Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint Barack Obama azon gondolkodik, hogy megtiltja a szövetséges országok vezetőinek lehallgatását, az NSA, hagyjon fel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap épületének elektronikus megfigyelésével, illetve „fogja vissza” a New York-i ENSZ-székházban folytatott tevékenységét.
John Kerry külügyminiszter elismerte: az NSA néha túlzásokba esett, és ő is azt ígérte, felülvizsgálják ezeket a programokat. Az igazságügyi bizottságban készül egy javaslat, amely beszüntetné a „halászháló” típusú adatgyűjtést. A javaslatnak épp az a két szenátor a szerzője, akik a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmusellenes patriot törvényt írták. A demokrata Patrick Leahy és a republikánus James Sensenbrenner már korábban közölte: ők az említett törvény szerzői, ám az NSA vezetőinek állításával ellentétben szerintük az nem jogosít fel ilyen kiterjedt adatgyűjtésre.
A lehallgatási ügy felderítéséhez segítséget ígért a német kormánynak Edward Snowden, aki moszkvai ideiglenes otthonában találkozott Hans-Christian Ströbelével, a német Zöldek politikusával. A találkozó hírére Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte, ha Snowden kész rá, akkor megtalálják a módját, hogy beszélgessenek vele, mert minden adat vagy információ jól jön.
Népszabadság
Snowden a kancellárnak, a főállamügyésznek és a parlament elnökének címzett – levelet adott át Ströbelének. Ezekben magyarázattal szolgál a titkosszolgálatokat leleplező tettéről. „Mint a NSA, a CIA és a DIA technikai szakértője, munkám során a kormány olyan rendszeres törvénysértéseire bukkantam, amelyek erkölcsi kötelességemnek megfelelően cselekvésre késztettek. Nem bűntett az igazságot kimondani”.
Magyar Nemzet
Kőműves Anita szerint az uniós vezetőket és a közvéleményt is inkább az háborította fel, ami a a Google-t is: a megfigyelés mértéke és pimaszsága. Hogy bár egyre több lehallgatási ügyre derül fény, Amerika továbbra is az arcukba vigyorog, és azt mondja, ez így van jól.
Az amerikai hírszerzés technológiában utolérhetetlen, Washington úgy hiszi, nekik mindent szabad: vádemelés nélkül, korlátlan ideig fogságban tartani embereket, vagy ha épp az elnök így tartja helyesnek, hamis bizonyítékok alapján háborút kezdeni.
Sokáig úgy hihettük, George W. Bush távozásával ez megváltozott, ám Edward Snowden dokumentumaiból kiderült, az ellenvetést nem tűrő hozzáállás szemernyit sem módosult. És ez botránkoztatja meg a világot igazán.
Népszabadság
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás frontális támadás a demokrácia ellen címmel jelent meg vezércikk a Guardianban. George Monbiot szerint az egyezmény révén a nagyvállalatoknak lehetőségük lesz óriási pereket indítaniuk azok ellen a kormányok ellen, amelyek állampolgáraik érdekeit próbálják megvédeni.
Az ausztrál kormány határozott úgy, hogy a cigarettadobozok címkéjén csak elrettentő egészségügyi figyelmeztetéseket lehet feltüntetni, márkanevet nem. A Philip Morris az ausztrál-hongkongi kereskedelmi megállapodásra hivatkozva csikart ki hatalmas kártérítést Ausztráliától.
Több milliárd dollár kompenzációt kellett fizetnie Argentínának is, amely befagyasztotta a túl magas energiaárakat. Egy kanadai vállalat pedig azért nyújtott be keresetet Salvador ellen és követel 315 millió dolláros kártérítést, mert a kormány elállt a vízkészletre potenciálisan veszélyes aranybánya megnyitásának engedélyezésétől.
Mindezek a nagyvállalatok kereskedelmi megállapodásokban foglaltak alapján cselekszenek és perelnek, a peres tárgyalások azonban titkosak, a bírák többsége pedig vállalati jogász. Az ügyben érintett állampolgároknak és közösségeknek ezekben az esetekben nincs jogorvoslati lehetőségük.
Magyar Nemzet
Titus Corlatean szerint a decentralizáció és a régiósítás fontos intézkedés, amelyről a román politikusok szuverén módon döntenek, miután a magyar kisebbséggel is konzultáltak.
Számos elem, amelyet az RMDSZ vezetői autonómiaformaként mutatnak be, valójában nem egyéb, mint a közigazgatási decentralizáció része. Ennek a kétértelműségnek a fenntartása a politikai nyelvezet szintjén okozza a félreértéseket.
