A Hagyományos családmodellre igen - az aberráltra, nem a válasz Horvátországban is - rövid ellenzéki lapszemle
Népszavazást rendeztek Horvátországban a család szerepéről. A megkérdezettek arról dönthetnek, az alkotmány módosításával szűkíteni kívánják-e az azonos neműek kapcsolatának törvény előtti elismerését. A család nevében polgári kezdeményezés beadványát két hét alatt 750 ezren látták el kézjegyükkel, ami a lakosság ötödének felel meg.
Egy felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka kíván igennel szavazni, 27 százaléka nemmel.
Népszava
Az urnák elé járuló horvát szavazópolgárok 66 százaléka úgy döntött: a horvát alkotmányba foglaltassék bele: házasság kizárólag férfi és nő között lehetséges. A kormány ugyan mindent elkövetett, hogy az aláírásgyűjtésből ne legyen referendum, de a heves kampány eredményeként a konzervatív katolikus szervezetnek bőven sikerült túllépnie az annak kiírásához szükséges minimumot.
Népszabadság
Nagy a lökdösődés, tülekedés a bukott maffiabaloldalon
Most éppen Fodor Gábor, a bukott baloldal egyik volt vezetője, az azóta megszűnt SZDSZ korábbi elnöke jelentette ki: az Együtt 2014 gyakorlatilag megszűnt.
Karácsony Gergely az Együtt-2014 hasonló módon jelentéktelen politikusa sajtótájékoztatóján szólt vissza Fodor Gábornak. Reményét fejezte ki, hogy Fodorék pártja „legalább annyira létező lesz”, mint az Együtt–PM Szövetség. Én „Létező személyként beszélek” - mondta.
Alakul a maffiabaloldali összellenzéki koalíció! :D
MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Fricz Tamás: Schiff András: zseniális művész és zseniális tévedő
Schiff Andrásnak, a világhírű zongoraművésznek és Kurtág Györgynek ítélte oda az Aranypálma-díjat a kétszáz éve alapított Royal Filharmonic Society, az angol királyi filharmóniai társaság. Schiff András zseniális zongoraművész, ám egyben zseniális „tévedő” hőn szeretett hazája ügyes-bajos dolgainak megítélésében. És ezért kár, mert az ő hatása nem kicsi.
Schiff Andrással nemrég Friderikusz Sándor készített interjút az ATV-ben. A zeneszerző, aki 1979 óta él Angliában, ugyan személyes meghívót kapott a miniszterelnöktől a felújított Zeneakadémia megnyitójára, ám ő mégsem jött el. Pedig, mint az interjúban elmondta, mély szeretettel viszonyul hazájához és a magyar nyelvhez, anyanyelvéhez.
Tehát szeretet ide vagy oda, ő nem jön.
Ezt a „nem” jövését is azzal magyarázza, hogy szerinte nagyon rossz a légkör Magyarországon. A riporter arra a kérdésére, hogy szerinte fasisztaveszély van-e Magyarországon, igennel felelt.
Így már érthető, hogy nem jön.
Kár viszont, hogy nem informálódik megfelelően szeretett hazájáról. Kár, már csak azért is, mert az ember, ha szereti a hazáját, alaposan tájékozódik, és nem „ül fel” a szigorúan egy ideológiai táborhoz tartozó, teljesen elfogult ismerőseinek, s nem hiszi el egy az egyben azt, amit a nemzetközi, „mainstream” sajtóban és médiában hall-olvas-lát Magyarországról. (Szerény személyem nemrég a Die Presse hasábjain próbálta a magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatos rémképeket kiigazítani, nyilván teljesen reménytelenül.)
Például kíváncsi lennék, hogy beszél-e a magyar helyzetről szintén világhírű kollégájával, a mindig itt élt Kocsis Zoltánnal. Ugyanis ha ezt megteszi-megtenné, máris enyhülnének a finoman szólva tévedései hazájáról.
Tehát Magyarországon fasisztaveszély van. Jelentem tisztelettel Schiff úrnak: nincs. És higgye el, aki itt él, azoknak az elsöprő része ezt velem együtt gondolja így.
Schiff úr csodálkozik, hogy hogyan ülhetnek jobbikos képviselők a magyar és az európai parlamentben. Jelentem: azért, mert demokratikusan megválasztották őket, mint ahogyan a többi jobboldali radikális és szélsőséges pártok jelöltjeit szerte Európában. Miért csak a Jobbik fáj? Az Ön országában a Nigel Farage által vezetett totál euroszkeptikus, sőt Európa-ellenes párt jelenléte az EP-ben teljesen OK? Ez európai probléma, Schiff úr, nem magyar!
