Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar karnevál Dél-Amerikában - Sao Paulo - Brazília
A riói karnevált időben rendre megelőzi a másik brazil nagyváros, Sao Paulo hasonlóan népszerű rendezvénye, amelyet 2012-ben részben Magyarországnak szenteltek a szervezők. A "Rosas de ouro" (Aranyrózsa) szambaiskola növendékei stilizál magyar kosztümökben vonultak végig a fesztiválon, az egyik kocsit pedig egy hatalmas magyar címer is ékesítette.
Összesen hat karneválkocsit öltöztettek magyar színekbe, amire a dél-amerikai országban még nem akadt példa. A produkció címe "Hungria, o reino dos justus", ami lefordítva nagyjából "Magyarország, az igazak királysága". Egy magyar származású brazil televíziós mogul és reklámszakember, Roberto Justus támogatta az ügyet, aki 36 éves feleségével, az ugyancsak médiasztár Ticiane Pinheiróval aktívan részt is vett a parádén. A látványos eseményt élőben közvetítette a legnagyobb brazil tévéadó, a Globo.
Hét évtizede ebben a régióban százezer magyar gyökerű migránsról tudtak. Mára nagyjából húszezerre zsugorodott azok száma, akik még aktívan megélik magyarságukat, szervezeteik is működnek.
A karneváli menetben 150-en vettek közülük részt, emellett a nemzeti jelleget erősítendő magyar estet is rendeztek Sao Paulóban, ahol magyar borokat, palacsintát és más finomságokat kóstolhattak meg a helyiek.
_____________________________________________
Számomra, keresztény ember számára, Jézus Krisztus tiszta forradalma az eszménykép
"Számomra, keresztény ember számára, Jézus Krisztus tiszta forradalma az eszménykép. Jézus csak maga vérét volt hajlandó áldozni az álmaiért, egy jobb világért, és ma is azért vonzó számunkra." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Magyar emlékek a nagyvilágban - Neumann János emlékek Németországban és az USA-ban
Neumann János (1903-1957) Budapesten született. Legenda szerint a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben, a gépekkel azonos sebességgel.) 1913-ban felvették a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol szorosra fűzte kapcsolatát Wigner Jenővel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte Zürichben, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.
1926-27-ben Göttingenben tovább bővítette tudását, ottani tartózkodása emlékét márványtáblával örökítette meg a német egyetemi város közönsége. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princetonba, ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A városkában ma utcanév is őrzi Neumann emlékét.
Az 1930-as évek végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. A II. világháború idején addigi tevékenysége mellett Los Alamosban részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos program elméleti munkáiban. 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb színtű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára.
A kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként említi a tudomány. Matematikusi munkásságából ő a kvantummechanika matematikai megalapozását tartotta a legfontosabbnak. Nevéhez (is) fűződik a "játékelmélet" megteremtése, a koreai háború idején például ezen elmélet ismeretében döntött az USA úgy, hogy nem támadja meg Kínát!
Bayer Zsolt: Most kezdődik
Keresetlenül, elvi és elképzelt szerepemből kilépve, s ami a legnagyobb szálka sokak szemében, igenis meghatódva mondom: most kezdődik igazából minden.
Soha nem volt még ekkora felelősség a vállunkon.
Huszonöt évet vártunk erre a pillanatra.
Ha volt értelme 1988. március 30. estéjének akkor és ott, a „Bibóban”, akkor most érkezett el annak a pillanatnak az igazi értelme.
Belegondolni is nehéz, mi minden van már mögöttünk. Elgondolni is nehéz az elmúlt negyed évszázadot s benne önmagunkat. És most, amidőn Lúdas Matyi harmadszor is elverte Döbrögit, most elérkezett a pillanat a belegondolásra.
Mondják, az ember életét alapvetően három dolog határozza meg: a kultúra, a társadalomszervező ideológia – mely elvileg össze is tartja a társadalmat – és a gazdaság.
A nyugati világban ma mindhárom területen a liberális kánon az irányadó.
A gazdaságban a globális tőkés piacgazdaság dogmája még mindig megkérdőjelezhetetlen, miközben a globális tőkés piacgazdaságnak valójában vége. A globális tőkés piacgazdaság mai szimbóluma Detroit. A tőke érdekei szerint viselkedvén egyre keletebbre helyezi ki a termelést, munkanélküliséget hagyva maga mögött. Egy közelmúltban született nyugati tanulmány szerint (melyet a HVG is publikált) a G27-ek országaiban ma csaknem félmilliárd munkahely hiányzik.
