Salzburgban az illegális utcán alvás büntetését 370-ről tízezer euróra emelték - rövid ellenzéki lapszemle
Székely László szerint magát a hajléktalan létformát és az élethelyzetet nem lehet kriminalizálni, viszont a cél mindannyiunk számára közös: lehetőleg a hajléktalanszállókat, a menedékhelyeket vegyék igénybe és a biztonságot válasszák a hajléktalanok, ne az utcát.
Népszava
Ausztria nem különbözik Magyarországtól a hajléktalanokkal szembeni bánásmódjában – állítja a Standard. Tíz nappal ezelőtt vette kezdetét az offenzíva, amelynek keretében a bécsi Stadtparkból 25 embert lakoltatott ki a rendőrség.
A park megtisztítását a környék lakói sürgették, mert elegük volt a bűzből, az erős alkoholszagból. Salzburgban az illegális utcán alvás büntetését 370-ről tízezer euróra emelték, ami a gyakorlatban kétheti elzárást jelent.
Népszabadság
„Idefigyeljetek seggfejek” - a kettős mérce miatt Lovas Istvánnál betelt a pohár
Idefigyeljetek seggfejek – kezdi a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója, Lovas István a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezetnek címzett levelében.
Soha életében nem volt ilyen alpári, mint most, írta maga a szerző, Lovas István, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója október 21-én, amikor a címben idézett megszólítással fordult a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat tömörítő Hungarian International Press Association (HIPA) nevű szervezet tagjaihoz, azaz az összes Magyarországon dolgozó külföldi újságíróhoz, Nick Thorpe BBC tudósító kivételével.
Az összes itt dolgozó külföldi tudósítónak címzett email az „idefigyeljetek seggfejek” megszólítással indul, majd mondanivalóját nyomatékosítva „kibaszott seggfejeknek” is titulálja az itt dolgozó tudósítókat – néhány „ritka és valóban elismerésre méltó kivétellel, mint például a BBC-s Nick Thorpe”.
Lovas azért volt felháborodva, mert a tudósítók elmulasztottak tudósítani a szocialisták gigantikus botrányairól, például a bajai választásról vagy arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az MSZP titkos pénzeket kapott Európán kívülről. Erre példákat is mutat, majd szarevésre szólítja fel külföldi kollégáit a brüsszeli tudósító.
A HIPA egyik tagja az atlatszo.hu érdeklődésére megerősítette, hogy az alábbi levelet Lovastól kapták.
atlatszo.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Fricz Tamás: A svéd a cél?
Eleddig Svédországra úgy tekintettünk, mint egy már-már tökéletes országra. Mintaként, normaként, példaként, célként. Ahol – többek között – a sajtó és a média független, tárgyilagos és nem hazudik (à la Deák Ferenc). A Kobra című kulturális műsoruk Magyarországról szóló része azonban kicsit megrendítheti bennünk ezt a képzetet, miként a jogos és fontos magyar tiltakozásokat követő svéd reakciók is.
Mondjuk ki egyértelműen: a körülbelül 23 perces „dokumentumfilm” (itt ez a műfaji meghatározás erősen vicces) kőkeményen befeketíti hazánkat. Egyszerűen rossz hírünket kelti a svéd emberek körében, rágalmaz. Szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek masíroznak a budapesti utcákon, szélsőséges, neonáci zenekarok koncerteznek mindenütt. Az országban félelem uralkodik, tombol az antiszemitizmus (hű, de unalmas már ez a baromság…), melyről „hitelesen” számolnak be az ügyeletes jajongók, köztük természetesen – és ismételten – Heller Ágnes filozófus, a mindenkori „tiszta forrás”.
De nem is érdemes a film részleteiben elmerülni, hiszen már a cím mindent elmond: „Milyen állapotban van a kultúra a szélsőjobboldali, nacionalista Magyarországon?” Azért vérlázító mindez, mert a szerkesztőség vezetőinek tudniuk kell, hogy egy ország szélsőjobboldalivá, fasisztává, nácivá minősítésével nagyon sokat ártanak az adott országnak, hiszen rossz hírét viszik a világban.
Ez pedig egyszerre okoz konkrét, pénzzel mérhető gazdasági hátrányokat – lásd turizmus, idegenforgalom –, valamint az ország értékalapú leminősítéséhez vezethet. Miért ne hinné el a svéd átlagember azt, amit Magyarországról lát és hall egy – ráadásul – „dokumentumfilmben”? Hiszen a magyar átlagember is a magyar médiából tájékozódik arról, hogy mi történik történetesen Svédországban.
Az érzékeny filozófus
Heller Ágnes látható módon nehezen viseli az őt ért kritikákat. Pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanis arról beszélt: meg kellene kérdezni Kumin Ferencet, hogy miként egyeztethető össze a szólásszabadsággal, hogy megfeddjen egy állampolgárt, amiért az kifejti a véleményét. Mint ismert: múlt héten, a botrány kirobbanásakor Kumin Ferenc „csupán” néhány kijelentésének pontosítására kérte Heller Ágnest, mert szerinte az több tárgyi tévedést is tartalmazott.
