem kérünk, ebből nem kérnek a magyar emberek” – hangsúlyozta Hoppál Péter.
Soros érdekeltségei a fő támogatói Bajnaiéknak is
Több mint kétszázmillió forint adományt kapott 2011–2012-ben a Haza és Haladás Alapítvány. Bajnai Gordonékat Amerikából támogatták a legbőkezűbben, a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress az adományok több mint felét adta. A bőkezű adakozók közé tartozott Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is.
Az „amerikai segítséget” a szervezet korábban a Klubrádiónak adott nyilatkozatában elismerte.
Soros György ezzel befolyásolni akarja a magyar közéletet, de ez nem meglepő, hiszen eddig is a balliberális erők mellett tette le voksát.
mno, Patrióta Európa Mozgalom
A tavaszi-nyári hónapokat szervezkedéssel, partnerek keresésével töltötte a HaHa - közben jött a felismerés: miért ne borulhatnának össze a Koppány csoporttal? Hogy őket a túloldal, a Jobbik támogatja? Hát aztán? Számít az már? Egységbe kell forrni! Sok szélhámos kis helyen is elfér. Meg aztán a cél is közös: balhé mindenáron.
Pilhál György - Magyar Nemzet
Kocsis Máté: A már jól ismert, Ron Werber-féle gyűlöletkampányra készül az MSZP a választások közeledtével. Erre utal az is, hogy egyes kormánypárti politikusok ellen szisztematikus és aljas, minden alapot nélkülöző lejárató sajtóhadjáratot folytatnak. De a leggyakrabban nem az illető munkáját, hanem kifejezetten a személyét támadják.
Magyar Hírlap
Az elmúlt időszakban számos erdélyi és magyarországi önkormányzatot kerestünk fel személyesen, ez év június kilencedikén pedig nyílt levélben kértük Magyarország önkormányzatainak erkölcsi, politikai támogatását ahhoz az európai mozgalomhoz, amelynek célja a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók – köztük Székelyföld – védelme.
E mozgalom keretén belül szeretnénk megteremteni eme régiók védelmének uniós jogi alapjait, szeretnénk a közösségi jog számára láthatóvá tenni Székelyföldet, Katalóniát, Baszkföldet, Bretagne-t, Korzikát, Frízföldet, Flandriát, Skóciát, hiszen ezek egyike sem látható Brüsszelből. Ám a polgári kezdeményezésünk bejegyzését az Európai Bizottság elutasította egy olyan indoklással, amiből az derül ki, alaposan félreértették a kezdeményezés lényegét.
Ez az elutasítás azonban semmit nem változtat a feladatunk „peremfeltételein.” Sem a helyzetünk, sem a céljaink nem változtak meg. A polgári kezdeményezés ügyében az Európai Unió bíróságához fordulunk, kérve, hogy helyezze hatályon kívül a régiók egyenlőségére és a regionális kultúrák fenntarthatóságára vonatkozó kezdeményezés bejegyzését elutasító határozatot, és kötelezze a Bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére.
Teljesen függetlenül azonban a jogorvoslati eljárás kimenetelétől, a fent leírt európai mozgalom erősítésén fogunk munkálkodni.
Szeretnénk minél több európai önkormányzatot megnyerni a gondolatnak, hogy minden falunak, minden városnak, minden régiónak joga van ahhoz, hogy történelmileg kialakult arculatát, hagyományait megőrizze, és a modernizáció eszközei, de legfőképpen az uniós politikák semmiképpen sem fordíthatók ezek megváltoztatására.
Ezért azt kérem a Kárpát-medence önkormányzataitól, járuljanak hozzá, hogy partnerekként tüntethessük fel őket mozgalmunk honlapján, segítsék testvér-települési kapcsolataik révén a mozgalom megerősítését, más európai önkormányzatok bevonását, s nem utolsó sorban: lehetőségeik szerint járuljanak majd hozzá az aláírások összegyűjtéséhez, amennyiben a jogorvoslati eljárás sikerrel járna.
Marosvásárhely, 2013. augusztus 16.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Felső-Magyarország és Erdély egykori fejedelme Késmárkon született 1657-ben. Élete veszélyes kalandok sorozata, alig volt 20 éves, amikor a kuruc hadak közt a Felvidéken már jelentős sikereket ért el a császári csapatokkal szemben.
1682-ben házasságot kötött I. Rákóczi Ferenc özvegyével, Zrínyi Ilonával, ebben az évben a török segítségével, Füleken Felső-Magyarország fejedelmévé választották. A szultán királyi címet adott neki, de ezt ő nem használta.
A török kapcsolat végigkísérte életét. Midőn 1683-ban Bécs török ostroma kudarccal zárult, az Thököly és – átmenetileg – a függetlenségi harc sorsát is megpecsételte.
A törökök ellen megindult nagy császári támadás során kurucai átpártoltak a császáriakhoz, a felső-magyarországi fejedelemség is összeomlott. Zrínyi Ilona, aki Munkácsot éveken át hősiesen védte a Habsburg csapatok ellen, kénytelen volt a várat feladni. Két gyermekét, Rákóczi Ferencet és Ilonát Bécsbe hurcolták.
