Aki jókedvet ad, jótevőm

                              "Aki engem kedvetlenít, egy nagy jótól foszt meg: a kedvemtől. S fordítva: aki jókedvet ad, jótevőm." Titkos napló - részlet Gárdonyi Géza ('863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Meg kell adni a jogot minden országnak, hogy megőrizhesse saját kultúráját és etnikai összetételét – rövidke lapszemle

                        Kövér László házelnök szerint ebben a nehezen kezelhető migrációs hullámban benne van a lehetősége annak, hogy végre „asztalra tegyük és élére állítsuk az identitáskérdéseket”, és megpróbáljuk rábírni az uniót, hogy ezekkel komolyan foglalkozzon. Az is lehet egy álláspont – ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta –, hogy „mindenki úgy teszi tönkre a saját hazáját, életét és gyermekeinek jövőjét, ahogyan szeretné”, ám emellett engedtessék meg a különállás joga, vagyis, hogy „Magyarország ne akarjon öngyilkos lenni semmilyen formában”. Meg kell adni a jogot minden országnak, hogy megőrizhesse saját kultúráját és etnikai összetételét. Magyar Hírlap

Történelmi mozaikok a „demokráciára, a népek önrendelkezésére és az emberi jogokra” épülő nyugati álszent, önérdekű hazug politikájáról - rövid lapszemle

                                        Borhi László, az Indiana Egyetem tanára szerint az 1938-as müncheni egyezmény és az első bécsi döntés is azt igazolta, hogy London és Párizs reálpolitikus módon átengedte a térséget a németeknek abban a reményben, hogy a Közép-Európában érvényesülő nagyhatalmi hegemónia egyensúlyt teremt, s így elkerülhető egy újabb véres konfliktus. Néhány évvel később ugyanezért engedte át a Szovjetuniónak. A kis országok mozgástere – köztük hazánké – 1942-re végzetesen összezsugorodott. A magyar és a román kilépés kikényszerítése leginkább a szövetségesek érdekeit szolgálta. A németeknek ugyanis csapatokat kellett elvonniuk a partraszállás helyszínéről, hogy engedetlen csatlósaikat megszállják. Feltehetően a szövetségesek így kívánták elősegíteni a második front sikeres megnyitását. Randolph L. Braham professzor már korábban felvetette, hogy a kiugrásra alapozott hazai politika a feleslegesen nagy kockázat miatt alapvetően hibás volt. Nehéz kimondani, hogy igaza van. 1956-ban az amerikai vezetés tudta, hogy a szovjetek készek fegyverrel megvédeni kelet-európai hadállásaikat. Az USA nyugat-európai szövetségesei sem támogatták volna az erőszakos fellépést. A brit politika szinte felháborodva fogadta 1956-ot, Bonn és Párizs hivatalos tényezői sem szimpatizáltak velünk különösebben, ezért örültek Washington mérsékelt irányvonalának. A nyugat-európai fővárosokban sohasem okozott különösebb fejfájást, hogy a kontinens keleti részében kommunista diktatúra van, és szovjet hegemónia érvényesül. 1989-ben sem igen értették, hogy Washington miért akar változtatni ezen a helyzeten. Az Egyesült Államok, illetve Nyugat-Európa félt a destabilizálódástól. Úgy akarták támogatni a változást, hogy az ne veszélyeztesse a stabilitást, vagyis a kelet-európai szovjet jelenlétet. Bush 1989. nyári varsói és budapesti látogatásán is a reformkommunistákat favorizálta. Nem kívánták a Varsói Szerződés felmondását sem, hiszen elfogadták azt a moszkvai álláspontot, hogy a keleti tömb az európai stabilitás fontos pillére. Magyar Idők

Itt arról van szó, hogy az abnormális legyen normális, és a normális az abnormális – rövid lapszemle

                              Kovács István és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ elemzői szerint „a nép” – amelynek elvont fogalmára a liberálisok oly gyakran hivatkoznak – valóságban nehezen viseli az őszintétlenséget: bumeránghatásként ezért hajlamos belefutni azon radikálisok karjaiba, akik leegyszerűsített, de őszinte diagnózist adnak a dogmává emelt politikai korrektséggel szemben. A liberális forgatókönyv szerint mindig kell találni egy „kisebbséget” – ha nincs, akkor csinálni kell egyet -, amely „felszabadításáért” folyamatosan lehet küzdeni. A társadalmat tehát fragmentálni kell, hogy morális többség megszűnjön, hogy ne hivatkozhasson senki valamilyen többségi viszony morális értékére – hiszen „valamilyen”szempontból mindenki „valamilyen” kisebbség tagja. Ez tehát a relativizálás zsarnoksága, a hatalommá emelt viszonylagosság. Itt igazából lassan már nem is arról van szó, hogy a normálist az abnormálissal kezeljék azonos szinten, hanem arról, hogy az abnormális legyen normális, és a normális az abnormális. Hogy akik a bevettet, a hagyományosat, a nagybetűs Szokást követik, azok érezzék rosszul, kényelmetlenül magukat, ha a „haladó szellemiségű” törekvéseket kissé eltúlzottnak találják. Magyar Idők

