Jókai Mór (1825-1904) - író
"Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy de már ebből eszünk!" Jókai Mór (1825-1904) - író
Jókai Mór (1825-1904) - író
"Egyetlen jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása." Jókai Mór (1825-1904) - író
A Régi híd - Belvárosi-híd - Szeged - Alföld
A szegedi Belvárosi híd Újszegedet köti össze a Tisza túlpartján fekvő városrészekkel.
A várost elpusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt - a már 1787-ben felvetődött - állandó közúti Tisza-híd megépítése. 1880 decemberében kezdődött a híd építése, melyet 1883-ban adtak át.
1944. szeptember 3-án légitámadás miatt részben megsemmisült, majd október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották.
A roncseltávolítás 1946 tavaszán kezdődött, az új híd építése 1947 tavaszán. 1948-ban átadták a forgalomnak.
Tóth Dávid (1974) - Holló-szobor
A sziklán ülő ércmadár a Hollókő faluba vezető út leágazásánál fogadja a látogatókat. Alkotó: Tóth Dávid szobrászművész. Felállítás éve: 2008.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"A magyar élet formája szerint éltünk, akármi történt körülöttünk Európában. Magyarok maradtunk, és ezzel adtunk legtöbbet Európának." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Somogyi József (1916-1993) - Bartók Béla szobra - Budapest
A szobor a Kosztolányi Dezső téren, a Feneketlen-tónál látható. Felállítás éve: 1981.
Két kultúra - egy épület - Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom - Gázi Kászim pasa dzsámija - Pécs - Dunántúl
Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építtette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
Árpád-házi Boldog Konstancia sírja és domborműve a Keresztelő Szent János templomban - Lemberg - Ukrajna
IV. Béla a tatárjárás után adta férjhez lányát, Konstancia (1237-1276) magyar királyi hercegnőt Leó (Lev) halicsi herceghez. Konstancia volt szülei hatodik gyermeke. A tatárdúlás súlyos következményeit Béla király házassági kapcsolatokkal is igyekezett enyhíteni, Magyarország keleti védelmét erősíteni.
1252-ben tehát leánya Halics (a későbbi Galícia) Rurik-házból származó hercegével, Lev Daniiloviccsal házasodott össze. Apja, Daniil Halickij halála után 1264-ben Lev királyi rangot örökölt, vele a peremisli hercegséget és a róla elnevezett Lvovot. Lev, aki a Halicsi-Volinyi hercegséghez kötötte Kárpátalja egy részét is, Munkács városával, 1301-ben hunyt el.
Konstanca házassága után nemcsak kitartott hite mellett, hanem a katolicizmus védnöke lett az ukrán földeken. Sőt, Lev Daniilovics korát megelőző, kivételes egyházi toleranciáról tett tanúbizonyságot: nem gördített akadályokat hitvese katolikus szertartás szerinti hitgyakorlása elé, hanem még segítette a magyar dominikánus misszionáriusok kulturális tevékenységét, kiknek védnöke és patrónája Konstancia volt.
Mindezek ellenére 1266-ban apácák közé, az ószandeci zárdába vonult, itt is halt meg tíz év múlva. 1674-ben avatta boldoggá a katolikus egyház. Konstancia királyné Lemberg legrégebbi, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma alatti kriptában lelt örök nyugodalmat.
A templomot dominikánus szerzetesek építették 1260 körül, férje rendelésére, Konstancia számára. Kívül a falat a királyné domborműves megörökítése ékesíti.
Kubinyi Anna (1949-2015 ) gobelintervező, textilművész munkáiból
Kubinyi Anna (1949-2015 ) Kossuth-díjas gobelintervező, textilművész, tegnap, március 27-én elhunyt.
Az Iparművészeti Főiskola gobelinszakán diplomázott. Erőteljesen bordázott rusztikus felületeit, térplasztikáit szövőszéken készítette kenderből, amelyet maga festett.
Eleinte a természet jelenségei, szimbólumai inspirálták, majd erdélyi utazásainak hatására az ősi és népművészeti hagyaték motívumait dolgozta fel. Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte szőni főhajtásként a székelység ezeréves története előtt, a székely kapuk megszövésével hirdette a magyar örökség gazdagságát.
Alkotásai minden esetben kenderből készültek, mivel a szál kiválóan alkalmas a puhaság, ugyanakkor az erő, a rusztikusság, a szilárdság megjelenítésére.
Kubinyi Anna részt vett Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírhelyének rendbehozatalában, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. Itt az érdeklődők megtekinthették legújabb művét, a több mint egy négyzetméteres Csoma-oltárt, amelyet öt hét alatt készített el úgy, hogy napi 12 órát szőtt.
Kubinyi Anna munkásságát Magyar Művészetért Díjjal és Prima Primissima Díjjal is elismerték, 2013-ban Kossuth-díjban részesült rendkívül népszerű, térben táguló látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért.
Borostyánkői-hegység - Őrzők a Pinka völgyében - Őrvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=qH8qgpEKz6o