Egy szabad ember - Kertész Imre, aki nem tett eleget az elvárásnak, hogy azt hazudja: Magyarországon dúl a diktatúra

                        Baj van az amerikai sajtószabadsággal. El kellene hozzájuk küldeni Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztost, aki azonnal rátapintott a magyar médiatörvény aggályos pontjaira. Biztosan meg tudná regulázni a The New York Timest is. Az ismert amerikai lapban ugyanis nem jelenhetett meg saját újságírójuk Kertész Imrével készített interjúja. Úgy látszik, föl sem merült bennük, hogy egy Nobel-díjas íróval kulturált országban ilyet nem szokás tenni. Előfordulhatnak persze extrém nyilatkozatok, például az illető Nobel-díjas agyba-főbe dicséri a nagy hadvezér Sztálint, aki leleményesen létrehozta a remekül működő Gulag-rendszert, vagy ájultan dicséri Hitler autópálya-építési projektjét, s egyéb tevékenységére nem veszteget szót. De itt semmi ilyesmi nem történt. Kertész Imre mindössze azt merte mondani az őt kérdések kalodájába zárni akaró riporternek, hogy Magyarországon nincs diktatúra. Hogy „a helyzet kielégítő”, és ő amúgy „remekül érzi magát”. A riporter itt nyilván elszontyolodott, nem azt rendelte tőle a The New York Times, hogy egy elégedett Nobel-díjas arról beszéljen, Magyarországon nincs félelem uralta légkör. Nyilván médiaterrorról, fasiszta csizmák csattogásáról, korrupcióban fuldokló kormányról szeretett volna hallani. Ehelyett Kertész Imre azt mondta: „Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni.” Mi ezt ebben az országban pontosan tudjuk. Mivel azonban keserűen szembesülünk azzal, hogy egy nyugati újság riporterének diktafonja előtt jelentős művészek sem képesek ellenállni a sugallt válaszok szirénhangjainak (Fischer Iván, Schiff András), nagyon tudjuk méltányolni Kertész Imre visszafogottságát, realitásérzékét. Idősebb íróknál előfordul, hogy életük alkonyán sutba vetve minden egyebet, olyan dolgokról kezdenek beszélni, amit „nem vártak tőlük”. Ilyen fordulatot érzékelhettünk Günter Grassnál a Ráklépésben megírásával, és Cseres Tibornál is, amikor a Hideg napok után megírta a bácskai vérengzést. Ilyennek érzem Kertész Imre szavait is. Van egy életkor, amelynek elérése után nem érdemes, csak az igazságot mondani. Kertész nem tett többet, csak leírta a mai magyar valóságot egy amerikai újságírónak, akinek „halvány sejtelme sincs arról, mi az a diktatúra”. Micsoda nyomás alatt vagyunk mi, hogy még ez sem jelenhetett meg! Kertész Imre már okozott meglepetéseket azoknak, akik azt hiszik, ismerik őt, pedig csak felületes feltételezéseik vannak róla. Hatalmas követ dobott a dogmatikus gondolkodás állóvizébe, amikor nem sokkal Nobel-díjának átvétele után kijelentette, hogy a Sorstalanság valójában a Kádár-rendszerről szól. Némelyek azt sem tudták megemészteni, hogy augusztus 20-án átvette a magyar kormánytól a Szent István-rend kitüntetést. (A liberális Magyar Narancs nem szégyellte ezt a címet: Kertész Imre leendő díja – A nagy valagrend. 2014. augusztus 17.) Kertész a díj átvételével idén ugyanazt fejezte ki, mint a New York Times újságírójának tavaly nyáron: nincs diktatúra. Kizártnak tartom ugyanis, hogy a Sorstalanság írója egy diktátortól kitüntetést fogadna el. Néhány éve Kertész a Die Weltben, indulatai által kissé elragadtatva kikérte magának, hogy őt magyarnak tartsák. Miközben ő is tudja: magyar voltunkat nem lehet csak úgy levedleni. Amikor kiváló könyvei, mély gondolatai, Nobel-díja ellenére egy amerikai lap nem tartotta érdemesnek közölni mondatait, csak mert nem volt hajlandó leköpni azt az országot, ahol született, szenvedett, szeretett, Kertész Imre mégiscsak megérezhette, hogy magyar. Körmendy Zsuzsanna - mno 