Ennél alacsonyabb „fajlagos költségű” népirtást elképzelni sem lehet – rövid lapszemle

Bogár László professzor a „bérgyilkos-megbízó” viszonnyal szimbolizálja a menekültválságot. A „bérgyilkos” egy professzionálisan megszervezett „embercsempész” fedőnevű planetáris hálózat, a nagy bűnözői klánok, a titkosszolgálatok „fedett operációs” gyakorlattal rendelkező ügynökei, illetve a lokális roncstársadalomból verbuvált haramiastruktúrák sajátos komplexuma, amelynek finanszírozási csatornái a világ meghatározó globális tőkestruktúráihoz vezetnek fel. A „megbízók” világa a formális és informális politikai hatalmasságokat foglalja magába. Bár feladatuk a népük szolgálata volna, ehelyett, tisztelet az igen kevés számú kivételnek, ennek éppen az ellenkezőjét teszik. Nem szolgálják, hanem kiszolgáltatják népeiket. Ráadásul mivel a globális véleményhatalmi rendszer tetszés szerinti hangerőre erősítheti fel megnyilatkozásaikat, a beszéd-tér állandó brutális manipulációjával óriási intenzitással mérgezik meg folyamatosan a diskurzus egészét. A humánumra, az emberi jogokra való cinikus hivatkozással a világtörténelem legkegyetlenebb népirtását szervezik meg. Bogár László szerint az esetek egy részében alapos okunk van feltételezni, hogy a megbízó mögött egy olyan „láthatatlan szuperstruktúra” áll, amely saját létét is tagadva mintegy diszkréten szuggerálja a megbízó felé, hogy eljött az ideje a megbízás kiadásának. A „fegyver” maguk a menekültek. Olyen vélemények terjednek a migránsok körül, olyan negatív indulati örvénylések kavarhatók, amelyek az önmagát éppen a migránsokkal szemben megvédeni akaró emberi közösséget teszi még védtelenebbé és kiszolgáltatottá. A bérgyilkos-megbízó-szuperstruktúra ívén felépülő gigantikus globális hatalmi képződmény számára ez a lehető legkedvezőbb helyzet, mert a páriává züllesztett „bennszülöttek” és a tudatos műveletek sorával rájuk szabadított bevándorló páriák egymás ellen hangolása, majd permanens polgárháborúban való kölcsönös önelpusztításnál kedvezőbb és alacsonyabb „fajlagos költségű” népirtást elképzelni sem lehet. Magyar Hírlap

Az alapvető érdek, ez a cél, hogy Európa államai, nemzetei egy gyorsuló folyamat keretében felszívódjanak - a többi csupán hazugság, szép szavak – rövidke lapszemle

Mohi Csaba, volt algériai nagykövetünk szerint de Gaulle francia elnök a transzatlanti érdek-összefonódásokat az európai érdekek elé helyező briteket nem kívánta nem kívánta beengedni az európai integrációba. Ezt mondta: Nagy-Britannia taggá válásával az amerikaiak beteszik a lábukat a bennünket védelmező ajtóba! A francia tábornok bölcs ember volt. A migrációs válság a világháború óta a legveszélyesebb krízis. Az eddigiekben alkalmazott, Európa elleni gazdaságpolitikai természetű eszközöket most egy rendkívül veszélyes társadalmi-etnikai-vallási természetű eszközrendszer egészítette ki. A globalizáció híveinek kiemelt törekvésük olyan világot teremteni, amelyben az európai államok, nemzetek egy gyorsuló folyamat keretében felszívódnak. Ez az alapvető érdek, ez a cél, a többi csupán hazugság, szép szavak. Szembetűnő, hogy gazdag muszlim országok egyetlen „elüldözött” menekültet sem hajlandók befogadni, ami újabb bizonyíték arra, hogy ennek az egész migrációs támadásnak egyetlen célja van a tömeget Európára zúdítani. Civil ember, igaz „menekült” képtelen egyhuzamban 30 kilométert ilyen tempóban megtenni. Migránsaink java része az „iszlám kalifátus” embere, a szakáll egyelőre még leborotválva, a fekete fejkötő még a zsebben. Magyar Idők    

Az önmagában komoly veszélyhelyzet, hogytöbb százezer jól táplált, egészséges, katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában – rövid lapszemle

