Magyar népi díszítések - Ó kalocsai hímzés - Kalocsa - Alföld

                          Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. Az idősebb asszonyok öltözetén, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigy sárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

Márton Áron püspök mellszobra - Fenyéd - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély

                                      Székelyudvarhelytől öt kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá. 2010 október 10-én avatták fel a községben Márton Áron püspök mellszobrát.

Ady Endre: Az Idő rostájában

Kedves Barátaink! Az Idő rostáján hulljanak hát ki a méltatlanok ! Mi, magyarok - mint a történelem során oly sokszor - most újra megmutatjuk - ugyancsak Adyval szólva - a magyarok érdemesek  életre, jövőre.

Barátsággal: Mészáros László  

Az Idő rostájában - részlet   "Kezében óriás rostával Áll az Idő és rostál egyre, Világokat szed és rostál ki Vidáman és nem keseregve S búsul csak az, akit kihullat. ... Óh, aszottak és be nem teltek S óh, magam is faj-sorsom osztván, Be igazság szerint hullunk ki A kegyetlen óriás rostán, Kedvét nem töltvén az Időnek." Ady Endre  (1877-1919) - költő

Hazámba vágy

                          "Hazámba vágy A szívem, és az ott vagyon, hol a Holtteste nyugszik annak, akinek Az életem s lelkem felébredését Köszönöm." Katona József (1791-1830) - író

Édes Hazám, fogadj szívedbe

                                  "S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!" József Attila (1905-1937) - költő

Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt

                                "Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami legfontosabb pedig: akié a föld, azé az ország!" Wass Albert

Kiderült: Paks ügyben a szocialisták ugyanazt tervezték, mint Orbán Viktorék - csak hazánk számára lényegesen előnytelenebb feltételekkel - rövid lapszemle

                            A WikiLeaks iratok tanúsága szerint a szocialista kormányok is tervezték a paksi atomerőmű bővítését, és Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai egyértelműen arra utaltak, hogy az oroszoknak szánták a beruházás elvégzését. Mesterházy Attila azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton, mivel orosz technológiával működik a paksi atomerőmű. Magyar nemzet   Cserháti András, 2009-ben a bővítési pályázat előkészítéséért felelős munkacsoport vezetője elmondta: a dokumentumok szerint az MSZP-kormány 2011-re akarta kiírni a tendert, és az első reaktort 2020-ra, a másodikat pedig 2025-re tervezte átadni. Az MSZP-kormány is a Roszatom egyik leányvállalatával folytatott tárgyalásokat. Azonban a szocialisták piaci kamatozású hitelt akartak felvenni, nemzetközi hitelintézeteket bevonni a finanszírozásba - amely jóval drágább az Orbánék által felveendőnél - tulajdonrészt is biztosítottak volna számukra Pakson. Ezzel megszűnt volna az atomerőmű feletti teljes állami felügyelet. A profit jelentős része elhagyta volna az országot. Magyar Hírlap      

Sarlós Boldogasszony templom - Topolya - Délvidék

                                  Az 1905-ben neogótikus stílusban épült 71 méter hosszú, háromhajós Sarlós Boldogasszony nagytemplom Bácska legnagyobb temploma. Főoltárát Dudits Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás Miklós (1855) és Molnár József (1855) festette (ezeket a régi templomból hozták át).

Matl Péter (Munkács, 1960) - Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobra a várban - Munkács - Kárpátalja

                          A bronzból készült szobor Matl Péter munkácsi szobrász alkotása. 2006. február 27-én délután Orbán Viktor a kárpátaljai Munkács várában leleplezte Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az ünnepségen jelen voltak munkácsi városi és egyházi személyiségek, a kárpátaljai magyarság vezetői.

Két Krisztus szobor az 56-os Nemzeti Emlékmúzeum előtt - Kiskunmajsa - Alföld

                                  Kiskunmajsa mellett van Pongrátz Gergely, a Corvin-köz volt parancsnoka által létrehozott 56-os Nemzeti Emlékmúzeum. Vele szemben kápolnát találhatunk.  Az emlékhely parkjában két Krisztus szobor is áll. Az egyiken Krisztust ülőhelyzetben láthatjuk. Ez az egyetlen hazai ülő Krisztus-szobor.