Valentin Stan kisebbségkutató, volt diplomata, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint ki kell mondani, hogy Magyarország igenis támogathatja a Románia területén élő magyar kisebbséget, beleértve az autonómiatörekvéseket is. Ezt a nemzetközi jog is elismeri.
A trianoni békeszerződés utal a nemzeti kisebbségekről szóló, 1919. decemberi szerződésre, amelyben a román állam vállalta, hogy autonómiát ad a székelyeknek, biztosítja a magyarok vallási, oktatási szabadságát és így tovább.
Népszabadság
Zétényi Zsolt szerint egy nép történelmi szállásterületein élő, de más államok főhatalma alá nagyhatalmi békeparancsokkal odakényszerített tömegei nem kezelhetők ugyanúgy nemzetközi jogilag és politikailag, mint valamely bevándorolt vallási, nyelvi, etnikai kisebbség.
Magyarországnak gyakorolnia kell alaptörvényében és a nemzetközi jogban meghatározott, létező jogosítványait és kötelmeit. A magyar-román alapszerződés szerint a felek a magyarországi román, valamint romániai magyar kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme érdekében alkalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Tanács valamennyi érdemleges dokumentumát.
Együttműködnek az előbbi szervezetek nemzeti kisebbségvédő ellenőrző mechanizmusainak működtetésében.
Magyar Hírlap
A marosvásárhelyi rendőrség a gazdasági-kereskedelmi reklámot szabályozó romániai törvényre hivatkozva felszólította az Erdély Magyar Néppártot, az Erdély Magyar Nemzeti Tanácsot és a Magyar Polgári Pártot, hogy távolítsák el helyi székházukról a székely zászlót. A marosvásárhelyi rendőrség parancsnoka szerint a székely lobogó nem létező intézményt reklámoz.
Magyar Nemzet
Kósa Lajos: A baloldalon teljes káosz uralkodik a hamisítási üggyel kapcsolatban. Ez a csapat olyan mértékben alkalmatlan bármire, hogy arra valójában korábban mi sem gondoltunk.
Az is látszik, nincs bennük semmilyen erkölcsi megfontolás, csak az a gátlástalan hataloméhség, amelynek kapcsán úgy gondolják, nekik minden megengedett. Egy demokrácia viszont sokkal komolyabb hozzáállást igényel.
Magyar Nemzet
2010-ben nemcsak súlyos vereséget szenvedett az MSZP, hanem megroppant az általa hegemónként uralt baloldali szavazótábor is. Az MSZP népszerűségvesztése akkora volt, hogy egyedül képtelennek tűnik a beszűkült tábor kontrolljára és növelésére.
A Demokratikus Koalíció úgy kínál alternatívát a baloldalon, hogy vezetője a fő oka a 2010-es összeomlásnak, és még a baloldali szavazók jó részét is taszítja. Bajnai Gordon mindeközben nem úgy lépett porondra, hogy sajátos elvek, eszmék, célok és programok alapján pártot alapít, mely előbb egészséges versenyt folytatna az MSZP-vel a táboron belül, hanem egészen elképesztő módon rögtön a miniszterelnök-jelöltségre tartott igényt, és leszalámizta magának az MSZP által nem uralt LMP egy részét.
Végül pedig a politikai zsákbamacska: a történelmileg leszerepelt és kimúlt pártok (MDF, SZDSZ) Gyurcsányhoz hasonlóan leszerepelt politikusai: Bokros Lajos, Fodor Gábor, Kuncze Gábor, Ungár Klára, stb., akikhez csatlakozik a kis pártocskaként működő SZDP képviseletében Schmuck Andor. Az MSZP kínlódása teljesen érthető.
Löffler Tibor - Magyar Nemzet
Már hetek óta, s még a társszervezetek, partnerek, szövetségesek, barátok, szimpatizánsok, haverok, urambátyámok és az elvtársak körében is meglehetősen zavaros a Szolidaritás Orbán-szobor-döntő akciójának a visszhangja – azóta már Kónya Péter is beláthatta volna, hogy nemcsak túlzás volt ez így és ebben a formában, de ízléstelen, és ami a legnagyobb gond vele, felettébb hamis és fals is egyben, de már túl késő lenne, túl nagy presztízsveszteséggel járna visszakoznia, most már bizony a végsőkig kitart az igaza mellett –, és kicsit a visszájára, kicsit önmagába is fordult a „buli” a Műegyetem rakparton október 23-án, a baloldali ellenzéki pártok, az MSZP, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció közös rendezvényén.