Ez így nem tartható fenn tovább.
És a közeljövőben kizárólag az egyes államok lesznek képesek munkahelyeket teremteni. Ezért a jövőről csak egy kicsit is felelősséggel gondolkodó politikus most szakít a globális tőkés piacgazdaság dogmájával. Ez a tusványosi beszéd legfőbb értelme és bátorsága. Köszönet érte.
A nyugati társadalmakat uraló liberális-neoliberális ideológia szintén a szemünk láttára válik tarthatatlanná. Párizs lángoló külvárosai, a beözönlő bevándorlók, Lampedusa szigetének napi emberi tragédiái, az IS iszonyatához önként csatlakozó európai tinédzserek ezrei, a politikai életben, az „elitek” szalonjaiban, a tömegmédiában uralkodó politikai korrektség és a valóság égbekiáltó ellentmondásai most törik derékba ezt az ideológiát, amely egykor naggyá tette a nyugati világot.
De ez a nyugati világ, jelen állapotában, halálra ítélte önmagát. Szaporodni képtelen, liberális iskoláiban semmit sem oktató és semmit sem tanuló, drogoktól és nihilizmustól szenvedő fiataljaival semmit sem kezdő, kizárólag fogyasztani képes, elöregedő társadalmak nézik bambán a beözönlő idegenséget, és még arra is képtelenek, hogy felfogják saját pusztulásukat. Éppen, mint a dinoszauruszok.
A jövőért felelősséget viselő politikus soha többé nem hangoztathatja a liberális dogmákat.
A kultúra szorosan összefügg az előbbiekkel.
Az értéknélküliség nem vezet sehová. A virágozzék minden virág ostobasága, a „szabadságom addig terjed, ameddig nem sérti más szabadságát” hazugsága megteremtette a legnagyobb egyformaságot, a konzumidióták hadseregét, a szellemi sivatagot.
Itt is fel kell mondani a liberális dogmákat.
És most, hogy harmadszor is sikerült, most, hogy elérkezett 1988. március 30-nak az igazi értelme, most kell belefognunk a legnehezebb munkába. Most kell megteremtenünk a jövő Magyarországát. Csak annyi előnyünk van, hogy előre látjuk a bajokat, de elég idősek vagyunk ahhoz, hogy ne csábítsanak el bennünket iszonyatos eszmék.
Az előttünk járók és a most végképp megbukottak semmit sem voltak képesek felfogni a globális tőkés piacgazdaság és a liberális demokrácia dogmáin kívül. Ugyanis a kommunizmus dogmáiból érkeztek.
A mögöttünk járók, az utánunk jövők és bennünket jobbról ostromlók pedig sajnos a demokráciát vetik el csak azért, mert csalódtak – joggal csalódtak – ezekben a dogmákban.
Ebben a helyzetben rajtunk áll vagy bukik minden.
Iszonyatos felelősség.
Ezért van értelme beleállni.
És most az ország is úgy gondolja, mi képesek leszünk megteremteni a jövőt.
Nem élhetünk vissza ezzel a bizalommal.
Miniszterelnök Úr, Kedves Viktor! Most tényleg rajtad a világ szeme. És most tényleg együvé tartozunk, mi, az egykor volt, talán soha sem volt „nagy generáció” árnyékából kilépett „kis generáció” tagjai, mi, ’63-sok és kicsit öregebbek, kicsit fiatalabbak – mi, mindannyian.
Nagy pillanat ez. És jó megélni.
Köszönöm.
Magyar Hírlap
Mi csak maradjunk nyugton - a "felsőbbrendű Nyugaton" majd ismét megírnák nekünk a saját történelmünket - rövid lapszemle
Schmidt Mária a kormányellenes erők gyengesége és határozatlansága miatt elégedetlen értelmiségi körök nyomásával magyarázta, hogy a Mazsihisz a holokauszt emlékév bojkottjával vállalta, a kormány elleni támadások élére áll. Soha olyan mértékű bel- és külföldi támadást nem tapasztalt, mint a Sorsok Háza ügyében. Már több mint egy tucat diplomata közölte elvárásait az ügyben.
Ám visszautasította, hogy Nyugatról mondják meg, hogyan értékeljük a történelmünket. Schmidt megdöbbenését fejezte ki, amiért Lázár János megígérte, csak konszenzussal nyitják meg a Sorsok Háza kiállítását. Arra, hogy egy hitközség cenzúrázzon egy fontos kormányberuházást, az állam és az egyház XIX. századi szétválasztása óta nem volt példa.
