Felvidék egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.
A ferencesek Angyali üdvözlet templomát IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.
Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.
Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel. A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1890-ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi Apátság freskóit. 1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festi meg.
Damjanich János (1804-1849), a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége, a 13 aradi vértanú egyike 1849. február 24-én csapatai élén Szolnoknál megakadályozta az osztrákok átkelését a Tiszántúlra.
A II. hadtest parancsnokaként március 5-én fényes diadalt aratott, ezzel lehetővé tette a tavaszi hadjárat sikeres kibontakozását.Erre is emlékeztek az ausztráliai magyarok, midőn 2007. március 18-án a melbourne-i Magyar Központban felavatták a tábornok bronz mellszobrát, amelyet a Bolyai János Honvéd Alapítvány küldött ki az ötödik földrészre.
Az ünnepség díszvendégei sorában helyet foglalt Fodor Lajos canberrai magyar nagykövet és Áder János, az Országgyűlés akkori alelnöke is.
A szobor alkotója Berek Lajos ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik intézetének igazgatója, szobrászművész, öntője pedig Varga Mihály karcagi öntőmester. (Az eredeti példány, amelyet 2005-ben avattak fel, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakháza központjában, a Polgármesteri Hivatal előtti parkban áll.)
Poroszlai Ákos ezredes, az alapítvány kuratóriumi elnöke avató beszédében hangsúlyozta: “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy nemzeti ünnepünkön Önöknek ezt szobrot átadhatom, jelképesen mindazoknak, akik messze a szülőföldjüktől halálukig megőrizik magyarságukat és a magyar hősök dicsőségét."
Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat.
A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímző asszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyező.
A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal.
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=2QVY5EHAc9I