A Fidesz–KDNP hatalmas, többmilliós tábora egyben van. A Békemenethez hasonló látványos, egyúttal számokban is eligazító tömegdemonstrációt egyetlen más parlamenti erő sem tud felmutatni. Orbán Viktor tekintélye és karizmája összefűzi a kormány követőit: ezzel nem versenyezhet egyetlen más párt sem.
A Fidesz-KDNP-ben „felettesek” és „alárendeltek” ugyanazt akarják, és ez nem más, mint a kormányzás folytatása, az újabb négyéves mandátum. Ehhez hasonló célkitűzése reálisan egyetlen más mozgalomnak sem lehet: a baloldali ellenzék csak beszél a győzelemről, de fogalma sincs, hogyan győzhetne, hogy mit csinálna a választás másnapján ölébe pottyant hatalommal. Nincs stratégiája, nincs programja, nem ért egyet abban, ki vezesse a seregeket.
A Jobbik és az LMP pedig 2014-ben nem álmodozhat kormányzó többségről.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Tamás Ervin szerint a legnagyobb ellenzéki párt vezető garnitúrája vészhelyzetben még kapitulálni is képtelen. A legostobább hazugságba menekültek, s az ügyben a megfutamodás máig tart.
Látszik, hogy a vezérlőpultnál a kármentés csupán személyi viszonylatban próbálják minimalizálni.
Gergely Márton szerint a baloldali politikusok közül sokan nem értik, mi a gond a bajai videohamisítással. Fodor Gábor például azt írta Gyurcsány Ferencnek, hogy az egész botrány a Fidesz érdekeit szolgálja. A baloldali sajtó azonban remélhetőleg nem azért írt megannyi cikket a trafikok országos lenyúlásáról, mert az árt a kormánypártoknak, hanem mert az ügy minden részlete sértette igazságérzetét.
A hamisított felvétellel valakik politikai előnyt akartak kovácsolni abból, hogy a demokratikus rendszer legitimációját aláássák.
Ennél nagyobb bűnt politikában nehéz elkövetni. Ezért kell a botrány minden vétkes szereplőjének távoznia a közéletből, kedvezzen jelen pillanatban bárkinek is az ügy feltárása.
Népszabadság
Több oka is van annak, hogy Henri Malosse Magyarországot választotta úti célul. Az elmúlt időszakban uniós vezető alig látogatott Magyarországra, amit „indokolatlan kiközösítésnek” tart. Nagyon érdeklik azok a nem szokványos megoldások, amelyek lehetővé tették a 2008-2009-ben Görögországhoz hasonló helyzetben lévő Magyarország számára, hogy a társadalmi kohézió fenntartásával zabolázza meg az államadósságot és a költségvetési hiányt.
Különösen szeretné megérteni azokat a megoldásokat amelyeket Magyarország alkalmaz az energiaárak és -függőség, az ifjúsági munkanélküliség terén, a bankszektorban a fogyasztók megvédése érdekében, a kisvállalkozások ösztönzésére a kiskereskedelemben, például a dohánytermékek és a gyógyszertárak esetében.
Igyekszik nem ideológiai alapon vagy arrogáns módon hozzáállni ezekhez a lépésekhez, hanem pragmatikus szempontok alapján vonja majd le a következtetéseket, hogy alkalmazhatóak-e ezek uniós szinten.
Malosse szerint folytatni kell az olyan hagyományostól eltérő gyakorlatokat is, amelyek bizonyítottak a gyakorlatban, és olykor - mint Magyarországon - elősegítették a recesszióból való kilábalást és a foglalkoztatás fenntartását.
A francia politikus támogatja azt a kezdeményezést, hogy el kellene választani a társadalmilag hasznos pénzügyi tevékenységeket a társadalmilag haszontalanoktól.
„Ideje, hogy azokat támogassuk, amelyek fenntartható projekteket finanszíroznak és táplálják a reálgazdaságot. És miért is ne merjük megtiltani azokat, amelyek ártanak, és amelyek már olyan sok áldozat forrásai voltak?" - tette fel a kérdést Malosse.
A francia politikus arra is keresi a választ, hogy a válság kezdete óta milyen tanulságokkal szolgált a gyors nyereség utáni hajsza, amely szerinte számos európai ország gazdaságát süllyesztette a recesszióba, s amelyben kereskedők helyett algoritmusok hajtják végre a tranzakciókat akár a másodperc törtrésze alatt, és egy vállalkozás tőzsdei értékének semmi köze a cég tényleges helyzetéhez.