Vagyis: teljes a káosz és a fejetlenség az egységbe szerveződni képtelen, de folyamatosan – képtelenül és elképesztően – az egység szükségességét szajkózó ellenzékben.
Szabó Palócz Attila
Magyar Hírlap
Király Lajos írta Batizból - Partium
Segíts meg engem, Uram Istenem; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint! Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram! (Zsoltárok könyve 109, 26-27)
Ebben a zsoltárban egy ártatlanul vádolt ember panaszai hangzanak Isten felé. Elsősorban elmondja sérelmeit, imádságában közvetlenül Istenhez fordul és lefesti nyomorúságos állapotát.
A kesergésből az is kiderül, hogy megvesztegethető korának bírája és a vádlója hamis. Ebben az „élet-perben” segítője és támogatója az Isten, ezért hozzá fordul igazságszolgáltatásért.
Mintha a huszonegyedik század bürokratikus (hivatalszobák hatalma) és sokszor korrupt világáról beszélne a zsoltáríró. Idős emberek, kik évek óta pereskednek, és nyugdíjukból nem futja ügyvéd fogadására; politikailag manipulált ítélethozatalok, a bürokrácia mindent betemető papírhalmaza, a betű megöl, a Lélek megelevenít világa. (2Kor 3,6)
A zsoltáríró Istentől kér segítséget és szabadítást. A vádló mellett ugyanis ott van az Úr, a vádlott segítője (31), aki közbenjár ügyéért. Milyen jó tudni, hogy nékünk, újszövetség népének a legnagyobb sztárügyvéd adatott, aki az Atya Isten előtt könyörgésével szüntelenül közbenjár (HK 31), maga Jézus Krisztus.
A 27. vers a Szabadító Istenre való mutatásnak csodálatos példája. A zsoltáríró nem csak azért akar megszabadulni bajából és gondjából, hogy komfortosabb és jobb legyen saját élete, de azért is, hogy ez a szabadulás Istent dicsérje. Tudja meg mindenki: az ő cselekvő Urának köszönheti mindezt. Hányszor dicsekszünk, magasztaljuk és méltatjuk önmagunkat, – gondoljunk csak arra, hogy nemrégiben egy vezető politikus így fogalmazta meg az emberközpontú életet és cselekedetet: „nem az Istené, hanem az emberé a dicsőség”. Református magyarként, hívő keresztyénként csak azért is azt vallom, hogy Soli deo glória! - Istené a dicsőség!
Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
400 m vegyes úszásban arany érmes Hosszú Katinka
200 m pillangó úszásban arany érmes Hosszú Katinka
100 méteres vegyes úszásban arany érmes Hosszú Katinka
Ismét zseniális voltál Katinka! Gratulálunk!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, s vele a Székely Nemzeti Tanács kettős autonómiát kér. Kulturális autonómiát a Románia összmagyarságnak.
Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi közösség választott szervei átvennék az államtól a kultúrájuk és nyelvük megőrzéséhez szükséges jogokat és intézményeket, így az oktatási intézményeket.
A Székelyföldnek igényelt területi autonómia kiterjedne Hargita, Kovászna megyére és Maros megye székelyek lakta területére. A helyi parlament szerepét az önkormányzati tanács, a végrehajtó hatalomét az önkormányzati bizottság töltené be.
Az autonóm terület pénzügyi, önálló költségvetési jogosítványokkal rendelkezne. Kérdések így is maradnak. Hol lenne az autonóm terület fővárosa?
Marosvásárhely ugyanis több mint egy esztendeje sajnos elvesztette magyar többségét. Része lenne-e a város az autonómiának, vagy csak a környékbeli településeket csatolnák hozzá? Mi lenne a székely területektől adminisztratív úton leválasztott, de történelmileg oda tartozó településekkel, például a Bákó megyébe kényszerített Gyimesbükk-kel?
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint a devizahitelek rossz hitelek, s ez bankok hibája, ezért nekik kell kijavítaniuk. Van egy körülmény, ami mellett a parlamenti képviselők elmehetnek, de nem mehet el a kormány. Ez pedig, hogy mihamarabb szükség van egy jogegységi döntésre, hogy a Kúria hozzon egy ilyen döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.
Eddig egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne.
Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
A kormány egy minél hamarabb megindítandó jogi konzultációra kérte fel a devizahitel-szerződések ügyében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert.
Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel - mondta Orbán Viktor
Patrióta Európa Mozgalom