Sajnos a nyugati médiavilág objektivitásáról, hűvös tárgyilagosságáról kapcsolatos illúzióink és hiteink az utóbbi években, sőt hónapokban darabokra törnek össze, ráadásul nagymértékben éppen a rólunk, Magyarországról szóló tudósítások és értékelések, elemzések józanítanak ki bennünket a leginkább.
A Kobra súlyosan elfogult, torz és hazug képe hazánkról viszont egy lényeges tapasztalattal jár: meg kell védeni magunkat, mert immáron időnként ott is támadnak bennünket, ahonnan a baráti segítséget vártuk volna. A „merjünk kicsik lenni” Kovács László-i életfilozófia végképp használhatatlanná vált; helyette a „merjünk egyenrangúak lenni és megvédeni magunkat” alapállása az egyetlen, ami tartható és életképes.
Szerencsére nem is hagytuk magunkat, és ezt jól tettük, mert láthatóan sem Dánia, sem Portugália, sem Finnország, és – minő meglepetés! – Ausztria sem tiltakozott a műsor ellen. Tiltakozott viszont a magyar kormány, Kumin Ferenc államtitkár, a svédországi magyar nagykövet asszony és svédországi magyarok.
És az igazi csavar – stílusosan a svédcsavar – itt következett. A svéd közszolgálati csatorna sérelmezte, hogy a magyar nagykövet asszony véleményt formált a műsorról, illetve arra kérte a tévé vezetőjét, hogy keresse fel hivatalában. Azt közölték, hogy ilyen nyomásgyakorlást legutóbb a vasfüggöny lehullása előtt tapasztaltak. A műsor egyik készítője, Kristofer Lundström pedig úgy nyilatkozott, hogy bár jól érezte magát a forgatás alatt Magyarországon, a magyar reakciók miatt nem szívesen tér vissza országunkba…
Ezek után a svéd csatorna interjút készített a magyar nagykövettel, s ordító tendenciózussággal arról érdeklődött, hogyan áll a nagykövetünk a sajtószabadsággal, illetve kezdeményez-e Magyarország hivatalos eljárást a svéd kormánnyal szemben…
Aranyos, nem?
Mi is történik itt valójában?
A svéd közszolgálati televízió hazug és előítéletes módon porig alázza Magyarországot (igen, Magyarországot!), förtelmes helynek mutatja be, amely – na igen, már megint – Európa szégyene. Ez ellen természetes módon fellépünk, védjük érdekeinket és becsületünket, mire a svéd csatorna azzal vádol bennünket, hogy nem tiszteljük a sajtószabadságot, és diktatórikus, hidegháborús eszközökkel próbáljuk elhallgattatni az igazság svéd bajnokait.
Értik, ugye? Kapunk egy hatalmas pofont az utcán, erre védekezésképpen visszaütünk, minek következtében a támadó garázdasággal és tettlegességgel vádol meg bennünket. Ügyes…
És ezen a ponton kell észnél lennünk: a sajtószabadság itt nagyon álságos érv a svédek részéről. A sajtószabadság ugyanis – különösképp a közszolgálati médiában – nem az előítéletesség, a torzítás és a befeketítés szabadsága. Hanem a tárgyilagosságé, sine ira et studio.
Éppen ezért nem szabad engednünk, legyen bár szó svéd – mondjuk azért így! – barátainkról. Ha most ugyanis engedünk és meghunyászkodunk – amit biztosan nagyon szeretne sok baloldali Magyarországon –, akkor a továbbiakban még többet megengednek maguknak velünk szemben svédek, és más nyugat-európai barátaink…
Szóval ezúttal, e témában nem svéd a cél.
Fricz Tamás
Az az USA hallgatta le Orbán Viktort, a szuverén Magyarország miniszterelnökét, amely évek óta aggódig a magyar alkotmányosságért, a magyar demokráciáért
Orbán Viktort és az összes parlamenti képviselőt lehallgathatták, az ügyről Németh Zsolt államtitkárt kérdezte a Lánchíd Rádió.
Orbán Viktort és az összes parlamenti képviselőt lehallgathatták Budapesten az amerikai titkosszolgálatok. Az a berendezés, amelyet a német kancellár lehallgatásához használtak, annál hatékonyabban működik, minél közelebb van a megfigyelendő személyhez vagy épülethez, márpedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége alig néhány száz méterre van az Országháztól. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Lánchíd Rádióban elmondta: az adatvédelmet és a titkosszolgálati tevékenységet együtt kell kezelni.
MNO , Patrióta Európa Mozgalom
Tovább duzzad a lehallgatási botrány
Németország a nemzetközi bíróságon is eljárást kezdeményezhet az Egyesült Államok ellen, ha valóban a berlini követség tetején voltak a lehallgató állomások. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Híradó külpolitikai perceiben elmondta: a követség területe jogilag a fogadó országhoz tartozik, ahol tilos a hasonló adatgyűjtés. Az amerikai program ellen a Google elnöke is felszólalt, Eric Schmitt szerint nem számítottak arra, hogy titkosított rendszerüket nem a kínaiak, hanem az amerikai kormány ügynöksége töri fel.
