Kosztolányi Dezső
"Van-e nyelv, mely, mint élő, élni hivatott, egészséges szervezet nem ragaszkodik körömszakadtáig egyéniségéhez, szabályzataihoz és szeszélyeihez? ...
A természet ösztöne ez. Ártatlan, senkinek se vétő, szűzi sovinizmus, fullánktalan szeretet, édes-boldog elvakultság, akár a gyermeké, aki az édesanyját legszebbnek, legjobbnak látja, s ezért esze ágában sincs, hogy kiirtsa a többi édesanyákat."
Nyelv és lélek - részlet - Pesti Hírlap - 1933
Kosztolányi Dezső (1885-1936) - író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró
Az idegen szó, az még a legkisebb baj
"Az idegen szó, az még a legkisebb baj, mert az idegenséget magán viseli. Nagyobb baj az észrevétlen idegenség, ami onnan keletkezik, hogy most nagy nekidurálással tanul mindenki idegen nyelveket.
Iparkodik, hogy annak helyes kiejtését elsajátítsa, ezáltal magyar beszédébe is belekerülnek idegen fonetikai elemek, amik azt megrontják. Elsősorban éppen a ritmusba és a dallamba."
Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
Már a szélsőséges hazai ellenzéki "megmondó médiumok" is a maguk módján, de méltatják Orbán Viktort, és politikáját - ellenzéki lapszemle
Gazda Albert, a szélsőséges Origo internetes újság volt főszerkesztője, és az ugyancsak szélsőségesen manipuláló Index internetes hírportál volt vezető szerkesztője szerint miközben hetekig-hónapokig „azon pattogtunk sokan”, hogy milyen ócska kampánnyal próbálja a miniszterelnök megtalálni az új rezsicsökkentést és ezzel megállítani pártja és kormánya népszerűségének zuhanását, nem vettük számításba, hogy a történetnek jóval több a rétege, mint ahogy az első ránézésre látszhat.
Így arra sem tapintottuk rá, hogy Orbán Viktor elsősorban mit akar. Pedig ő személyesen is elmondta, már januárban: „nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország”.
Gazda szerint a menekültprobléma súlyos probléma, nemcsak a Földközi-tengeren, Magyarország déli és keleti határain is. Ezzel a dologgal kezdeni kell valamit.
Amikor Orbán Viktor erről a témáról beszél, akkor nem légből kapott hülyeségről beszél, hanem nagyon is valós jelenségcsoportról.
A kampány szerinte primitív, csakhogy nem a kampány volt a lényeg. Orbán Viktornak tényleg az az első számú célja, hogy a migránsok ne jöjjenek ide. Akik jönnek, hétről hétre egyre többen vannak.
Akik jönnek, azok országait szétverték, és amíg nem áll oda egy kellőképpen kemény kezű új diktátor, hogy stabilizálja a helyzetet, addig jönni fognak. Káosz van és pszichózis, ennyi menekült még nem nagyon volt a világon.
A vándorlást nem lehet megállítani – de hátha más útvonalakra lehet terelni. Orbán Viktor ezt akarja. Ha vonulnak, vonuljanak másfelé. Menjenek Romániába, Ukrajnába, Horvátországba, bárhova. Ne erre menjenek.
A schengeni határ egy konkrétan létező határ, uniós feladat megvédeni. Az most még csak ijesztgetés, hogy tízezrével fogja hozzánk visszatoloncolni a migránsokat a Nyugat, de nem kizárt, hogy megtörténhet. Minél többen vonulnak át rajtunk, annál inkább megtörténhet.
Jobb csinálni a dolgokat, mint várni, hogy hátha nem történnek meg. Két dolog számít. Az, hogy ki nyeri a meccset, és az, hogy milyen lesz végül az ország. Most még jönnek a menekültek, de majd másfelé fognak menni.
Nemcsak a kerítés, hanem a kampányok és az új szabályok miatt is. Nem Magyarország fog elszigetelődni, hanem másutt is lesznek kampányok, kerítések és törvénymódosítások.
Mivel az ellenzéknek nincs és nem is lehet érdemi és a választók tömegei számára is hiteles reakciója, a Fidesz és a kormány nyeregben marad.
cink.hu
Az európai nagyhatalmak az illegális bevándorlás frontállamait, köztük Magyarországot magukra hagyták - rövidke lapszemle
Tóth Levente újságíró szerint Európa nem mondta Magyarországnak, hogy húzzon falat a schengeni határára, de ez láthatóan nincs is különösebben ellenére.
Amíg ugyanis a menekültekkel nem tud mit kezdeni, addig nem bánja, ha a probléma látszólag kívül reked határain. Mindeddig, amíg az unió bénázik és hümmög, az illegális bevándorlás frontállamai, köztük Magyarország, magukra hagyva jelenleg két dolgot tehetnek: vagy hallgatólagosan utat engednek az új népvándorlásnak Európa belseje felé, vagy megpróbálják minden eszközzel megakadályozni azt a határán.
Világ Gazdaság
Anjou legendárium miniatúrái - XIV. század - Szent László legenda jelenetei
Károly Róbert és a gyermek András herceg olaszországi utazása alkalmából készült az a legendagyűjtemény, amelynek töredékei a Vatikánban, a New York-i Morgan Libraryben és a Szentpétervári Ermitázsban találhatók.
A gyűjtemény az Anjou ház szempontjából fontos szentek történeteit tartalmazza, gyermekek számára készült, csak képaláírásnyi szövegeket tartalmaz. A legendárium festői Bolognaból származtak és az olasz trecento festészeti stílusát alkalmazták.
I. Károly magyar király (1308–1342) felesége, Erzsébet királyné(1305-1380) - Házioltára
Ezüstzománc-technikával készült az 1340-es években. A klasszikus gótikus drapériás figurákat lebegő, törékeny, elegáns lénnyé alakítja. Ereklyetartó szekrény, amely bezárva apostolok, angyalok alakjával díszített házikót alkot. Kinyitva magánájtatosságot szolgált, szekrényében a szoptató Madonnát látjuk és két angyal szobrát. Ők tartják az ereklyék tokját. Körmeneti és ereklyetartó keresztek tanúskodnak a stílus magyarországi meghonosodásáról. Az oltár mai helye: Metropolitan Museum of Art, New York - USA!
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
Ez a víziszárnyas Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái.
A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről. A 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a későbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
Fodrostollú magyar lúd igazi különlegesség. Szárnyfedő tollai és farktollai hosszúak, szalagszerűen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is.
A ludakról sokáig azt tartották, hogy együgyűek, pedig valójában a legértelmesebb szárnyasok közé tartoznak. A legelő csapatok például őröket állítanak, amelyek meg tudják különböztetni a pásztort a vadásztól.
A liba mája Magyarország egyik fontos kereskedelmi exportcikke.
A népvándorlás ügyben mindent be kell vetni, hogy a folyamatot megállítsuk - rövidke lapszemle
Nógrádi György biztonságpolitikai professzor szerint a kerítés Magyarország részéről szükséges lépés. Hazánkba ugyanis az első fél évben már csaknem hatvanezer illegális bevándorló érkezett.
Eközben Ausztria bejelentette, hogy leállítja a menekültkérelmek elbírálását, Németország pedig ezzel egy időben azt fontolgatja, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
Szerbia belügyminisztere már bejelentette, hogy ők is hasonló fizikai akadályt akarnak építeni a szerb-macedón határon. Földi László, volt titkosszolgálati vezető szerint ennek a fokozódó őrületnek véget kell vetni valahogy.
Az országon belül már sokkal nehezebb kezelni a helyzetet. Magyarország bármit csinál, úgyis belekötnek, de nem kell vele foglalkozni. Nem kell reagálni erre a liberális őrületre. Mindent be kell vetni, hogy ezt a folyamatot megállítsuk.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mándoky Kongur István-emlékek - Almati - Kazahsztán
A karcagi születésű magyar turkológus tudós, Mándoky Kongur István (1944-1992) már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta annak befejezése után is.
Vallotta, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs a Kelet és a Nyugat között. Egyik legismertebb munkája az 1981-ban elkészült „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi disszertációja, amely tartalmazza a Kun Miatyánk szövegváltozatait is...
A Magyar Országgyűlés hivatalos küldöttsége 2013 őszén Kazahsztánban hivatalos látogatást tett örömmel tapasztalhatta, hogy a régi fővárosban, Almatiban nagy tisztelettel emlékeznek Mándoky Kongur Istvánra.
A delegáció ellátogatott a tudósról elnevezett középiskolába, ahol megtekintette a magyar kutató munkásságát bemutató kiállítást, megkoszorúzta emléktábláját, majd tisztelgett Mándoky sírjánál a közép-ázsiai nagyváros egyik temetőjében.
Kövér László házelnök megköszönte Magyarország kazahsztáni barátainak – köztük az iskola tanárainak és diákjainak –, hogy őrzik a szülőhazájától ily távolra került magyar tudósnak, a kun nyelv és a magyar őstörténet, illetve Közép-Ázsia kutatójának emlékét.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Apponyi Géraldine királyné-emlékek - Tirana - Albánia
Az elmúlt századokban többször előfordult, hogy a magyar arisztokrata családok királynét adtak más nemzetek számára, de Apponyi Géraldine (1915-2002) esete a 20. században már igencsak különlegesnek számított.
A házassága I. Zogu albán királlyal szinte mesébe vagy Hollywoodba illő esetnek bizonyult, a szokásos érdekkapcsolat helyett, minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a 23 esztendős magyar leány és a korosabb, ám délceg albán uralkodó frigyét.
Géraldine grófi családja az I. világháborút követően elszegényedett, de lányuknak igyekeztek nívós nevelést adni. Tanulmányait Amerikában és Franciaországban végezte, ezt követően gépíróként kezdett dolgozni. Ekkortájt a negyvenes éveiben járó albán király feleséget keresett az európai arisztokrácia köreiben, és hősnőnk jóakarói eljuttatták Géraldine fényképét az uralkodóhoz.
Ennek hatására Zogu meghívta a szegény grófkisasszonyt Tiranába szilveszterezni, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét, egy évre rá pedig megszületett a várva várt trónörökös, Leka herceg is. A frigyről ma is részletesen tájékoztat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum kiállítása.
Géraldine Sisit tekintette példaképének. Gyorsan népszerűvé vált a balkáni országban.
A 1939-es családi örömöt, a trónörökös világra jötte feletti boldogságot azonban három napra rá szétzúzta Mussolini hadseregének támadása. Az olasz megszállás kezdetén a királyi család emigrált, a II. világháború idején Görögországban, Törökországban, Franciaországban, végül Nagy-Britanniában éltek.
Zogu sikertelenül próbálkozott egy emigráns albán kormány létrehozásával. A háború után Tiranában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így az emigráció folytatódott. Férje 1961-ben bekövetkezett halála után Géraldine Spanyolországban telepedett le. Fia, I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de Enver Hodzsa rémuralma alatt a kommunista országba nem térhettek vissza – egészen 2002-ig.
Az ekkor már 87 éves asszonyt tüdőproblémákkal kezelték, előbb Párizsban, majd egy tiranai katonai kórházban, ahol meghalt. A magyarországi endszerváltás után Géraldine többször tervbe vette azt is, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez végül meghiúsult.
A királynét az albán fővárosban temették el. Fia – 2011-ben bekövetkezett haláláig – makacsul követelte vissza apja trónját Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg 2007 óta hazája külügyminisztériumában dolgozik.