Nem jutott dűlőre az RMDSZ-szel az Európai Néppárt elnöke - Az RMDSZ politikája továbbra is gusztustalan, gyomorforgató

                        Joseph Daul hiába kért támogatást Iohannisnak, az RMDSZ hajthatatlan maradt. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke kedden Bukarestbe látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa Klaus Iohannist, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjét. Joseph Daul találkozott az Európai Néppárthoz tartozó pártok vezetőivel. Sajtótájékoztatón elmondta: azért kampányol Iohannis mellett, mivel meggyőződése, hogy nem Victor Ponta, hanem Iohannis igazodik majd a néppárt értékeihez, és tiszteletben tartja a a jogállamiságot és felveszi a harcot a korrupció ellen. Arra az újságírói felvetésre, hogy sem az RMDSZ, sem a szintén EPP-tag PMP (Elena Udrea pártja) nem javasolta támogatóinak, hogy szavazzanak Iohannisra, Joseph Daul azt mondta, az összes jobboldali párt képviselőivel találkozott. „Bizonyos pártok azt mondták, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Iohannist, mivel egy közvetett támogatás több szavazatot hoz”. „Aztán vannak mások is, akiknek elmondtam, hogy nem normális, hogy nem támogatják Iohannist, ugyanis a jobbközép családnak egységesnek kellene lennie, hogy megnyerhesse a választást.  Kelemen Hunor a találkozó után azt nyilatkozta: az RMDSZ nem változtat álláspontján, miszerint egyik jelöltet sem támogatja a második fordulóban. Az RMDSZ ezúttal is a szokásos módján jár el: hazugságokkal, csúsztatásokkal altatja el saját szavazó bázisát, hogy továbbra is sütögethesse saját vezetőinek pecsenyéjét, amit ezúttal a magyarok által vállalhatatlan, magyargyűlölő Ponta és pártja "szövetségeseként érhet el. Undorító!

Kertész Imrében megmozdult a lelkiismeret? - A "sajtószabadság nevében" a New York Times azt akarta, hogy Kertész Imre - ha már Nobel-díjat kapott - hazudja azt, hogy Magyarországon diktatúra van

                      Az USA politikai, gazdasági, társadalmi elitjét oly mértékig elöntötte a szenny, hazugság, az aljas manipulációk szövevénye, hogy az már a demokrácia alapjait kezdte ki Az amerikai sajtószabadság nem az emberek az információhoz, a tényszerű hírekhez való jutásának a jogát, hanem a globális pénzhatalmi diktatúra által irányított médiát “szabadságát” jelenti. Az amerikai sajtószabadság a szerkesztőségek, a hamis újságírók, “szabadságát” jeleneti. A társadalomhoz, az emberekhez csak bizonyos hírek, és azok is csak “bizonyos” megvilágításban juthatnak el - olyan tálalásban, amelyek “megfelelnek a globális hatalom érdekeinek. Amelyik orgánum esetleg “kilógna” ebből a sorból”, és nem tejesíti az “elvárásokat” az egészen egyszerűen “nem kívánatosnak, antidemokratikusnak” minősíttetik – és kész! Kiakadt a New York Times-tól a 85 éves Kertész Imre is. A Nobel-díjas író szerint a neves amerikai lap azért nem hozta le a vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi állapotokat – írja a Szombat című újság. A New York Times újságírója arra akarta rávenni Kertész Imrét, vallja be: Magyarországon diktatúra van. “Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire az újságíró meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt ” – idézte az író szavait a hazai lap. A Válasz.hu egyébként publikálta az interjú egy másik részletét is, amelyben Kertész kifejti, hogy nincs mindennel megelégedve, ami Magyarországon történik, de szerinte túlzás lenne azt állítani, hogy az országban diktatúra lenne, mert hazánkban egészen egyszerűen, nincsen diktatúra. Patrióta Európa Mozgalom, Index, Szombat, Blikk, Válasz.hu

Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni.

                        "Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni." Átlépni a remény küszöbén - részlet Szent II. János Pál pápa - Eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)

Rozsály - Bérci tető - Bányavidék fölött - rövid HD minőségű VIDEÓ!