Ez ügyben a nemzetközi zsidó szervezeteknek beleszólási jogot adni anélkül, hogy beszálltak volna a finanszírozásba, szembemegy a szuverén magyar állam felelősségével. Lázár nem érti, hogy ezúttal az identitásunkról van szó. Ha a politika a mindent átható cinizmusra és az elvtelenségre látszik lecsupaszodni, akkor megkezdődik a visszaszámlálás.
Magyar Nemzet
Schmidt Mária szerint a Sorsok Házával kapcsolatban nyugati nagykövetségek sora érzi úgy, ki kell oktatnia őt arról, hogyan kell értelmeznünk a XX. századi történelmünket, különös tekintettel Horthy Miklós szerepére. Anglia nagykövete arról biztosította, hogy őfelsége kormányát nagyon érdekli a magyar holokauszt. Ami szép tőle különösen annak fényében, hogy mialatt az európai vagy a magyar zsidóság elpusztulása folyamatban volt, elődeit különösebben nem foglalkoztatta az ügy.
Tucatnyi diplomata fogalmazta meg elvárásait és kívánságait a készülő kiállítással kapcsolatban. Úgy az izraeli, mind a washingtoni nagykövetünket berendelték, kifogásolva, hogy a könyvbemutatón Schmidt azt mondta: a XX. század legnagyobb tragédiája az első világháború utáni bűnös békerendszer volt, és hogy Horthyt Kádárhoz hasonlóan, árnyaltan és méltányosan kell megítélnünk, nem pedig fehéren-feketén.
Az Egyesült Államok felelős tisztségviselői közül többen annak a határozott igényüknek is hangot adtak, hogy a magyar kormánynak nemzetközi történészbizottságot kellene felkérnie arra, hogy írja meg Magyarország XX. századi történelmét a számunkra. Ennek érdekében folyamatosan nyomást gyakorolnak.
Az újabb arab-izraeli háborús konfliktus idején az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu időt szakított arra, hogy levélben forduljon Orbán Viktorhoz a Sorsok Háza-projekttel kapcsolatban. Sir Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetség angol elnöke felszólította, hogy a jövőben ne írjon cikkeket, mert felelősséggel tartozik a Sorsok Háza-projektért, amit nem veszélyeztethet esszék publikálásával.
„Mindez csak még jobban elmélyítette bennem azt a csodálatot, amit a fejlett nyugati világ iránt érzek annak szólás- és gondolatszabadság iránti mély kötelezettsége okán, még akkor is, ha kezdem kapiskálni, hogy itt a végeken még sok tennivalónk van, mielőtt ez a kiváltság reánk is vonatkozik majd. Addig is a legjobb, ha nem írunk cikkeket, és nem gondolkodunk saját történelmünkön, hanem hálás szívvel elfogadjuk, hogy megteszik ezt ők helyettünk”.
Schmidt szerint a hitközségekhez a rendszerváltoztatás után sem tódultak a tagok. Néhány száz nyugdíjas kivételével jószerivel alig találunk soraikban másokat. A hitközségi vezetők ezért semmilyen általános elfogadottságot nem élveztek a magyar társadalomban, ami a legutóbbi idők sorozatos botrányai csak még jobban a felszínre hoztak.
Hiába sorakoznak fel mögéjük a befolyásos nemzetközi zsidó szervezetek és Izrael képviselői a magyar társadalommal nem lehet elfogadtatni sem egy transzvesztita fellépő művészből a budapesti hitközség ügyvezető igazgatójává avanzsált tisztségviselőt, sem egy vesztegetésért elítélt volt bankár ügyvezető igazgatót.
Heti Válasz
Rövid hazai ellenzéki lapszemle Orbán Viktor politikájáról
Török Gábor szerint voltak már olyan szituációk Magyarországon is, amikor a politikai, a gazdasági és a médiapozíciókban jelentős aszimmetria lépett fel. Most is így van. De ezzel még nem lépték túl a demokratikus határokat. A választási szabályokkal, a kerülethatárokkal való trükközés, az Egyesült Államokban is gyakorlat, de benne van a játékban.
Magyarországon inkább az a kérdés: miért működtethető egyetlen központból, egyetlen akarat által a rendszer? A politika a hatalomról szól, de minden hatalomnak ellenakaratokkal kell megküzdenie. Nálunk van egy ember, aki elképesztő energiával és tudatossággal rengeteg politikai munkát végzett annak érdekében, hogy ezeket az ellenakaratokat először a saját oldalán, majd a politika egészében minimálisra csökkentse.
