Lehetetlen vállalkozás?
És tekinthetünk a nagy energiaszolgáltató vállalatokra is, amelyeket sajnálni kellene a rezsicsökkentés miatt. Merthogy a mondás szerint majd súlyos veszteségbe fordulnak, és nem lesz pénzük szolgáltatásaik fejlesztésére. Holott akad olyan cég, amely eddig minden éves nyereségéből ki tudta volna fizetni a privatizációs vételárát, mások pedig úgy állítják elő a mérlegükben feltüntetett veszteségeiket, hogy költségeiket a valóságosnál jóval magasabbnak mutatják ki.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Árrobbanás helyett - a felelőtlenségnek nincs határa, ha posztkommunistákról van szó
A rezsicsökkentést először hevesen ellenző „demokratikus pártok” mára eljutottak az 50 százalékos mérséklés kampányígéretéig, bár az még mindig nem világos, hogy kik is akadályozták őket ebben a szép törekvésükben a kormányzati éveik alatt. Helyette kaptunk tőlük egy tucat áram- és gázáremelést, holott Lendvai Ildikó volt elnök asszonyra nagyon jól figyeltünk, amikor elismételte, hogy „nem lesz gázáremelés”.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Hiába a köztársasági elnök önmérsékletre kérő üzenete - az ellenzék csak kampányol az érdemi munka helyett
Az egyik internetes portál érdekes cikkben idézi egy angol egyetem kutatásának eredményét – Miért rettegnek sokan a bohócoktól? –, ennek alapján sokan félnek tőlük, sőt egyenesen rosszul lesznek a látványuktól.
...De válaszoljunk a kérdésre: a bohócok 2006 ősze után váltak sötét figurákká. A köztársasági elnök önmérsékletre kérő üzenete süket fülekre talált, 2010 óta folyik a kampány, itt nem lesz semmi sem együtt, sem párbeszéd Magyarországért, csak ellenzéki monológok.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Amit az élelmiszergyártók trükkjeiről tudni érdemes
Arra számít, hogy a földieperitalban földiepret talál? Ne áltassa magát! Aki vakon hisz a szupermarketekben és a címkék felirataiban, az biztosan betesz a kosarában néhány megtévesztő csomagot. Amit az élelmiszergyártók átveréseiről tudni érdemes – és ezek legális trükkök.
Ne ítéljen a külsőségek alapján! – szól a mondás. Nagyon fontos, hogy vásárláskor főként ne a külsőségek, inkább a címkék alapján tájékozódjunk, bár ez sem elegendő minden esetben. A címkének kellene lenni a legbiztosabb információk forrásának, a törvény is ezt követeli meg, de sok a kivétel, és számtalan kiskapu kínálkozik a gyártók számára.
A csomagoláson ott lebeg a vásárló előtt az ínycsiklandó ígéret, mégis igen gyakran hiába keresi az általa elvárt ízt, egészségügyi hatást vagy a származás régióját. Németországban egy újonnan megjelent könyv tárja a fogyasztók elé azokat a trükköket és jelmezeket, amelyek segítségével az élelmiszeripar átveri a vásárlókat.
1. számú hazugság: a termék neve
„Ropogós csirke” – a név elolvasása nyomán máris összefut a nyál az ember szájában. Az ilyen típusú termékek azonban elsősorban a fantázia világában léteznek, nem a kosarunkban. Hogy az a csirke valójában hogyan készült el, azt nem a kereskedelmi elnevezésből, hanem a címkéből olvashatjuk ki. Már ha lehetséges. Jelen esetben: „Egészben panírozott csirkehús.” Ez már nem cseng olyan étvágygerjesztően. Vegyük másik példának a „földieperitalt”, amelyben a leggyakrabban már csak a földieper neve fordul elő. Az ilyen italok java része ugyanis földieper-aroma hozzáadásával készül, így a helyes elnevezés a címkén a következő lenne: „Földieper ízű tejital”.
2. hazugság: a hús fajtája
Ha valaki készpénznek veszi, hogy a baromfivirsli valóban szárnyashúsból készült, azt kellemetlen meglepetés érheti. Sajnos nem létezik szabály, amely kimondaná, hogy milyen százalékban kell a baromfitermékben baromfinak lennie, és ezt sok gyártó könyörtelenül ki is használja. Ne csodálkozzanak, ha a címkén, amelynek fel kellene fednie a valós összetételt, a sertés szerepel az első helyen, azaz a legnagyobb arányú összetevőként.
