A szélsőséges baloldali Népszava arról cikkezik, amiért nem régen még lehülyézték azokat, akik ilyeneket állítottak - rövid ellenzéki lapszemle

                          Forgács Imre szerint az információs technológia forradalma és a globális vállalatbirodalmak napjainkra a világ valamennyi nemzetállamát gazdaságilag kiszolgáltatottá tették. A nemzetállamok politikusai inkább már csak mellékszereplők a gazdasági és az információs hatalom valódi gyakorlóihoz képest. A svájci Szövetségi Technológiai Intézet nagy rendszerekkel foglalkozó kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az ENSZ tagállamainál lényegesen kevesebb, alig 150 óriáscég uralja a világgazdaság felét. Ezek jó háromnegyede nem a reálgazdaságban, hanem a pénzügyi szférában működik. A kutatók felvetették az egész világra kiterjedő antitröszt hatóság gondolatát. Egy ilyen szervezet létrehozásának esélye azonban meglehetősen csekély. Forgács szerint nem tűnik jó megoldásnak, hogy az euróövezet tehetős tagállamai évek óta zsákszámra öntik az adófizetők pénzét a válságért leginkább felelős, sikeresen deregulált pénzügyi rendszerbe. 2008 és 2011 között az Európai Bizottság 4500 milliárd euró értékű állami támogatásra adott engedélyt, amelyet a kérelmező tagállamok bankmentő intézkedésekre fordíthattak. Ez az összeg mintegy harmincszorosa az Európai Unió teljes éves költségvetésének. Ehhez képest az állam- és kormányfők az integráció eszméjét is nevetségessé téve -, győzelemként ünnepelték, hogy az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretét sikerült 1000 milliárd euró alá csökkenteniük. A német gazdaság az utóbbi években például a részben a számára alul értékelt euró-árfolyam miatt ezermilliárdos nagyságrendű kereskedelmi többletet halmozhatott fel, többek között a bajba jutott déli partnerek terhére. Így viszont a „ki, kit finanszíroz” kérdése is egy kicsit más megvilágításba kerül. A szakértők többsége azonban a válság ellenére sem tartja valószínűnek a közös valuta vagy az EU szétesését. A nemzetközi tőkének továbbra sem érdeke, hogy a világ egyik legnagyobb egységes piaca alkotó elemeire hulljon szét. E piac továbbra is fontos marad a globális befektetők számára. Legnagyobb esélye ma annak látszik, hogy az eurózóna a közösségi jogban régóta ismert „megerősített együttműködés” keretében fokozatosan fejlődik a fiskális, majd a politikai unió felé. A tagállamok esetenként eldönthetik, hogy milyen szorosabb együttműködési formákban kívánnak részt venni. Népszava

Egy jó erdélyi példa a cigányokkal való együttélésre - rövid lapszemle

                          Nem helyénvaló, hogy egyes angliai településeken a cigányok megfélemlítik a helyi lakosokat, és nem képesek beilleszkedni a társadalomba – mondta egy rádióinterjúban a brit miniszterelnök-helyettes Nick Clegg. Miközben Európa számos nagyvárosa panaszkodik a kelet-európai romákra, az észak-erdélyi Koltó magyar polgármestere megoldást talált a cigányokkal való együttélésre – számol be az Adevarul. Csendes Lajos, a 40 százalékban cigányok lakta község elöljárója csak a közmunkát végző romáknak folyósít szociális és élelmiszer segélyt. Szerinte a jogvédőkkel ellentétben nem ígérgetni kell a cigányoknak, hanem munkára kell fogni őket.  Magyar Nemzet

A szlovákiai magyar szervezetek egybehangzóan elutasítják az újabb magyarellenes szlovák lépést - rövid lapszemle

                          Egybehangzóan elfogadhatatlannak tartja a Most-Híd, a Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, hogy úgy módosították a kisebbségi kormánybizottság statútumát, hogy minden nemzetiség küldöttének csak egy szavazata legyen a testületben. A népesebb kisebbségnek, például a magyaroknak eddig öt szavazatuk volt. - Minden kisebbség egyenrangú, ezért a bizottságban mindenkinek egy szavazati jog jár – indokolta a változást Stane Ribic, a szerbek küldötte, aki a javaslatot beterjesztette. Magyar Hírlap    

Ez tíz évvel ezelőtti elképzelhetetlen volt - román és székely politikusok tárgyaltak az autonómia kérdésköréről - rövid lapszemle

                                        Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bálványos Intézet konferenciáján a székelyföldi román politikusok szorgalmazták, hogy induljon tisztázó közvita az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek mellett a Hargita, Kovászna és Maros megyében kisebbségben élő románság aggályairól. Antal Árpád, a megyeszékhely polgármestere felkérte a román közösség képviselőit, támogassák a térség autonómiáját, a magyarok pedig garantálni fogják, hogy etnikai arányuknak megfelelően fognak vezető tisztségeket kapni. Ha Székelyföld területi autonómiát kapna, a többségében magyarlakta régióban élő románok identitását kulturális autonómia védené. Magyar Nemzet   Izsák Balázs szerint olyasmi történt, ami a tíz évvel ezelőtti megalakulásunkkor elképzelhetetlen volt. Most egy asztalnál ültek a magyar és román közéleti személyiségek, miközben a tíz éve még tabunak bizonyuló témát boncolgattuk. Sok emberrel - köztük románokkal is – megértettük, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, nem sérti az ország területi integritását. Magyar Hírlap