És aztán azt is mondja Schiff András, hogy a náci bűnöket összemosni a szovjet terrorral „borzalmas bűn”.
Hát, Schiff úr, ezt nagyon nem jól látja.
Az európai értelmiség nagy része mára már pontosan tudja, hogy a két totális diktatúra „borzalmas” minőségében teljesen egyforma.
Igen, igen: az európai, sőt amerikai baloldali értelmiség, a kultúra emberei sokáig gondolták ennek az ellenkezőjét, zsolozsmázva a megunt mantrát, hogy a nácik eleve, már céljaikban gonoszok voltak, míg a kommunisták „jót akartak”, csak valahogy menet közben siklott ki a dolog.
Ugyan már! A kommunisták eleve azt akarták, hogy a munkásosztály (értsd: a munkásokat irányító pártvezérek szűk csoportja) forradalomban – tehát erőszakkal – ragadja meg a hatalmat minden, nem kommunistaként gondolkodó „osztály” felett. Ez nem eleve erőszak, nem eleve kódolt tömeggyilkosság? Dehogynem!
Ön szerint van-e különbség aközött, hogy emberek millióit faji alapon végeznek ki, vagy „ellenséges” társadalmi osztályhoz tartozása és/vagy jobboldali, de inkább csak nem kommunista – gondolatai miatt? „Faj”, társadalmi hovatartozás vagy gondolatok miatt embert ölni – mi a különbség, Schiff úr? Szerintem a két tömeggyilkosság közé „különbségjelet” tenni azzal, hogy az egyik mégiscsak gonoszabb dolog, mint a másik – és itt finom leszek – igen nagy „tévedés”.
Persze, tudom: egy bizonyos Lincoln Steffens nevű amerikai újságíró 1921-ben a Szovjetunióban járt, s a Potemkin-látványok hatására iszonyatos naivitással azt írta le otthonában: „láttam a jövőt, és működött”. A végtelenül hiszékeny nyugat-európai baloldali értelmiség pedig hinni akart a nagy ideában.
Azonban először 1956, majd az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, utána Szolzsenyicin 1975-ben Párizsban megjelent Gulag-szigetcsoportja, legutóbb pedig az 1997-ben Párizsban megjelent, A kommunizmus fekete könyve című, átfogó mű világosan bizonyította, hogy a bolseviki kommunizmus – és minden kommunizmus – rettenetes.
Ahogy Fábry Sándor mondá: a kommunista eszmék megvalósulása érdekében „pusztán csak” mintegy százmillió embernek kellett elpusztulnia szörnyű körülmények között. Biztos megérte, ugye?
Schiff úr, én egyet kérek Öntől – miközben tudom, hogy e sorokat soha nem olvassa el: legyen szíves verifikálja (igazolja) és falszifikálja (cáfolja meg) a hazájával kapcsolatos nézeteit és állításait, mert higgye el, Ön bizony téved.
Ha ezt megtenné, az Ön súlyával sokat segíthetne hazájának
Fricz Tamás
MNO
Ősz a Csíki-havasok legmagasabb pontján - Szellő-tető (1493) - Gyimesek - Erdély fotó Karácsony Csaba
a Csiki havasok legmagasabb pontja, 1493
A nemzeti érdekeket csak a jól működő (nemzet) állam juttathatja érvényre - rövidke lapszemle
Szentmihályi Szabó Péter szerint ha Magyarországon, miként reméljük, folyamatosan javul az életszínvonal, hazánk is bevándorlási célország lesz. A demográfiai űrt mindig kitöltik, de a migránsok olcsó munkaereje idővel nagyobb gondot okoz, mint amit megoldott. A tőke logikája mindig szöges ellentétben áll a munka logikájával, a kettő között afféle moderátorként ott áll a (nemzet) állam, amelynek hatáskörét azonban hatalmas erők próbálják korlátozni.