3. hazugság: étvágygerjesztő fotók
A csomagolások fotóin gyönyörű gyümölcsök, csirkehússal teli gőzölgő leves ébreszti fel a vágyat a termék iránt, elrejtve, hogy egyébként ezekből az összetevőkből elég kevés van benne. Néha még olyan élelmiszer is a fotóra kerül, ami egyáltalán nem szerepel az ételben. Éppen ezért minden alkalommal nézzük meg a termék címkéjét, mert abból – jó esetben – kiderül a turpisság.
4. hazugság: a rejtőzködő alkohol
Számtalan olyan termék létezik a salátaöntetektől kezdve az eperlekváron át a csokoládéig, amelyekben van alkohol. Igaz, az aromák oldószereként használva olyan csekély mennyiségben van jelen, hogy azt nem kötelező feltüntetni. Mégis, akadnak emberek, akik egészségügyi vagy vallási okokból nem szeretnének még ennyi alkoholt sem fogyasztani. Őket a címke sem segíti, közvetlenül a gyártónál kell érdeklődniük az alkohollal kapcsolatban.
5. hazugság: a származás
Sok fogyasztó számára fontos, hogy egy bizonyos régióban készült terméket vásároljon, és ezért hajlandó akár többet is fizetni. Sajnos a törvény nem szabályozza megfelelő módon a regionalitás elvét és annak jelölését, ezért ez teljes egészében a gyártók lelkiismeretén nyugszik. Többnyire nem világos, hogy az étel minden összetevője, vagy csak egy része származik a megjelölt régióból. A fogyasztóvédők intelme szerint csak a megfelelő módon, egyértelműen megjelölt származást szabad elfogadni. Ennek hiányában az élelmiszer elnevezésében rejlő származási utalás üres ígéret csupán.
6. hazugság: természetes és hagyományos
Az élelmiszeripari adalékanyagok, mint például az ízfokozók, a tartósítószerek vagy stabilizátorok sokakban váltanak ki ellenérzéseket. Egyes gyártók megpróbálják elterelni a figyelmet, és olyan kifejezésekkel illetik termékeiket, mint például a „hagyományos”, a „természetes” vagy a „házias”. Ne hagyjuk magunkat átverni, mindig érdemes megnézni a címkén az összetevők listáját. És attól, ha a gyártók kijelentik, hogy a termék „mentes az ízfokozóktól”, ez még nem biztos, hogy igaz. Használhatnak például helyettesítőket, például élesztőkivonatot, és ezt már nem kell feltüntetni az adalékok között.
7. hazugság: egészségügyi előnyök
Ami egészséget ígér, azt jobban vásároljuk, és általában magasabb áron is kapjuk. Ezért a gyártók gyakran címkézik fel termékeiket a csupán feltételezett egészségügyi előnnyel. Azt mondja, például „erősíti az immunrendszert”, „gazdag kalciumban” vagy „extra tejadaggal készült”. Ez különösen akkor abszurd, ha a terméknek természetes jellemzője a magas kalciumtartalom, mint például a tejtermékek esetében. A fogyasztói szervezetek erősen kritizálják azokat a tanácsokat, melyek túl sok extra vitamin és ásványi anyag bevitelét javasolják. Az egészséges táplálkozást így nem lehet megvalósítani, sőt még növelhetjük is az egészségügyi kockázatot.
8. hazugság: összetevők
Az élelmiszerek minden összetevőjét kötelező feltüntetni a címkén. A lista élére az az összetevő kerül, amelyből a legtöbb van benne. Így az összetevők listája az egyik legfontosabb információforrás lehet a vevők számára. De még itt is vannak kiskapuk. Egyes termékek teljesen legálisan kerülhetnek a piacra az összetevők feltüntetése nélkül. Például egyes alkoholos italok 1,2 alkohol-térfogatszázalék felett (kivéve a sör), és néhány tejtermék. Ha a termék csomagja nagyon kicsi, a gyártók felmentést kaphatnak az összetevők kötelező feltüntetése alól. Amennyiben a fogyasztó ezt nem tartja elfogadhatónak, panaszt tehet a gyártónál.
9. hazugság: a csomagolás mérete
Tudjuk, hogy a chipsek, a csokoládé, a dió és más csomagolt élelmiszerek esetében a zacskó felbontása után látja meg a vásárló, hogy valójában mit kapott. A gyártók nagy előszeretettel töltik meg a zacskókat levegővel, alkalmaznak kettős fenekű vagy túlméretezett dobozokat. Mindennek célja, hogy kitöltsék a csomagolást, amely látszólag sokkal többet ígér. A tartalom és a csomagolás arányát semmilyen törvény sem szabályozza.
