Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is

                            Nincs abban semmi meglepő, hogy a balliberális ellenzéket hatalmas erők támogatják, „tollal és fegyverrel”, pontosabban fegyver helyett pénzzel. Vissza akarják állítani a demokráciát és a stabilitást, a kiszámíthatóan kamatozó befektetéseket, a jogállamiságnak azt a sajátos formáját, mely a globális érdeket mindig a nemzeti érdek fölé helyezi – mert ez a haladás záloga. Ezek az erők nemzeti kormányt soha, sehol nem támogattak, és mindig megsértődtek, ha a maradi lakosság esetleg nem ismerte fel a jövő egyetlen helyes útját. Egész gondolkodásmódjuk a segélyezés filozófiájára épül, vagyis annyira le kell gyengíteni a helyi ipart és mezőgazdaságot, hogy lényegében mindenki a fejlett államok segélyéből éljen, lehetőleg hitelekkel is megterhelve. Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Rétvári Bence államtitkár szerint itt az idő, hogy a benesi dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek

                                Az igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja őket. Az államtitkár úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. A politikus szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok a történelem szemétdombjára kerüljenek. Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt. A magyar és német nemzetiségűeket egyebek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetéteiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben „fasizmussal való együttműködés” ürügyével hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak –, miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen. Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztást is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését. Ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába. Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer „háborús bűnöst” találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra, ismertette a szakember. Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint hetvenezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila. Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák legfelsőbb bíróság álláspontja alapján hozott ítélet. Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket. Bár Szlovákia az EU tagja, mégsem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni, és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – jelentette ki Horváth Attila. MTI

Az adófizetők állják az SZDSZ milliárdos tartozását?

                          A magyar államnak, egy banknak, hazai szolgáltatóknak, önkormányzatoknak és magáncégeknek is tartozik a 2013-ban jogerősen is feloszlott SZDSZ. A párt úgy tartja, ők elszámoltak a hiteleikkel, így kérdéses, hogy a mögöttük hagyott adóhátralékokkal, kölcsönökkel és teljesítetlen közüzemi számlákkal ki fog majd elszámolni. A szabad demokraták volt elnökei eközben bőszen dolgoznak visszatérésükön Bajnaiék és az Orbán-kormány leváltásán ügyködők oldalán. „Tolvaj libsik ne csalózzanak, főleg ne alaptalanul! Inkább hozzák vissza az időkeréken meg a kakaóbiztos számítógépen elsíbolt lóvét! Vagy fizessék vissza az SZDSZ hiteleit” – így reagált nemrégiben Lukács Zoltán MSZP-s politikus egy Liberálisok-szimpatizánsnak, aki a bajai videó kiszivárgása miatt várt volna Canossa-járást a szocialistáktól. Jelen esetben nem a hangnem a lényeg, hanem az a bizonyos hitel. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója már két hete arra szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Kóka Jánost és Fodor Gábort, hogy fizessék vissza a Magyar Fejlesztési Banktól irodavásárlásra felvett 415 millió forintot, mely a kamatokkal együtt mára félmilliárd forint fölé duzzadt. A Fidelitas alelnöke, Falusi Vajk éppen egy héttel ezelőtt a Haza és Haladás Egyesület óbudai székhelyén szeretett volna átadni Bajnaiéknak egy szimbolikus, nagyméretű csekket, de az épületben senkit sem talált. Falusi azt üzente az Együtt–PM-nek, hogy ha már befogadják a „politikai emésztőgödörből szépen lassan visszakapaszkodó volt SZDSZ-es politikusokat”, akkor a megszűnt párt által a magyar adófizetőknek hátrahagyott 500 milliós tartozást is rendezzék egyúttal. A volt liberális pártot azonban nem csak ez a teher nyomja. A Pécsiholding.hu októberben arról írt, hogy bár Pécsett 2010-ben felmondta a székházhasználatra vonatkozó szerződést a párt, egy év alatt 1,4 millió forintos bérletidíj-tartozást halmoztak fel, amit a mai napig nem törlesztettek. Az ügyben jogerős bírósági ítélet született, amely végrehajtási szakaszba lépett. A Pestisracok.hu összeállítása szerint a pécsi tartozás és az MFB-hitel csak egy része annak a mintegy 1,2 milliárdos összegnek, melyet az SZDSZ-nek feloszlása után ki kellene egyenlítenie. A cikk kitér arra, hogy a kedvezményes MFB-kölcsönből az előírtnál nagyobb alapterületű ingatlanokat, valamint nem irodaként funkcionáló helyiségeket is vásároltak. Ezek rezsijét máig nem fizették ki. A liberális párt természetesen politikai hirdetéseket is rendelt korábban, a munkát 27 millióért elvégző cég azonban maximum a bíróság által lefoglalt székházépületek elárverezéséből remélhet bevételt. Az SZDSZ tartozik a biztonsági feladatokért felelős Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-nek, és közüzemi hátralékot kellene kiegyenlítenie a Magyar Posta Zrt., a Főtáv Zrt. és az Elmű felé is. A fővárosban a III., VIII.. és a XI. kerületi székházakra szintén több tízmilliós adó- és egyéb hátralékot jegyeztek be.   A magyar adófizetők is a károsultak között? Összesítve: az SZDSZ tartozik a magyar államnak, a Magyar Fejlesztési Banknak, több szolgáltatónak, egy társasháznak, több piaci cégnek és önkormányzatnak. MNO