Az európai országok után már az amerikai internetes cégek is az NSA lehallgató programja miatt tiltakoznak. A múlt héten derült ki, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség a Google, Yahoo és a Facebook belső rendszerét is feltörte. Állítólag 320 millió emberről szereztek így adatokat.
Az amerikai internetes cégeknek a törvény tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen adatokat adtak ki az NSA-nek és mit szereztek meg tőlük törvénytelenül. Az elnöknél és a kongresszusnál is kezdeményezték a változtatást. A Szenátus demokrata vezetője szerint a lehallgatás nem törvényellenes.
A német és brazil kormány az ENSZ-ben készít elő határozattervezetet, amiben a titkos adatgyűjtést korlátoznák. A németek amiatt is eljárást indíthatnak, hogy az Egyesült Államok a berlini követség épületét használta a lehallgatásokhoz. Az amerikai elnök októberben azt ígérte: még idén szigorítanak az adatgyűjtési szabályokon, de a kémprogrammal nem hagynak fel.
Hír TV
Lenyúlná a megtakarításokat az IMF
Bár még csak ötlet szintjén, de új javaslattal rukkolt elő az IMF az euróövezeti válság megoldására: ne csak az államok, de a polgárok maguk is járuljanak hozzá az euróövezeti adósság rendezéséhez – írja a Focus Online német hírportál.
A Focus beszámolója szerint a Welt am Sonntag lap szerkesztősége az IMF legutóbbi jelentésében egy olyan megoldás vázlatára bukkant, amelynek értelmében egyszeri tízszázalékos adót kellene kivetni az európai polgárok megtakarításainak nettó, azaz a magánadósság feletti részére. Az euróövezeti adósság ennek köszönhetően egy csapásra a 2007-es szintre esne vissza. GDP-arányosan az euróövezeti államadósság akkor 66 százalékon állt, szemben a 2012-es 91 százalékkal – írja a Focus Online.
Németország esetében ez annyit jelentene, hogy a 2007-es GDP-arányos államadósság visszaállításához 576 milliárd eurót kellene visszafizetni. A Bundesbank adatai szerint 2007 és 2012 között a német polgárok megtakarításai 551 milliárd euróval bő ötezer milliárd euróra emelkedtek. Az IMF elképzelésének megvalósítása megfosztaná a német polgárokat vagyongyarapodásuk nagy részétől.
A nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni
Thorsten Polleit, a Degussa-Goldhandel vezető közgazdásza szerint egy ilyen lépés az euróövezeti pénzügyi vagyon nagy részét megsemmisítené. „Az euróövezeti adósság GDP-arányosan (a stabilitási paktumnak megfelelő) 60 százalék alá csökkentéséhez 3000 milliárd eurót, a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni” – fogalmazott. „És ebben még nincs benne a bankok adóssága” – tette hozzá.
Az, hogy egy ilyen lépést a lakosság valóban igazságosnak tartana-e – mint ahogy azt az IMF állítja – az legalábbis kérdéses – írja a Focus Online hírportál.
Mi megszabadultunk az IMF-es tehertől
Míg Magyarország 2013 nyarán visszafizette az utolsó részét a 2008-ban a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelnek, addig a közép-európai térségben egyre több ország kénytelen a valutaalaphoz fordulni. Mint ismert: Romániában folyamatosak az IMF-diktátumok, mivel keleti szomszédunk csak így tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. Szerbiában pedig ahhoz, hogy a csőd szélére sodródott állam elkerülje a fizetésképtelenséget, kénytelen volt a korábbi IMF-vezér, a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahn és a korrupciós ügyekbe belebukott egykori osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer segítségét kérni. Természetesen a megoldást most is a kemény megszorításokban jelölték meg a bukott potentátok.
Ahogy azt a Magyar Nemzet már nyáron megírta, egyre gyakrabban lő mellé az IMF. Bár sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja.
A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált. Az is kiderült már a Nemzetközi Valutaalapnak nem sikerül pontos előrejelzést adni az egyes gazdaságok teljesítményéről sem.
MTI, MNO
Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, s azt a valamit bármi áron is el kell érnünk
Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, s azt a valamit bármi áron is el kell érnünk.
Madame Curie
Az élet olyan iskola, melyben a kudarc többre tanít, mint a siker
Az élet olyan iskola, melyben a kudarc többre tanít, mint a siker.
Johann Wolfgang von Goethe
Minden nevetés nélkül töltött nap elvesztegetett idő
"Minden nevetés nélkül töltött nap elvesztegetett idő." Charlie Chaplin (1889-1977) - angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer
Mert ember csak ember marad, bármily nevezete legyen, s akárminő magas polcon álljon is
Nem elég, ítéletem szerint, hogy igaztalanság ne történjék, hanem az szükséges, hogy igaztalanság büntetlen ne is történhessék, az pedig csak világos és szoros törvények által eszközölhető, mert ember csak ember marad, bármily nevezete legyen, s akárminő magas polcon álljon is. Széchenyi István