10. hazugság: ömlesztett áru
A csomagolatlan, úgynevezett ömlesztett élelmiszereket gyakran értékesítik drágábban, mivel azok különösen frissek. Esetükben azonban hiába keressük az összetevők listáját. Nincs csomagolás, címke sincsen. Az ilyen termékek minőségét nagyon nehéz felmérni. Az ömlesztett termékekről az eladóknak kellene megadni minden tájékoztatást a termék összetételével, elkészítésével és származásával kapcsolatban. Találkozott ön már ilyen eladóval?
mno.hu
Mi vagyunk erősebbek
Magyarország megérezte a siker ízét, mert megismerte a fenyegetést, és nem ijedt meg tőle. A magyar emberek kiálltak amellett a kormány mellett, amelyik rettentő hosszú évtizedek után nem az alkalmazkodás, hanem az öntudat útjára lépett.
Bencsik András - Demokrata
Gyulai kolbász, pápai sonka
Közel tízezer állás forog kockán most, amikor minden egyes munkahelyért meg kell küzdeni. Más országok kormánya sem restellt átmenetileg beszállni a válság vagy rossz menedzsment (a leggyakrabban mindkettő) miatt bajba jutott szektorokba, miért lenne kivétel Magyarország?
Szabó Anna - Magyar Nemzet
Kárpát-medence madarai - Gyurgyalag - az Év Madara - 2013 - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=Wbpj9k1Qv5w
Rajtunk múlik, hogy az lesz-e?
"Isten azt szeretné, hogy egész világunk szép, gondozott park legyen. Rajtunk múlik, hogy az lesz-e?" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Vándorlunk az örök élet felé
Vándorlunk az örök élet felé, és sebzettségeinkkel, kevés hitünkkel, azért megyünk az Istenhez, hogy felemeljen minket. Böjte Csaba
Magyarország nem hagyja magát! - a rezsicsökkentés fogyasztóvédelmi hatásai - rövid összefoglaló a Fidesz sajtótájékoztatójáról
2002 és 2010 között, az MSZP országlása alatt nálunk volt a legmagasabb a rezsi, beszorították az embereket a devizahitelbe és kizárólag a 90 százalékos többségben levő külföldi szolgáltatók érdekeit vették figyelembe.
A rezsicsökkentés azért történhetett meg, mert Magyarország megengedheti magának, mert jobban teljesít, jobb a gazdaság teljesítménye, mint a szocialisták nyolc éve alatt. Magyarország visszaszerezte önállóságát a bankokkal, az EU-bürokratákkal és a multikkal szemben.
Nyáron az unió megszüntette a túlzottdeficit-eljárást, tartósan 3 százalék alatti a költségvetési hiány, visszafizettük az IMF-hitelt; és közben nőtt a foglalkoztatottság, 207 ezerrel többen dolgoznak, csökkent a munkanélküliség, valamint nőttek a bérek.
A közmű-szolgáltatási rendszernek nonprofittá kell válnia, a keletkező hasznot vissza kell forgatni az ellátásbiztonság megőrzésére, fejlesztésére és a minőség javítására – ehhez magyar közösségi többségi tulajdont kell szerezni az érintett cégekben.
A közszolgáltatások körét át kell rendezni: új közszolgáltatási kódexre, új közműszabályozási rendszerre van szükség, melynek fontos szelete lesz a fogyasztóvédelem megerősítése.
További fogyasztóvédelmi intézkedések közé tartozik az egyszerűsített számlakép - ötezer főnél nagyobb településeken a szolgáltatók kötelesek panaszkezelő irodát működtetni, a fogyasztók dönthetik el, mikor olvassák le a mérőórát; módosult a szociális közműtörvény, jogszabálymódosítás biztosítja a számla és kötbér-tartozások szétválasztását.
Eddig csak kizárólag a szolgáltatók élhettek a kötbérrel, de ez megváltozott, amennyiben a szolgáltató nem teljesíti a jogszabályban meghatározott módon a díjak csökkentését, vagy nem tájékoztat a számlaképnek megfelelően, valamint hiányosan vagy félretájékoztat, akkor tízezer forintos kötbér jár a fogyasztóknak.
Az első fokon lezajlott eljárások szerint hat hőszolgáltatónak összesen 560 millió forint kötbért kell fizetnie.
A rezsicsökkentés politikáját meg kellett védeni, több mint 2,5 millióan írták alá a Magyarország nem hagyja magát! című dokumentumot.
Az akció tovább folytatódik, a jövő héten két hétig tartó rezsifórumokat tartanak országszerte, ahová azokat az embereket hívták meg, akik aláírásukkal támogatták a rezsicsökkentést.
A rezsicsökkentés folytatódik, nagy valószínűséggel november 1-jén lép hatályba.
Patrióta Európa Mozgalom