Horváth József, a polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese szerint, a kormány nem tehetett mást, nem volt alternatívája. Európa felült egy puskaporos hordóra, az unió meghatározó vezetői pedig maguk gyújtották meg a kanócot. Ezeknek az országoknak a titkosszolgálatai – hasonlóan a magyaréhoz – tájékoztatták a kormányukat a tudomásukra jutott információkról. A nyugati politikusok rövid távú céljaik, érdekeik miatt azonban nem merték meghozni azokat a döntéseket, amelyeket Orbán Viktor. Németország hetvenéves fóbiái még mindig működnek, és egyszerűen fél kimondani, hogy a német állampolgárok biztonsága előrébb való, mint a menekülteknek titulált emberek befogadása. A bajor politikusok lényegesen reálisabban mérték fel a kialakult helyzetet. Tökéletes helyzetleírás Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatójáé, hogy Európa a létéért küzd. A nyugati országok immunrendszere a jelek szerint lényegesen alacsonyabb szinten működik, mint a keleti régióé. Amikor több százezer jól táplált, egészséges, katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában, az már önmagában komoly veszélyhelyzet. Nem hihetjük azt, hogy az Iszlám Állam ezt a migránsfolyamot nem használta, használja ki. Horváth többször járt Afganisztánban, tisztában van az ottani állapotokkal. Egyáltalán nem életszerű tehát, hogy ezek az emberek bankkártyákat használva utaznak keresztül a fél világon, és tudják, hogy melyik országban mi a hivatalos pénznem, abból éppen mennyi szükséges a költségek fedezésére. Európában az egyik legnagyobb zsidó közösség Franciaországban él, a másik Magyarországon. Az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontjai között vannak a zsidó vallási szent helyek. El fog indulni a családegyesítési folyamat. Mivel itt nem beszélhetünk a személyek kilétét igazoló dokumentumokról, előfordulhat, hogy egy személyre akár egy tucat úgymond „családtag” is rácsatlakozik majd az előttünk álló években. A migrációs problémát ki kell tolni a közel-keleti válságrégióba, ahol szűrőpontok felállítására van szükség. Magyar Idők

Orbán Viktornak eddig minden számítása bejött – rövidke ellenzéki lapszemle

                      Kárpáti Márton, a szélsőségesen liberális index főszerkesztő-helyettese szerint Orbán Viktornak eddig minden számítása bejött. A menekültügyben táncolt már pengeélen, nem volt messze attól, hogy ráborítsák Brüsszelben vagy Berlinben az asztalt, de ezt eddig elég ügyesen megúszta. Sőt, mostantól sokkal erősebb, mint eddig. A magyarok többsége szerint a kormány helyesen cselekszik, a nyugati bírálatok pedig majd lassan elhalkulnak, nevetségessé válnak. A röszkei határostrom láttán nem nagyon maradtak érvek Orbán bírálatára. A magyar határt és a magyar rendőröket támadó menekülteket mutató felvételek után tényleg nehezebb lesz Orbánt azzal támadni, hogy miért nem emberséges és szolidáris a nem is hozzánk, hanem a németekhez tartó emberekkel. Mert lesz rá egy egyszerű válasza: ezek nem békés emberek, őket akarja bárki befogadni? index.hu    

Felfogtátok, hogy mit tettetek? – Putyin beszéde az ENSZ gyűlésen - VIDEÓ!

    Aki csak teheti, feltétlenül nézze végig ezt a videót - rendkívül érdekes és tanulságos!   kattints a linkre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=xDcbW2GUbG8      

2015. October 05. 00:58

Videó , Hírek röviden

A polgár szabad, felelős, közösségi ember - „Nincs egyéni identitás közösség nélkül”

                        A most húsz esztendős a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, melynek első elnöke Mádl Ferenc - egykori köztársasági elnök volt A polgár mindenekelőtt szabad, felelős, közösségi ember, aki nemcsak saját boldogulását, hanem közössége sikerét is szem előtt tartja. Martonyi János - aki korábban a szervezet elnöke volt - azt mondta, a kilencvenes évek közepén létrehozott egyesület alapításának konkrét célja „ma már nem időszerű", hiszen ez az volt, hogy elősegítsék a polgári oldal - mára megvalósult - politikai egységének megteremtését. Másik célként a polgári értékek politikába, közéletbe, mindennapi életbe való bevitelét említette. A polgár tudja, hogy „nincs igazán egyéni identitás, nem találhatja meg igazán önnön magát közösségi identitás nélkül" - jelentette ki. Martonyi János hangsúlyozta, működésük húsz esztendejét végigkísérte és a következő időre is meghatározó lesz az a gondolat, hogy „a polgár nem egy különleges társadalmi csoport, nem egy kivételezett, jobb helyzetben lévő réteg; pont ellenkezőleg: polgárok vagyunk mindannyian, ha így akarjuk". Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, egyben a szervezet elnöke az eseményen elmondta: elkészült az Idők jelei című tanulmánygyűjtemény, amelyben a polgári kormány elmúlt öt esztendejét tekintik át „önkritikusan, kritikusan és egy kritikus szolidaritással". Hozzátette: a több száz oldalas munkában a legjobb szakemberek értékeik mindazt, amit a polgári kormány elért és „elmondjuk, hogy mit várunk a következő évekre", a polgári értékrend szempontjából közelítve meg a témát. A most húsz esztendős a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, melynek első elnöke Mádl Ferenc - egykori köztársasági elnök volt fotón: Granasztói György professzor, Martonyi János volt külügyminiszter egykori elnökök - Balog Zoltán, miniszter jelenlegi elnök, és Mészáros László, aki húsz esztendeje a civil szervezet ügyvezető elnöke, és a szervezet keretein belül működő Patrióta Európa mozgalom alapítója fotó: MTI