MHO
Malosse szerint a gazdasági válság a bankok miatt robbant ki, az általuk okozott kárt pedig nem az állampolgároknak vagy a vállalkozásoknak kell megfizetni, így a szektort sújtó adók nem igazságtalanok, hanem teljesen jogosak. Magyarország az elmúlt években olyan úton indult el, amely Európa több országának is követendő példaként szolgálhat.
A kormányt nem kritizálni, hanem dicsérni kellene törekvései miatt, melyek azt a célt szolgálják, hogy az ország gazdasága versenyképesebb legyen.
hirado.hu
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=hs1NjePbPho
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=DG8r_016tHA
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=ZkydzbF3GDw
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=elMMJ4JZXs8
Simon Géza magyar–amerikai orvos szerint Amerikában az integráció lényegét, az egymás mellett élés gyakorlatát nem sikerült megoldani, illetve bevezetni. A lakónegyedekben és az iskolákban a fehérek és négerek de facto elkülönítése folytatódik.
Az európai-amerikai középosztály kivonult a külvárosokba; gyerekeiket elkülönített körzeti vagy felekezeti iskolákba küldik. Az afroamerikaiak zöme ma is elkülönített, nagyvárosi szegénynegyedekben él. Iskoláikba jóformán csak feketék járnak.
A sok (pozitív megkülönböztetés) ellenére a neves egyetemek diákságának 2-3 százaléka afroamerikai. A vegyes házasság ritkaság. A feketék politikai és felekezeti vezetői még mindig magukon viselik őseik rabszolga múltjának a terhét, a rendszert hibáztatják, és keveset tesznek, hogy környezetük belső körülményein változtassanak. Az egységesülés két fél kölcsönös hozzájárulása. Ez az eltökéltség nemcsak az európai-amerikaiak többségéből hiányzik, hanem az afroamerikaiak többségéből is.
Népszabadság
Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint Barack Obama azon gondolkodik, hogy megtiltja a szövetséges országok vezetőinek lehallgatását, az NSA, hagyjon fel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap épületének elektronikus megfigyelésével, illetve „fogja vissza” a New York-i ENSZ-székházban folytatott tevékenységét.
John Kerry külügyminiszter elismerte: az NSA néha túlzásokba esett, és ő is azt ígérte, felülvizsgálják ezeket a programokat. Az igazságügyi bizottságban készül egy javaslat, amely beszüntetné a „halászháló” típusú adatgyűjtést. A javaslatnak épp az a két szenátor a szerzője, akik a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmusellenes patriot törvényt írták. A demokrata Patrick Leahy és a republikánus James Sensenbrenner már korábban közölte: ők az említett törvény szerzői, ám az NSA vezetőinek állításával ellentétben szerintük az nem jogosít fel ilyen kiterjedt adatgyűjtésre.
A lehallgatási ügy felderítéséhez segítséget ígért a német kormánynak Edward Snowden, aki moszkvai ideiglenes otthonában találkozott Hans-Christian Ströbelével, a német Zöldek politikusával. A találkozó hírére Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte, ha Snowden kész rá, akkor megtalálják a módját, hogy beszélgessenek vele, mert minden adat vagy információ jól jön.
Népszabadság
Snowden a kancellárnak, a főállamügyésznek és a parlament elnökének címzett – levelet adott át Ströbelének. Ezekben magyarázattal szolgál a titkosszolgálatokat leleplező tettéről. „Mint a NSA, a CIA és a DIA technikai szakértője, munkám során a kormány olyan rendszeres törvénysértéseire bukkantam, amelyek erkölcsi kötelességemnek megfelelően cselekvésre késztettek. Nem bűntett az igazságot kimondani”.
Magyar Nemzet
Kőműves Anita szerint az uniós vezetőket és a közvéleményt is inkább az háborította fel, ami a a Google-t is: a megfigyelés mértéke és pimaszsága. Hogy bár egyre több lehallgatási ügyre derül fény, Amerika továbbra is az arcukba vigyorog, és azt mondja, ez így van jól.
Az amerikai hírszerzés technológiában utolérhetetlen, Washington úgy hiszi, nekik mindent szabad: vádemelés nélkül, korlátlan ideig fogságban tartani embereket, vagy ha épp az elnök így tartja helyesnek, hamis bizonyítékok alapján háborút kezdeni.
Sokáig úgy hihettük, George W. Bush távozásával ez megváltozott, ám Edward Snowden dokumentumaiból kiderült, az ellenvetést nem tűrő hozzáállás szemernyit sem módosult. És ez botránkoztatja meg a világot igazán.
Népszabadság