Szerető Szabolcs: Mesterházy

                                  Néhány hete úgy látszott, az úgynevezett demokratikus ellenzék (maga az elnevezés is vicc - szerkesztő) háza táján Mesterházy Attila forgatókönyve szerint alakulnak az események.   A Bajnai-féle szövetséggel kötött választási együttműködési megállapodás rögzítette az MSZP minden felmérés által igazolt vezető szerepét az ellenzéki oldalon: nincs ugyan hivatalos miniszterelnök-jelölt, de ha kormányváltás lesz, minden józan számítás szerint Mesterházy a miniszterelnök, az MSZP-é pedig a legerősebb kormánypárti frakció. Azóta azonban kiderült, ahhoz, hogy ez az alternatíva egyáltalán megjelenjen a polgárok szeme előtt a választás idején, az MSZP elnökének egyelőre nem a „felcsúti Maradona” cselsorozatára kell figyelnie. Az elmúlt hetek ismert botránysorozata, illetve az október 23. ürügyén tartott ellenzéki gyűlésen történtek szétzilálták az addig szilárdnak, világosnak tetsző erővonalakat. Azok például, akiket az Együtt–PM-mel kötött egyezség után az MSZP kiküldött az ajtón, most összefogva igyekeznek visszamászni az ablakon. Gyurcsány Ferenc nyilvánvalóan Fodor Gáborral és a néhai SZDSZ több újra aktív politikusával együttműködve helyezi nyomás alá a hosszú hónapok alatt nehezen kialkudott ellenzéki szövetséget. A Bajnai-projekt kifulladásával a háttérben munkálkodó erők minden jel szerint új támogatottakra leltek. Feltételezhető, hogy Gyurcsány és az MSZP-ből kiszakított pártja, a Demokratikus Koalíció végzi a rombolást, készíti elő a terepet az új baloldali, balliberális alkuhoz, nyilvánvalóan a szocialisták kongresszusán nemrég a következő miniszterelnökként felkonferált Mesterházy Attila kárára módosítandó az erőviszonyokat. Nincs új a nap alatt. Az 1994-es választások előtt, ahol jó előre tudható volt, hogy nincs esélye az MDF-es, Antall József szavaival: kamikaze kormánynak, az SZDSZ-ben évekig tartó casting előzte meg a miniszterelnök-jelölt kiválasztását. Mint tudjuk, az akkori befutó az idei október 23-án is megszólalási lehetőséghez jutott a Műegyetemnél; Kuncze Gábor és pártja azonban anno csak félsikert ért el. Miután az MSZP abszolút többséget szerzett a parlamentben, nem tudták kijátszani a választói akaratot, megakadályozni Horn Gyula miniszterelnökségét, támogatóik pedig nem engedték meg nekik a parlamenti matematikából amúgy logikusan következő ellenzéki lét „luxusát”. Ha mástól nem, Csintalan Sándortól tudhatjuk, hogyan igyekeztek Hornt hátba támadni 1994 és '98 között a liberális partnerek. Akik mindig is találtak szövetségest törekvéseikhez a szocialista pártban. Aki nem hiszi, kérdezze meg Medgyessy Pétert. Van erről egy jó sztorija 2004-ből... Azt nem tudjuk, hogy a szokásos gyurcsányi blöffnek tekintsük-e, hogy a bukott miniszterelnöknek van egy jelöltje, aki Mesterházy Attila és Bajnai Gordon visszalépése esetén a baloldal kormányfőjelöltje lehet. Azt viszont tudjuk, hogy van az a pénz és médiatámogatás, amivel üstökösként tűnhet fel a magyar politika egén egy új vagy legalábbis annak mondott szereplő. A legutóbbi időkig egyetértettek az elemzők abban, hogy Mesterházy Attila szilárdan kézben tartja a pártját. Ezt a meggyőződést is kikezdték a friss történések. Legutóbb az MSZP néhány régi motorosa, korábbi elnöke szólalt meg az ATV-ben, akik a bajai videóügy kapcsán úgy védték a párt mostani vezetését, hogy közben dilettánsnak, amatőrnek, baleknak nevezték. Ne feledjük, Mesterházy többek között éppen ezt a régi gárdát szorította a háttérbe elnöksége idején. Nyilván megnyugtatja a tisztáldozatokkal járó bajai kármentés közben, hogy Kovács Lászlóék érte aggódnak, nem ellene. Szerető Szabolcs Magyar Nemzet    

Török fürdőben próbálja tisztára mosni magát az MSZP szóvivője

Mit tehetne Török Zsótti, ha a pártelnöke hazudott a bajai hamisított videó ügyében ?

Az SZDSZ madarakról kiderült, hogy végig galamb jelmezbe öltözött szarkákról van szó

A bajai videóhamisítási botrányban természetesen Mesterházy pedig semmiről sem tud

Hamisítanak, csalnak, hazudnak - ez az MSZP igazi arca

1956-os emlékhelyek itthon és a nagyvilágban - 1956-os emlékmű - Nagykáta - Alföld