Gyóni Géza: Csak egy éjszakára - Greguss Zoltán előadásában - rövid VIDEÓ! - és a vers írott változata is!

                                   

Kedves Barátaink!
Az I. világháború véres, katasztrofális eseményei után egy évszázaddal sajnos nem csak a centenárium miatt aktuális Gyóni Géza világhírűvé vált költeménye.
Sajnos a nagyhatalmak mit sem tanultak a huszadik század világégéseiből, folyamatosan gyártják a tömegpusztító fegyvereket, és azokat a "a profit realizálása" érdekében használni is akarják!
A világ számos pontján fájdalmas, sírást és könnyeket hozó kegyetlen öldöklés folyik a mai napon is - a Közel-Keleten Izrael, szövetségesei "hozzájárulásával" folytat agressziót, a szomszédunkban, Ukrajnában az USA kíván "katonai hídfőállásokat" kiépíteni Oroszország határainál, ami természetesen viszont agressziót szül a "nagy orosz medve" részéről. Európa módszeres, muszlim invázióval történő megszállásáról nem is beszélve.
Barátaink!
Ezeknek a nyugtalanító fejleményeknek immár fele sem tréfa! Egy újabb világégés kitörésével játszadoznak a világ urai. Az Ukrán parlament határozata szerint behívják a katonakorú férfiakat az országukban, háborúba küldik őket az "oroszok szakadárok" ellen.
De abban az országban - Kárpátalján is, élnek magyar testvéreink. Őket is behívják, esztelen nagyhatalmi érdekekért háborúzni - olyan célokért, amelyekhez semmi közük, semmi közünk.
Olyanokért, mint az első és a második világháború "céljai" voltak: a világ újra felosztása, az "ellenséges nagyhatalmak" leradírozása a térképekről!
Hallgassuk meg ezt nagyszerű, emberi, de egyben rémisztő verset, mely száz év múltával is aktuális - sajnos!
Hallgassuk meg Gyóni kiáltását, melyben azt kéri, hogy csak egy éjszakára éljék meg a "a háborúban érdekelt hatalmasságok" azokat borzadalmakat, szörnyűségeket, amiket a frontokon "a dolgokról mit sem tehető katonák" nap mint nap, éjszakáról, éjszakára megélnek.
Hallgassuk meg és adjuk tovább, osszuk meg ezt az anyagot, így tiltakozva az esztelen és értelmetlen újabb világégés ellen!
Barátsággal: Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Az első világháborúban katonaként részt vevő Gyóni Géza (1884-1917), maga is áldozata lett az értelmetlen világégésnek. Oroszországban, Krasznojarszkban halt éhen, 1917-ben szibériai hadifogolyként, a születésnapján.
Leghíresebb költeménye a Csak egy éjszakára című vers, melyet számos nyelvre, köztük angolra, németre, lengyelre, olaszra, szlovákra és románra is lefordították.
Ennek a versnek az univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá. Mert a szenvedés hangja, a háború embertelensége, értelmetlensége minden nyelven egyformán érthető.
Csak egy éjszakára...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
kattints a rövid videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=v37ji33NzX0

2013. December 28. 16:01

Hollywood paktuma Hitlerrel - rövid ellenzéki lapszemle

                            Ben Urwand A kollaboráció: Hollywood paktuma Hitlerrel című könyve szerint az amerikai filmstúdiók Hitler hatalomra jutása után is nagy üzleti lehetőséget láttak Németországban; úgy érezték, ha kivonulnának, kárba vesznének addigi befektetéseik.   Urwand szerint nem beszélhetünk szokványos bizniszről, hanem inkább aktív kollaborációról. Végső soron hat-hét holywoodi nagyfőnökön múlt, hogy mi jelenhet meg a vásznon. És sokuk zsidó volt maga is. Louis Mayer, az MGM első embere, Harry Cohn, a Columbiáé vagy Jack Warner a Warner Brothersnál. Ugyanakkor voltak zsidó forgatókönyvírók, mint Ben Hecht vagy Herman Mankiewicz, akik viszont erőltették az antináci filmeket. Ám ezekből a forgatókönyvekből nem lett semmi. Az Amerikai Rabbik Központi Konferenciája filmbizottsága elnöke 1936-ban úgy vélte: „a mai virulens antiszemitizmus idején az egyetlen bölcs módszer az, ha nem mutatnak be olyan filmet, ami kiteregeti a zsidókérdést. A nácik Gregor Gysslingen, a Los Angeles-i német konzulon keresztül az egész világra kiterjedően befolyásolták, hogy az amerikai stúdiók milyen filmeket készíthetnek. Különösen a németek első világháborús tevékenységének bemutatására, illetve a hitleri zsidóüldözésekére voltak kényesek. A stúdiók saját öncenzúra-testületének főcenzora, Joseph Breen maga is antiszemita volt. Mint egy ízben Breen Hollywoodról kifejtette, „itt olyan emberek kezében vannak a jó állások, és kaszálják a nagy lóvét, akiknek erkölcsei egy járványkórház vécéjében sem felelnének meg. E fickók 95 százalékban kelet-európai származású zsidók.Minden bizonnyal a föld söpredékének a söpredékei. Eredetileg nem a nácikkkal való együttműködésre hozták létre a Hays-hivatalt, hanem az amerikai panaszok nyomán, miszerint a stúdiók rombolják az ország erkölcseit." Népszabadság

2013. December 28. 15:30

Munkács városa - Kárpátalja

                          Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá. Munkácson halad át a Budapest–Keleti pu.–Hatvan–Miskolc–Tiszai pu.–Sátoraljaújhely–Csap–Bátyu–Munkács–Volóc–országhatár (–Lavocsne–Lemberg–Kijev–Moszkva) vasúti fővonal. A vonal Bátyu–Munkács közti szakaszát a Magyar Északkeleti Vasút (államosítva 1890-ben) építtette 1872-ben, a Munkács–Volóc–országhatár közti szakaszát a Magyar (Királyi) Államvasutak (MÁV) építtette 1887-ben.