Sopánkodik az ellenzék pedig az első lépésben csak egy feladata lenne, az embereket meggyőzni. Ehhez azonban dolgozni is kellene, ahogy Orbán és a Fidesz tette. Amíg nem értik meg, hogy Orbán mitől lett ennyire erős, nem győzhetnek. A kormányfő amúgy nemcsak jó hatalomtechnikus, hanem víziója is van.
168 óra
Lánczi András, a Századvég Alapítványnak a vezetője szerint az önmérséklet és a sikeresség politikai kényszeréből a sikeresség erősebb parancs. Mit kell csinálni egy kétharmaddal?
Úgy kell viselkedni, mint ha csak egyharmadom lenne? „Nem lehet, hogy önnek a demokráciával van igazából problémája? Az, hogy egy demokrácia eljuthat oda, hogy ilyen hatalmat biztosít?” A politikában minden próba-szerencse. Orbán Viktor megpróbálta, és úgy néz ki, hogy működik. Hát akkor miért ne csinálná?
Ez nem azt jelenti, hogy ő nem tévedhet, de nagy stratéga, mert egyszerre figyeli, hogy mi történik Magyarországon, van valami nagyon fontos érzéke és igénye, hogy a néplelket megértse. Nem tud senki sem irányítani, ha nem próbálja megérteni a néplelket. A miniszterelnök stratégiai képességének része, hogy ha teheti – ahogy ezt el szokta mondani – a csütörtökjét olvasásnak szenteli. Rendszeres erőfeszítést tesz, hogy megértse, mi zajlik a világban.
Népszabadság
Török Gábor szerint igaza van Tölgyessy Péternek: Orbán állami kontroll mellett működő kapitalizmust akar. Magyar Bálint állítása - nem a politika, nem a hatalom a lényeg, hanem a szerzés - az orbáni politika teljes félreértése.
Ő nem csupán azért biztatja az oligarchákat, hogy azok gyarapodjanak, hanem, hogy kormánya politikai céljait könnyebben, kevesebb ellenerővel valósíthassa meg. Az ellenzéknek köszönhetjük, hogy a mai helyzet kialakult: az ő gyengeségük alapvető oka Orbán példátlan erejének. A rendszer felépítésére a Fidesz demokratikus keretek között volt képes, ami azt jelenti, hogy egy potens ellenzék mellett könnyen bukhatott is volna 2014-ben. 2006 után a baloldal bukási spirálba került; mai formájában, a mai vezetőivel és a mai mondanivalójával már nem tud visszatérni a hatalomba. A baloldal politikusai önsorsrontó politikát folytatnak.
168 Óra
Hamenei odacsap: Amerika hozta létre az Iszlám Államot?
Az Egyesült Államokat, a cionizmust és a „gonosz brit kormányt” vádolta az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges dzsihadista szervezet létrehozásával Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője egy beszédében.
Az iráni vezető szerint Washingtonnak, Londonnak és „a cionistáknak” az volt a céljuk, hogy megosszák a síitákat és a szunnitákat, és szembefordítsák egymással az iszlám vallás két legfőbb ágának követőit. „Amerika, a cionizmus, és különösen a mások egymás ellen hangolásának gyakorlott szakértője, Nagy-Britannia gonosz kormánya jelentősen növelték erőfeszítéseiket, hogy szembefordítsák egymással a szunnitákat és síitákat.
Létrehozták az al-Kaidát (nemzetközi terrorszervezetet) és az Iszlám Államot az (Iráni) Iszlám Köztársaság elleni harc és a megosztottság megteremtése érdekében, de ma mégis ellenük fordultak” – fogalmazott Hamenei honlapján is közzétett beszédében, amely az első volt azóta, hogy szeptemberben prosztataműtéten esett át a 75 éves vezető.
Az iráni síita vezető vélhetően arra utal, hogy az al-Kaidát az 1980-as évek végén a szovjetek elleni afganisztáni ellenállás tagjai hozták létre, akiket az Egyesült Államok erősen támogatott. A Szíriában és Irakban jelentős területeket hatalmába kerítő és ott szunnita „kalifátust” kikiáltó Iszlám Állam pedig az al-Kaida iraki szárnyából nőtte ki magát, bár mára szembefordult anyaszervezetével.
Az ajatollah szerint „a fejlemények körültekintő, elemzői vizsgálata felfedi, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a valótlanul az Iszlám Állam elleni fellépésnek nevezett erőfeszítéseikkel valójában a muszlimok között akarnak ellentéteket szítani, ahelyett, hogy a (terrorista) hullám alapvető okait akarnák elpusztítani” – mondta Hamenei.