Magyar Hírlap
Az IMF nem tanult semmit, viszont minden hibáját elfelejtette - és sorozatos kudarcai ellenére továbbra is osztja a észt - rövid lapszemle
Az IMF szerint drágább és fájdalmasabb a magyar válságkezelési modell, mint a megszorításokon alapuló „hagyományos” krízisterápia. A számos elméleti feltétételezésen alapuló és alternatíva nélkül elkészült IMF anyag a legrosszabb kiigazítási megoldásnak az állami beruházások csökkentését és a vállalati adók emelését tartja, mivel szerintük ezek az intézkedések vágják vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedést.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a magyar eset árnyaltabb, hiszen az állam bizonyos szektorokat (a multikat) sújtott csak különadóval, ám a gazdaság többi szektora javuló teljesítményt produkál.
A legfrissebb adatok is cáfolják a Valutaalap modelljét, hiszen a harmadik negyedévben 9,8 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon, miközben ismét növekedési pályára állt a gazdaság. A kiadáscsökkentésen alapuló és az IMF által is favorizált válságkezelés eközben a gyors kilábalás helyett a dél-európai államok esetében elhúzódó recessziót okozott.
Napi Gazdaság
Magyar emlékek a nagyvilágban - A kommunisták által elüldözött Nagy Ferenc egykori miniszterelnöknek és feleségének sírja - Herndon - Virginia - USA
A háború utáni koalíciós idők miniszterelnöke, Nagy Ferenc (1903-1979) református kisbirtokos családból származott. 1931-ig szülei földjén gazdálkodott, s bár csak hat elemit végzett, már a 20-as évek elejétől cikkeket írt a helyi lapokba.
1943-ban ő is csatlakozott a Bajcsy-Zsilinszky Endre által kezdeményezett memorandumhoz, melyben a Kállay kormány háborúból való kilépését követelték. A német megszállás idején a Gestapo foglya volt, október 15-én szabadult, a Szálasi-puccs után illegalitásba vonult.
1945-ben az FKgP elnöke, majd országgyűlési képviselő lett. 1946. február 4-től kormányfő. 18 hónapos miniszterelnöksége alatt két jelentős esemény történt, amely hosszú távon befolyásolta az ország sorsát: a magyar békeszerződés megkötése és az évszázad legnagyobb hazai inflációjának megállítása.
1947. május 31-jén, miközben Svájcban szabadságát töltötte, itthon kommunista kezdeményezésre megalakult a Dinnyés-kormány. Nagy Ferenc csak azután köszönt le a miniszterelnökségről, hogy a családját kiengedték hozzá – ám őt megfosztották állampolgárságától.
Az Egyesült Államokba emigrált. Gazdálkodásba kezdett, de nem mondott le a politizálásról: 1951-ben alapítója lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. Alapítója az 1947-ben alakult kelet-európai parasztpártokat tömörítő emigráns Nemzetközi Parasztuniónak, 1957-ben beválasztották a strasbourgi Forradalmi Tanács Intézőbizottságába.
1970-től felesége betegsége miatt visszavonult a politikai tevékenységtől, de 1977-ben kiállt a koronázási ékszerek hazaszállítása mellett. Nagy Ferenc és hitvese egymás mellett alussza örök álmát a virginai Herndon temetőjében.
Erzsébet - a magyarokat szerető, és a magyarok szeretett királynéja - Sisi
Kora egyik legszebb asszonyának tartották a bajor származású Sisit. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.
Gyurcsány Ferenc a nyugdíjak újbóli privatizálását tervezi - rövid lapszemle
Gyurcsány Ferenc eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, és államilag vezetett egyéni számlákat nyittatna. Gyurcsány szerint mindenki a korábbi befizetéseivel alapozná meg sajátnyugdíját.
Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke szerint a javaslat a társadalmi szolidaritási alapon működő nyugdíjrendszer felmondását jelenti, ami elfogadhatatlan, hiszen a többség nemhogy öngondoskodásban, hanem csak a minimá lnyugdíj megszerzésében gondolkodhat. Különösen érvényes ez a tartós munkanélküliséggel küzdő rétegek és térségek számára. - Addig dolgozni, amíg fel nem buksz – Palkovics Imre szerint ezt jelenti Gyurcsány Ferenc bejelentése. A Munkástanácsok elnöke a javaslat mögött a nyugdíjak újbóli privatizálásának szándékát sejti.
Magyar Nemzet
Magyar népi díszítések - Mezőségi (széki) hímzés - Erdély
Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is.
Szálán varrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabad rajzú munkáik sajátosak. Ezt napjainkban is készítik még. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű textúrájú pamutvászonra varrják.
Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják.
A mintakészlet nem gazdag: szálán varrottból 7, a szabad rajzúakból 11 minta ismeretes, utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta...