Palotaszálló - Lillafüred - Északi-középhegység
Lillafüred település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatási szempontból Miskolc része. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő; látványosságai közé tartoznak a Palotaszálló, valamint a lillafüredi vízesés.
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt.
Palotaszálló
A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Sztrecsén vára a Vág folyó fölé emelkedő sziklaormon - Felvidék
Sztrecsény 1899-ig Sztrecsnó, község a Felvidéken a Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.
A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka.
Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család.
A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.
A legnagyobb székely - Orbán Balázs (1829-1890)
Székelylengyelfalván született.
1862 – 1868 között 500 székelyföldi helyiséget keres fel, tapasztalatai és kutatásai alapján írja meg élete nagy munkáját, a Székelyföld leírását.
Beutazza a Közel-Keletet és Nyugat-Európát. 1870-től Országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1890-ben Budapesten, a parlamenti ülésszak alatt alatt halt meg.
Végrendeletében ezt írta “Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom főörökösömnek tenni.”
Családi birtokán Szejkefürdőn temették el el
Árpád-kori templomaink - Sarlós Boldogasszony templom - Mánfa - Dunántúl
A XII. században épült román stílusú kis templomot a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.
A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű keletelt templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.
Édes, ékes apanyelvünk - Humor- elmondja Sinkovics Imre - VIDEÓ!
Elmondja: Sinkovics Imre
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=vPHZuYg2K6o&feature=youtube_gdata_player
Bayer Zsolt: Túlnyalás
Amikor Magyarországon jobboldali kormány kerül hatalomra, már másnap elindul az antiszemitizmus-vita. Ez alatt az értendő, hogy jobboldali kormányzás esetén a baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek többsége antiszemitizmussal és/vagy az antiszemitizmus eltűrésével, burkolt támogatásával vádolja meg a kormányzatot, valamint rettegni kezdenek a magyar társadalomban tapasztalható erősödő antiszemitizmustól.
A baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek vádjai és aggodalmai nagyon rövid idő alatt óriási karriert futnak be az egész nyugati világban, ahonnan ugyanezek a vádak és aggodalmak kezdenek záporozni a kormányzatra és a magyar társadalomra.
Mindez természetesen a baloldali ellenzék politikai céljait szolgálja, és kimondva-kimondatlanul részét képezi a politikai csatározásnak. S ha a választásokon a baloldal kerül hatalomra, az antiszemitizmus-vita varázsütésre leáll, az antiszemitizmus vádja parancsszóra megszűnik.
Nem nehéz belátni, hogy ez a rendszerváltás óta tartó politikai harcmodor jelentősen növeli a zsidóellenes sztereotípiákat. De azt is tudjuk, hogy azokat, akik ezt a fegyvert használják, a legkevésbé sem érdekli a magyarországi zsidóság sorsa, valódi hangulata és komfortérzete. Ezek egykorvolt fekete öves kommunisták, munkásőrök, egyszerű politikai kalandorok és gátlástalan gazemberek, akik a zsidóságot pusztán mint politikai eszközt és „fegyvert” szemlélik, és akik a rendszerváltás előtt boldogan fújták az Izrael-ellenes és arabbarát sípot.
Ahogy Karinthy Ferenc írta róluk: „Lehet, hogy fontos a közel-keleti olaj – de nekünk mi közünk ehhez a félfasiszta vagy teljesen fasiszta Nasszerhez? Azt hallom, Kairóban, a repülőtéren a Mein Kampfot árulják, és a zsidó vallású utasokat nem engedik kiszállni. Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli »mesterkedésektől«, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak.”
Nos, ez a múlt kísért bennünket ismét, például a Szabadság téri emlékmű, a Sorsok Háza és Szakály Sándor ügyében. A Mazsihisz (és egykorvolt munkásőre) előbb bojkottot hirdetett a kormány ellen, majd most éppen kitáncolni látszik belőle. Vezetőjük egy nap alatt bukott le és maradt szégyenteljes hazugságban, ugyanis kijelentette, soha semmilyen tájékoztatást nem kaptak a Sorsok Háza koncepciójáról, majd nyilvánosságra került a felvétel, amelyen Schmidt Mária részletesen tájékoztatja őket.
De nem ez az igazán érdekes – az, hogy hazudoznak, a normális üzemmód része. Ami érdekes, az egy felmérés. A felmérést a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián készítette 2013 novemberében. S valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába. Nos, a kutatás legfontosabb megállapításai a következők:
A magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. Ehhez az is kellett, hogy az antiszemitizmus 2003 és 2010 között – tehát a baloldal regnálása idején! – rendkívüli módon megnövekedjék, és elérje 2010-re a 28 százalékot! Erről a magas értékről csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette!
Másik fontos megállapítás, hogy a parlamenti pártok támogatói között szinte azonos arányban vannak jelen antiszemiták (kivétel a Jobbik, ahol ez az arány szignifikánsan magasabb). A vizsgálat megállapítása szerint az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között.
Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal. Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. (Egy erdélyi magyar bevándorlót is elutasít 30 százalék!)
S még egy fontos megállapítás: „Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket születésükkor semmilyen felekezetbe nem jegyeztek be, nem vesznek részt a vallási életben, nem tartoznak semmilyen vallásfelekezethez, nem vallásosak vagy nem tudják megmondani, vallásosak-e. Ezzel szemben a felekezethez tartozás, a vallási életben való jobbára szimbolikus részvétel, a »maga módján való« vallásosság kisebb előítéletességgel jár.”
Ezért teljesen felesleges és ostoba a magyarországi egyházak elleni kampány is.
A magyar kormány pedig akkor jár el helyesen, ha nem hagyja magát zsarolni, hanem a maga útját járja. Egy olyan országban, ahol a lakosság több mint kétharmada mentes mindennemű előítéletességtől. Minden más: hazugság és aljas politikai propaganda. Gazemberek műve.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Trianon 85. évfordulójára emlékeztek az ausztráliai magyarok - 2005 - Melbourne - Ausztrália
Az ausztráliai magyarok az Ausztál parlamentet Trianon felülvizsgálatára kérték Trianon 85. évfordulóján.
Az erdélyi falurombolás elleni tiltakozás óta nem volt ennyi magyar zászló Melbourne utcáin
A Melbourne-ben békésen felvonuló, 800-900 főből álló tömeg a Victoria-i parlament előtt gyűlt össze, majd onnan rendőri kísérettel lassan végigvonult a belváros utcáin. A gyászos, egyben magasztos hangulatot teremtő, folytonosan kongó haragszó felkeltette úgy a járókelők, mint az alkalmi turisták érdeklődését, akik persze nem tudták azt, hogy 85 évvel ezelőtt Magyarországon ugyanígy búgtak a harangok és siratták az ország és a nemzet szétdarabolását.
Melbourne utcáin azelőtt utoljára akkor láttak ennyi magyar zászlót, amikor az erdélyi falurombolás ellen ugyanilyen egységesen összefogva tüntetett a magyar közösség.
Dankó Pista a híres nótaszerző (1858-1903) sírja a szegedi belvárosi temetőben - VIDEÓ!
kattint az egyik híres Dankó-nótára:
http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4
Ez a hét a házasság hete
Bátyai Éva, az Új Színház színművésze új profilképet töltött fel nem egyedüli önmagáról a fészbukon Ezt a nagyszerű felvételt rögvest el is kértük tőle, s ebből az alkalomból rákérdeztünk:
- Kedves művésznő, hogy érzi magát, hogy érzik magukat?
- Köszönöm, kitűnően. Ákos érkezését már nagy izgalommal várjuk, április közepe már nincsen túl messze...
- Jó egészséget és sok boldogságot mindkettőjüknek - természetesen a kedves apukának is!
Új Színház
Szent István bazilika - Budapest
A Szent István bazilika neoreneszánsz stílusban épült római katolikus templom Budapesten a Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren. A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. A templom a maga 96 méterével az ország harmadik legmagasabb épülete, tervezte Hild József. kattints a képekre - érdemes!