A síita Irán ellenséges a szunnita, a síitákat gyűlölő Iszlám Állammal szemben, és a síita vallás egyik ágának számító alaviták vezette szíriai rezsimet, valamint a síita vezetésű iraki kormányt támogatja.
mno
Izraelnek esze ágában sincs békét kötni a palesztin néppel - rövid lapszemle
Az Egyesült Államoktól kapott éles bírálatot Izrael, amiért zsidó telepesek Kelet-Jeruzsálembe költöztetéséről döntött. Ezzel keresztülhúznák azokat a palesztint elképzeléseket, amelyek saját fővárost hoznának létre a térségben. Washington szerint a lépés megkérdőjelezi, hogy az izraeli kormányzat valóban elkötelezett abban, hogy békét kössön a palesztin néppel.
A Fehér Ház szóvivője szerint az intézkedéssel Benjamin Netanjahu eltávolítja az országát még legközelebbi szövetségeseitől is. Netanjahu ugyanakkor elutasította a washingtoni bírálatot és kijelentette, hogy az arabokat nem lehet megakadályozni izraeli ingatlanok megvásárlásában, úgy a zsidók számára sem lehet megtiltani ennek a fordítottját.
Martin Lindegaard dán külügyminiszter közölte, ha Izrael nem hagy fel az illegális telepek építésével, nem oldja fel a Gázai övezet blokádját, s nem lépnek előre a béketárgyalások során, akkor Koppenhágának módosítania kell kereskedelmi viszonyát Izraellel.
Magyar Nemzet
Wass Albert (1908-1998) hangja: Adjátok vissza a hegyeimet - rövid hangfelvétel!
Ezt a verset legalább egyszer, minden magyarnak meg kellene hallgatnia!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=TlmucehNcw8
A nyugat ópium és destabilizációs fegyver a "demokrácia erőszakos terjesztése" - rövid lapszemle
Bogár László szerint a Hongkong ürügyén kibontakozni látszó újabb súlyos globális konfliktus évszázadok óta tartó stratégiai konfliktus része, amelyet egyfelől a Nyugat globális dominanciáját megjelenítő angolszász birodalom, másfelől e hatalom földi uralmát egyre nyíltabban megkérdőjelező erők – egyelőre laza és heterogén – „nagykoalíciója” testesít meg.
A nyugati birodalom az iszlám világot az „arab tavasszal”, a volt Szovjetuniót a narancsos, rózsás, szegfűs forradalmakkal, Kínát pedig eddig főként Tibetben, most pedig egyre inkább Hongkongban szított megmozdulásokkal igyekszik szétzilálni. E destabilizálás fő célja az, hogy lekössék a potenciális riválisok minden létező energiáját, és így lehetetlenné tegyék számukra, hogy a birodalommal szemben valóságos kihívóként léphessenek fel.
A globális média szerint a Nyugat a demokrácia eltökélt híve és szelíd terjesztője szerte a világban. Ezzel Kína, Oroszország és az iszlám országok a diktatúra és elnyomás képviselői, ezért a birodalom feladata e népek „szabadságának” helyreállítása.
Mindez azért tragikomikus, mert a Nyugat az elmúlt évszázadok során minden rendelkezésére álló alkalommal igyekezett a lehető legbrutálisabb függésbe hozni, illetve kifosztani ezeket az entitásokat. Ami Kínát illeti, noha évszázadokon keresztül gazdaságilag és katonailag egyaránt sokkal erősebb és hatalmasabb volt, mint a Nyugat egésze, soha fel sem merült benne a Nyugat alávetésének az elképzelése.
Ezzel szemben viszont a Nyugat az ópium szabad kereskedelmének megsértése ürügyén két menetben is olyan megtorló háborút indított ellene, amelynek egyetlen célja Kína egyszerű és nyers kirablása volt. Hongkongot éppen e rabló hadjárat során szakították el Kínától.
Kínát az elmúlt háromezer év során mindig hierarchikus elit vezette, vezeti, és ez a jövőben sem lesz másként. Ennek az évezredes szerveződési rendszernek legfeljebb a felszínét karcolta meg az a sajátos, rövid epizód, amely önmagát kommunizmusnak nevezte. Ám a kommunizmust szintén a Nyugat brutalitása provokált ki, hisz a kommunisták legfőbb stratégiai célja a Nyugattól való teljes elzárkózás volt.
Magyar Hírlap