A Népszabadság főszerkesztőjének lesújtó véleménye a saját pártjairól - rövid lapszemle

                            Tóth Levente szerint ha nem Orbánra vagy Vonára akarok szavazni, akkor erre a marakodó, széthúzó, egymást bármikor hátba döfő, a helyzetet uralni képtelen, impotens ellenzékre kellene adnom a voksomat? „Ezt kikérem magamnak. Ennél azért többet érdemlünk”. Kevés lesz arra játszani, hogy majd azt mondjuk a fülkében: bármi jobb Orbánnál. Bármi azért nem jobb. „Ha így marad, akkor inkább fát ültetek a kertben azon az áprilisi vasárnapon. Abból legalább lehet valami. Ebből így nem”. A meggyőzendő szavazó a választások előtt alig fél évvel azt látja, hogyan marakodnak egymással a még el sem nyert hatalom pozícióiért az ellenzék vezérei. Ha valaki közülük meggyengülni látszik, máris hátrébb rugdosnák. Most éppen Mesterházyról eszik le a húst a tegnap még neki tapsoló párttársai. Mi akar lenni Gyurcsány? A baloldal vezére. A farkasnak hús kell, karalábén nem él meg. Mi akar lenni Bajnai? Miniszterelnök. A miheztartás végett meg is üzente a frissen lepapírozott szövetségesének, hogy ő lesz az. Mi akar lenni Mesterházy? Lassacskán leginkább az, amit hagynak neki. Orbán azt érezheti, amit 2010-ben: csak elszúrni tudja. Nem kell csinálnia semmit a győzelemért. Az ellenzék nem vele harcol, hanem önmagával. Ha csak ennyit tudnak, jobb, ha most nem győznek. Népszabadság

Az ellenzék jól elvan önmagával - az ország ügyeire nem is marad idejük - rövid lapszemle

                      Bárándy Gergely (MSZP)  nem tud elképzelni olyan közös listát, amelyen Gyurcsány is szerepel. Ha az MSZP a megújulás jegyében nélkülöz a listáról olyan politikusokat, mint Szekeres Imre, Lendvai Ildikó, akkor miért kellene azon Gyurcsány Ferencnek szerepelnie Magyar Nemzet   Kéri László szerint október 23-i rendezvényen a „hetek” azt bizonyították be, hogy nem Orbánt, hanem egymást akarják leváltani. Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek. Magyar Nemzet   Tibor, otrombán hazudsz – közölte Gréczy Zsolt DK-szóvivő, miután Szanyi Tibor a közrádióban azt mondta a bajai videó kapcsán, „az MSZP azt az egy felvételt kapta, amelyet a DK rendelt meg bizonyítékként”. Magyar Hírlap

Alkotmányellenesek a devizahitel-szerződések?

                        Állásfoglalást kér a kormány az Alkotmánybíróságtól többek között arról, hogy alkotmányellenessé nyilváníthatóak-e a devizahiteles szerződések, és van-e lehetőség utólagosan módosítani rajtuk. Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a törlesztőrészletek nagyarányú növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ezért feltétlenül rendezni kell az ebből adódó problémákat – áll a dokumentumban.   Alkotmányba ütközik-e a bankok erőfölénnyel való visszaélése? Az indítvány szerint „a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes” – azaz nincs jogegység –, ezért a kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” És hogy ebből levezethető-e valamely tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek – illetve azt megerősítő bírósági döntésnek – az alaptörvény-ellenessége. Egy 1991-es alkotmánybírósági határozat egyébként már megállapította, hogy kivételes esetekben az állam utólag is beleszólhat a szerződések tartalmába – főként a hosszú távú szerződések esetén, ha fennáll a veszélye, hogy előre nem látott változások következnek be, amelyek sértik valamelyik fél érdekeit. Megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány indítványát – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, de arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az Ab az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli. MNO

A Szent Korona virágokból - Virágfesztivál - Debrecen - Alföld

Magyar népi díszítések - Csengeri hímzés - Alföld

u

Magyar népi díszítések - Hómezővásárhelyi hímzés - Alföld

                              A régi tiszántúli hímzések közé tartozó, a névadó város mellett néhány más helység párna-véghímzéseit is jellemző hímzéscsoport. „Szőrös párnavégeknek” is nevezik a hímzőfonálul szolgáló gyapjúszál után.   Hamis lapos öltéssel, kisebb számban szálán varrott öltéssel hímezték kendervászonra. Nagy, gazdag, nemegyszer buja hímzésmezőkkel tűnnek ki. Az árnyalásos varrás fokozza ezt a hatást. Gránátalma, tulipán és szerényebb rozetta motívumait hullámindák közé helyezik el a középmezőben és a peremeken egyaránt. Másik gyakori szerkezeti sémája a szakaszos elrendezés, amelynél 3 rozetta körül, centrálisan helyezkednek el a stilizált virágmotívumok, tulipánok. Ismert az a mintaszerkezet is, amely egyetlen szerteágazó virágtővel borítja el a középmezőt. Jellemzi még a hódmezővásárhelyi hímzéseket - a többi régi tiszántúli hímzéstől eltérően - széles peremdíszek a fődíszítmény, a középmező motívumait ismétlik vagy variálják. Fő színei a sárga-barna, a lila és kék árnyalatai, de van tiszta fekete és sötétbarna hódmezővásárhelyi hímzés is. vilagbiztonsag.hu