2013. December 28. 02:56

A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék

                                  A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.

2013. December 27. 18:03

Petőfi Sándor: A Puszta télen - rövid VIDEÓ!

                                kattints a rövid VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=l2_nOjVXw0M Petőfi Sándor  A Puszta télen   "Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli."

2013. December 27. 11:53

A német hegemón szerep - annak ára és következményei - rövidke lapszemle

                            Lóránt Károly szerint az eladósodott országokat – különösen a német közbeszédben – mintegy bűnösként tartják nyilván, holott az eladósodás pontosan amiatt a gazdaságpolitikai miatt következett be, amit a németek erőltettek Európára.A válságban a németek hegemón gazdasági hatalomként bukkantak elő. Ugyanakkor Németország nem akarja elfogadni azt a felelősséget, ami ezzel a hegemón szerep jár. Ellentétben az Egyesült Államokkal, amely a világháború után a Marshall-terv keretében segítséget nyújtott Európának, és ezzel mind Európa, mint az Egyesült Államok jól járt. Magyar Nemzet

2013. December 27. 00:34

Nem is olyan ez a világ, amilyennek a létét is tagadó pénzügyi és gazdasági háttérhatalom liberális szócsövei (médiája) lefesteni próbálja nekünk? - rövidke sajtószemle

                            Orbán Viktor és Hilarion metropolita budapesti megbeszélésén a miniszterelnök kinyilvánította, hazánk kész segíteni a kelet-nyugati párbeszédet, egyházi vonatkozásban is. Kövér Lászlóval találkozva a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője méltatta a magyarországi alaptörvényt, amely a magyar államiság fundamentumaként tekint a keresztény gyökerekre, és védi a házasság szentségét. Magyar Nemzet

2013. December 27. 00:09

Egyenlő feltételek mellett a tehetség fogja megmutatni, hogy ki mennyire lesz sikeres kereskedő

                          Baldauf László, a CBA elnöke úgy látja a kereskedők többsége szerint jó döntés volt, hogy a pénztárgépeket összekötik az adóhivatal rendszerével. Ezzel ugyanis megszűnik az ügyeskedés lehetősége, a gyanúsítgatás. Egyenlő feltételek mellett a tehetség fogja megmutatni, hogy ki mennyire lesz sikeres kereskedő.

2013. December 26. 23:55

Egyre erősödik a nemzeti energiaóriás, a MOL - rövid lapszemle

                          A Mol 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezőket vásárolt meg. A felvásárlással Brent olajhoz jut a Mol, amivel jelentősen nőhet öt éven elül a csoportszintű kitermelése. Az akvizíció költségét fedezi a Mol-csoport 2013-as készpénztermelése. Napi Gazdaság  

2013. December 26. 23:47

Ferenc pápa a békét sürgette

                        Szíriától a Kongói Demokratikus Köztársaságig a világ számos, háború dúlta térségében sürgetett békét Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika lodzsájáról szerda délben mondott beszédében, melyben szeretetet és törődést szorgalmazott a társadalom peremén élők iránt is.   Ferenc pápa úgy fogalmazott, a betlehemi pásztorokkal virrasztó emberek jobb világban reménykednek, amelyben „másokkal törődünk, alázatosan végezve dolgunkat”. A pápa karácsonyi üzenete a békéről szólt. az igazi béke nem az ellentétes erők közötti egyensúly. Nem szép „arculat”, mely mögött ellentét és megosztás rejlik. A béke mindennapos, „két kézzel teremtett” elkötelezettség – mondta az egyházfő. Hozzátette: a háborúk legtörékenyebb áldozatai a gyermekek, de „ne feledkezzünk meg az idősekről, a bántalmazott nőkről, a betegekről… a háborúk sok életet szakítanak meg és sebeznek meg!” Az egyházfő megszólította a nem hívőket is, akiknek szerinte szintén feladatuk a világban való békére való törekvés. A konfliktusok felsorolását a „gyűlöletet és bosszút tápláló” szíriai háborúval kezdte, arra szólítva fel a szemben álló feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak és tegyék lehetővé a humanitárius segítséget. Az egyházfő megelégedését fejezte ki, amiért a szíriai békét a különböző vallások képviselői közösen szorgalmazzák. Védelmet kért az Úrtól azoknak, akiket hitükért üldöznek.  A pápa az emberkereskedőkhöz is szólt. Kijelentette, hogy emberiségellenes bűncselekményt követnek el. Arra kérte az Urat, fordítsa tekintetét arra a sok gyerekre, akit elrabolnak, megsebesítenek, megölnek a fegyveres konfliktusokban vagy gyermekkoruktól megfosztva gyermekkatonákká válnak. Törődést kért az emberi kapzsiságtól gyakran kizsákmányolt bolygónknak, segítséget a természeti katasztrófák sújtotta népeknek, közöttük a tájfun sújtotta Fülöp-szigetieknek.   Nem szabad félni a szeretettől és a gyengédségtől Olasz nyelvű beszéde végén Ferenc pápa – II. János Pál egykori jelmondatához kapcsolódva – azt mondta, nem szabad félni a szeretettől és a gyengédségtől. mno  

2013. December 25. 23:48
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

410. oldal/866