Thököly Imre török segédlettel 1690-ben visszatérhetett Erdélybe, ahol fejedelemmé választották. Ez idő alatt – egy elfogott osztrák generálisra cserélve – sikerült feleségét is kiszabadítani (Zrínyi Ilona vele töltötte száműzetésben utolsó éveit).
Néhány hónap múlva a király csapatai ugyanis Thökölyt – aki tovább harcolt a törökök oldalán a Habsburgok ellen – kiszorították az országból. Az 1699-ben megkötött karlócai béke kimondta Thököly és hívei száműzetését. A szultán a kis-ázsiai parton jelölte ki tartózkodási helyüket.
A “kuruc király” még megérte fogadott fia, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kezdetét, de betegsége miatt már nem tért haza török földről, ahol 1705-ben elhunyt.
Izmitben (ma, Kocaeli) emlékmúzeumot, Karatepe faluban pedig emléktáblát avattak ő és felesége tiszteletére. Thököly Imre holttestét szülőhelyén, a késmárki evangélikus templomban 1906-ban helyezték végső nyugalomra.
Éppen a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején történt számos szabálytalanság is az oka, hogy ma a fejlesztési források befagyasztásával fenyegeti hazánkat az Európai Unió. A Gyurcsány-Bajnai korszak számláját fizetik ma is az emberek, az ő kormányzásuk sodorta veszélybe a hazai fejlesztéseket.
Bajnai Gordon mélyen hallgat arról, hogy az ő kormányzása idején volt a legtöbb törvénytelenség a fejlesztési források felhasználásában. Bajnai Gordon bukott kormánya a hazánkat megillető fejlesztési források 76%-át szabálytalanul költötte el, offshore lovagok kezére játszotta át és törvénytelenül használta fel.
A bukott baloldal alkalmatlan volt arra is, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat elhozza Brüsszelből, a magyaroknak járó támogatások töredékét voltak csak képesek lehívni, 26 milliárd euróból mindössze 1,4 milliárd euró jutott el az országba.
Alkalmatlanságuk miatt éveket és euromilliárdokat veszítettek el a magyar emberek és vállalkozások. Magyarország jelenleg a 7. az uniós források lehívásában.
Ma ötszörös sebességi fokozatban áramlanak a fejlesztési források a hazai pályázókhoz a határozott fejlesztési politikának, a felgyorsított döntéshozatalnak és az egyszerűsített pályázatoknak köszönhetően.
Ma egyetlen - a magyar embereket megillető - eurót sem hagyunk veszni.
Patrióta Európa Mozgalom
Nem mehetnek 32 közterület közelébe a menedékkérelemre várók a svájci Bremgartenben. Többek között nem látogathatják a közuszodát, a városi könyvtárat, a templomot, az iskolák játszótereit, sportpályáit. A brit Independent által csak apartheid jellegűnek nevezett szigorítást Raymond Tellebach polgármester azzal indokolta, a céljuk hogy ezzel elkerüljék a konfliktusok kialakulásának lehetőségét a helyi lakosság és a menekültek között. A tiltással annak is elejét akarják venni, hogy a helyi fiatalok a menekültektől jussanak különféle drogokhoz. Hasonlóan nyilatkozott Menzingen polgármestere is. A helyi rendeletet ellenjegyző bevándorlókkal foglalkozó svájci szövetségi iroda vezetője szerint szükség van olyan szabályokra, amelyek segítségével békésen, a törvényeket betartva tudnak egymás mellet élni a helyiek és a menedéket kérők. Az ENSZ menekültekkel foglalkozó ügynöksége közleményében kiemelte, a menekültek alapvető joga a szabad mozgás lehetősége. A svájci kormány szerint a döntés nem jelenti a szabad mozgás korlátozását, egyúttal az ilyen korlátozásokat az egyes városok önkormányzatai is saját hatáskörükben hozzák meg. Menekültek elsősorban Eritreából, Afganisztánból, az elmúlt években pedig Szíriából érkeznek, de Svájcban él a legnagyobb koszovói albán migráns csoport is mintegy négyszázezren. Magyar Nemzet
Legkevesebb százezer ember részvételére számít Izsák Balázs, a székely Nemzeti Tanács elnöke azon a Nagy Menetelés elnevezésű tiltakozó felvonuláson, amelyet október 27-re hirdetett meg szervezete a román regionalizációs tervek ellen. Az SZNT elnöke arra számít, hogy román kormány végre felfigyel arra, hogy a székelység nem fogadja el a beolvasztást célzó közigazgatási átalakítást. Szervezetük támogatja az RMDSZ által Csíkszeredába szeptember második felére összehívott hasonló célú tiltakozást. Az RMDSZ főtitkára is azt nyilatkozta, hogy támogatják a Nagy Menetelést, részt vesznek a mozgósításban.
Magyar Hírlap