                          kattints a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=hZeUIn9Bl0E

Emlékképeink - Takács Marika - Tévébemondó

A totális világuralomra törő globális gazdasági és pénzhatalom nem most kezdte ocsmány tevékenységét

                                John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) - amerikai elnök egy beszédében elmondta, hogy „Van egy terv ebben az országban, hogy minden férfit, nőt és gyermeket rabszolgaságba döntsenek. Mielőtt elhagyom ezt a magas és megtisztelő pozíciót, szeretném leleplezni ezt a tervet.” Nem kerülhetett rá sor - hét nap múlva, 1963. november 22-én Dallasban megölték.

Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik

                                    "Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik, de senki sem gondolkodik saját maga megváltoztatásán." Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) - orosz író, filozófus

Helmut Kohl: Orbán Viktor európaiként gondolkodik és tesz

                        Helmut Kohl volt német kancellár továbbra is dolgozni akar az európai integrációért, és úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker megválasztásával jó kezekbe került az Európai Bizottság (EB) vezetése. A Stern német hírmagazinnak adott interjújában a kereszténydemokrata politikus méltatta Orbán Viktort is. Helmut Kohl a Stern csütörtökön megjelenő interjúban a hetilap hírportálján előzetesen közölt részletek szerint kiemelte, hogy tenni akar az európai egység eszméjének előmozdításáért. „Továbbra is ez a kötelességem” – mondta a 84 éves volt kancellár, a konzervatív CDU egykori vezetője, akinek a héten jelent meg az EU helyzetéről és a közösség előtt álló kihívásokról szóló új kötete. Az Európa iránti aggodalom miatt – Felhívás (Aus Sorge um Europa – Ein Appell) című munkát Jean-Claude Juncker mutatta be hétfőn Frankfurtban. A könyvbemutató volt Juncker első nyilvános programja az EB elnökeként. Helmut Kohl méltatta Orbán Viktort is, szerinte a magyar miniszterelnök „nagy européer, európaiként gondolkodik és cselekszik”. A német egység és az euró építőmestereként is számon tartott volt kancellár – aki 1982-től 1998-ig volt Nyugat-Németország, majd az újraegyesített Németország kormányfője – az ukrán válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy nem osztja a háborús félelmeket, de aggodalommal szemléli az ukrajnai fejleményeket. Amennyiben pedig a jelenlegi kancellár, Angela Merkel tanácsot kérne tőle, neki is azt mondaná, mint mindenki másnak: „Sokat kell egymással beszélni. A dolgokat párbeszéd útján kell megoldani” – idézte a Stern hírportálja Helmut Kohlt. MTI, mno

Állami tulajdonba került Barabás Miklós festménye

                        Újra állami tulajdonban van Barabás Miklós híres festménye, a Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című kép, amely 2015. január 31-ig a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban lesz látható. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája, az állami elővásárlás jogával élve 2014 őszén, egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában bukkant Barabás Miklós festményére, amelyet – a Miniszterelnökséggel egyetértésben – a Forster Központ október 6-án 6 millió 600 ezer forintért megvásárolt a Magyar Állam számára. A képet a székesfehérvári múzeumban helyezték el, ahonnan a Forster Központ vagyonkezelésében lévő nádasdladányi Nádasdy-kastélyba kerül majd. Barabás Miklós (1810–1898) a 19. századi magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja volt. Nagyenyed, Kolozsvár, Bécs, Velence, Pest jelzi tanulmányainak, művészi útjának állomásait. Elsősorban a portréfestészet mestereként tartja számon a művészettörténet, bár szép számmal festett zsánerképeket és tájképeket is, az alföldi táj különösen nagy hatást gyakorolt rá. 1842-ben egy akvarellen, később nagyméretű olajfestményen megörökítette a Lánchíd alapkőletételét. Néhány festménye a korszellemnek megfelelően érzelmes, biedermeier hangulatot áraszt. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, utóbb rendes tagja lett, 1859-ben életre hívta a Képzőművészeti Társaságot. Barabás Miklós alkotásai láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kolozsvárott, Bukarestben és több erdélyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben is. Életművében fontos szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni és társas portrék, közülük való gróf Nádasdy Ferencné, született gróf Zichy Ilona (1849–1873) megörökítése. A gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egész alakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült.