Titkosnapló - részlet Gárdonyi Géza

                            "Csak a véleményt kérő fiatal emberek fogadják szívesen az okosításokat. Az önként adott okosítás tudásközlés: föléje helyezkedés a másiknak. Sértő. ...Tudományosnak, okosnak lenni: illetlenség. ...Ellenkező vélemény mindig rossz vélemény, s mentül helyesebb, antul rosszabb."

Titkosnapló - részlet

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

A „Nagy Európai Gondolat” valóra válhat – de nem úgy, ahogy azt a balos '68-asok elképzelték: kereszténytelenítve, „nemzetlenítve” - rövid lapszemle

                          Jeszenszky Zsolt közíró szerint a gyökeresen eltérő kultúrák gyors, tömeges „vegyülése” nem egymás megismerését segíti, hanem azonnali konfliktusokat szül. Nagyon is helyénvaló tehát az a kijelentés, hogy Európa az európaiaké és keresztény Európát szeretnénk. Ahogy az is helyes, hogy Kína a kínaiaké, Irán a perzsáké, stb. Ami a politikusoknak évtizedek óta fikarcnyit sem sikerül: egyfajta európai identitást adni a kontinens polgárainak, az egy pillanat alatt sikerülni látszik a bevándorlóknak. Szlovák nacionalisták iszlámellenes tüntetést szerveztek Bősre, ahová a magyar(!) radikálisokat is hívták. Az egykor Magyarország EU-tapsága ellen kampányoló osztrák Szabadságpárt ma Orbán Viktorral és Magyarországgal, mint követendő példával kampányol a szavazatokért Bécsben. Európa népei között az összetartozás érzete, egymás hasonlóságainak megtalálása nagyot lépett előre az iszlamizálódás veszélyének felbukkanásával. A „Nagy Európai Gondolat” tehát, úgy tűnik, valóra válhat – de nem úgy, ahogy azt a balos '68-asok elképzelték: kereszténytelenítve, „nemzetlenítve”, felolvadva a mindenféle -izmusok és -izmus-ellenességek általuk meghatározott kánonjában, hanem természetes úton, úgy, ahogy azt az emberek valóban szeretnék, saját érdekeik, létbiztonságuk védelmében. Mandiner

Az iszlám és a nem iszlám rendszerek összeférhetetlenek - rövidke lapszemle

                                  Alija Izetbegovics, a független Bosznia-Hercegovina első, muszlim államfője szerint az iszlám és a nem iszlám rendszerek összeférhetetlenek. Az iszlám vallás és a nem iszlám alapokra épülő társadalmi és politikai intézmények között sem béke, sem koegzisztencia nem képzelhető el. Magyar Idők

Hogyan kesereg a szélsőséges Népszava az álbaloldal reménytelen helyzetén? – rövid ellenzéki lapszemle

                            Mit szóljunk ahhoz, hogy Gyurcsány valamely, neki nem tetsző bírói ítélet miatt nyilvánosan megfenyegeti az ügyészség és a bíróság munkatársait? Mit gondol az ilyen államférfiú a hatalmi ágak elválasztásáról? Mit gondol a bíróság (és az ügyészség) függetlenségéről? Hogy képzeli azt, hogy – alig burkoltan – megtorlással fenyeget embereket esetleges választási sikere esetén? Hát így festenek ellenzéki „pártjaink”. Részt vállalnak a Jobbik „normalizálásában”, szokványos párttá való átfestésében – ez már megtörtént több nyugati országban is, ahol a fasisztoid szélsőjobboldal bizonyos helyeken a közélet „normális”, szokványos részvevőjének számít. A „demokratikus” magyarországi ellenzéki pártok megadják magukat az erőnek. Voltaképpen belenyugodtak abba, hogy ebben az országban Orbán Viktor uralkodik: mind a kormányzat hívei, mind a legerősebb „ellenzéki” párt (a Jobbik) követői külön-külön és együtt is többen vannak, mint az ő szavazóik. Elvesztették esélyüket a hatalomra. Közben – a menekültválság hatására – az egyébként is közgyűlöletnek örvendő „balliberális” értelmiség megosztottá vált, „egy része behódolt az iszlamofóbiának”, mások megértették, hogy a jobboldal uralma még évtizedekig eltarthat, s a magyar műveltség, művészet, tudomány állami ügy. Egyre több ismert művész, író, tudós nyilatkozza, hogy ő politikailag semleges. Népszava  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Deportált magyarok emlékműve – Hrastovec - Szlovénia

                                  A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A magyar kormány hozzájárult a költségek fedezéséhez. A hrastoveci várudvaron felavatott emléktáblán Márai Sándor Halotti beszéd című versének „Miért?... Magyar voltál, ezért" sorai állnak, magyar és szlovén nyelven. A korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben csaknem 600 muravidéki magyar (köztük közel kétszáz gyermeket) deportáltak. A valamikori internálás még élő elszenvedői és hozzátartozóik rendszeresen felkeresik a kis emlékművet, kifejezve reményüket, hogy az voltaképpen figyelmeztetés: senkit sem szabad meghurcolni nemzeti hovatartozása miatt.

Ez az úgynevezett „magasabb rendű társadalmi berendezkedés”: a demokrácia – rövid ellenzéki lapszemle

                          Több mint 3,2 millió aláírást gyűjtöttek össze európai civil szervezetek az EU és az USA, illetve Kanada közötti szabad kereskedelmi megállapodás megakadályozására, ám az Európai Bizottság jó előre deklarálta, hogy a kérdésben az európai állampolgároknak nem osztanak lapot. Amennyiben a 3,2 millió tiltakozó aláírásnak semmilyen hatása nem lesz a brüsszeli ügymenetre, az tovább súlyosbítja az egyezmény körül kialakult demokratikus deficitet. Botrányos, hogy néhány globális nagyvállalat lobbistái vezetik az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőinek kezét, miközben az emberek elől próbálják eltitkolni az egyezség tartalmát. Népszabadság

Kis János, az egykori szélsőségesen neoliberális, hazaáruló párt, az SZDSZ alapítója, a bevándorlásról – ellenzéki lapszemle a Patrióta Európa Mozgalom szerkesztői megjegyzéseivel

                          Kis János, az egykori szélsőséges neoliberális, hazaáruló párt, az SZDSZ alapítója szerint Orbán Viktor 180 fokos fordulatot hajtott végre az unió meghatározó tényezőivel szembeni taktikájában. Mostanáig óvakodott attól, hogy az erős kormányokkal konfliktusba keveredjen. Mindig az önálló hatalom nélküli Brüsszelt vette célba, soha nem az igazi erőt képviselő Berlint. Nem győzte hangoztatni, hogy külpolitikai kérdésekben a mindenkori német állásponthoz igazodik. Most azonban egyenest Berlinnel akaszt tengelyt, szavakban és tettekben egyaránt. Orbán koalíciót szervez e kvóták ellen. Nem hajlandó Magyarországon átmeneti menekülttábort létesíteni. A menekültválságért a német kancellárt okolja. Miért provokálja Merkelt és szövetségeseit? Arra számít, hogy a menekültválság végzetes sebet üt Európa vezetőin. A világháború utáni egész politikai eliten, amely őt a liberális demokrácia leépítése miatt párialétre kárhoztatja. Prognózisa szerint egy „szellemi-ideológia korszak” végére értünk, amikor az európai politikát a liberalizmus eszméi uralták. Orbán az első európai politikus, aki kormányfői pozícióból támadja az EU-n belül uralkodó „szellemi-ideológiai” konszenzust. Nem csoda, hogy mellette rendeznek szimpátiatüntetést. Rá figyel mindenki, aki a bezárkózást választaná. Amíg ez a konszenzus uralkodott, szalonképtelen volt a „nemzeti-keresztény” gondolat. Mely gondolat magába foglalja, hogy egy ország akkor sáfárkodik jól a hagyományaival, ha kultúráját, etnikai összetételét megvédi a változástól. Ez minden nép szuverén joga, ami fölötte áll az emberi jogoknak. A bevándorlás Európa iszlamizációjával fenyeget. Magyarország keresztény ország. Európa keresztény kontinens. Márpedig az iszlám és a kereszténység között demográfiai versenyfutás zajlik, és ezt a versenyt a kereszténység – ha tömegével engedjük be a muszlim bevándorlókat – csak elveszítheti. Ez az aggodalom találkozni fog a változó közvéleménnyel. Az európai választópolgárok nem kérnek a bevándorlókból. A menekültválság nyomása alatt a jelenlegi politikai elitet egy-két éven belül leválthatják a radikálisok. Patrióta Európa Mozgalom szekesztői megjegyzés: „Érdekes, hogy Kis milyen pontosan képes megfogalmazni azt, amiért Orbánt követői tisztelik, miközben érezhető, hogy a maga részéről mindennek az ellenkezőjét gondolja. Ha netán valaki azt hitte volna, hogy empatikusan vázolja fel mindezt, az ellenkezője nyilvánvalóvá válik a következő állításából.” Ez a választás Európa biztos vereségéhez vezetne – írja tovább Kis. Ahogy Orbán mondja: minden ország szuverén joga, hogy maga döntse el befogad-e más kultúrájú embereket. Ezen az alapon mindenki kivonhatja magát az együttműködés parancsa alól. Ha az orbáni vízió megvalósulna, már nem másképpen berendezett unióban élnénk, hanem szétesőben lévő unióban. Kis ugyanakkor elismeri: Az elmúlt évtizedek bevándorlási hullámai nem kizárólag összeszokást hoztak. A kulturális távolság, a társadalmi egyenlőtlenségekkel karöltve kölcsönös szegregálódásnak adott lökést, és sokféle feszültséget gerjesztett. A jóléti állam leépülése és a hirtelen megnőtt munkanélküliség nyomán széles rétegek kezdték úgy érezni, hogy a bevándorlók tőlük veszik el a juttatásokat és a munkahelyeket. Patrióta Európa Mozgalom szekesztői megjegyzés: „Arról éppen diszkréten hallgat, hogy az általa is vallott szabadpiaci ideológia, a munkahelyek kiszervezése és az állam háttérbe szorítása miatt van a munkanélküliség és az abból fakadó társadalmi frusztráció.” A másik oldalon – folytatja Kis János - a bevándorló kisebbség tagjai gyakran be sem jutottak munkaerőpiacra. Felerősödött a bevándorlóktól való félelem, ami a szélsőjobb vitorláit dagasztja. Kis szerint az uniónak ellenszélben kell átküzdenie magát a fenntartható év vállalható közös menekültpolitikához. A befogadás nem csak költségekkel jár. Európa demográfiai deficittel küszködik, a gazdaság jelentősebb bővüléséhez, a nyugdíjaskorú népesség eltartásához számottevő bevándorlóra volna szüksége. Európa nem engedheti meg magának, hogy a hasznosítható menekültet beengedi, a nem hasznosíthatót pedig visszaküldi. Demokrata értelmiségi nem nyilatkozhat olyat, hogy Orbán autorier, nacionalista politikus ugyan ez esetben igaza van. Demokrata csak egyet mondhat, azt, amit Orbán képvisel, halálos veszélyt jelent Európára nézve: nem csak gyalázatos, esztelen is. Patrióta Európa Mozgalom szekesztői megjegyzés: „Kis János szinte egyedül marad nézetével, Gyurcsánytól Konrád Györgyön át a hazai zsidóság vezetőiig mindenki ellene fordul – kárhoztatja is őket.” HVG Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke szerint Magyarország gyalázása az idegengyűlölet társadalmilag elfogadott formájává vált. Népszabadság

Német titkosszolgálati utasításra robbant ki a röszkei balhé - titkosszolgálathoz köthető a megafonos férfi!

                        Felháborító - de nem meglepő aljas húzás volt! Német titkosszolgálati utasításra robbant ki a röszkei balhé - titkosszolgálathoz köthető a megafonos férfi! Német újságíróknak, de még a német titkosszolgálatoknak is utasításba adták, hogy le kell járatni Magyarországot. Nyugati politikusok Magyarországot akarták lejáratni, a magyar határzár ellen akarták hangolni Európa lakosságát. A Röszkén elfogott megafonos férfiről kiderült, hogy német-szír kettős állampolgár. Az idén szinte folyamatosan ingázott Németország és Szíria között. A nála talált papírok alapján valószínűsíthető, hogy német titkosszolgálat embere lehet. A tömeg balhéra hangolására felsőbb utasítást kapott. Az volt a feladat, hogy a sajtó munkatársainak legyen mit megírni, hogy ilyen módon le lehessen járatni hazánkat és a határzárat, amiből következően biztosítani lehessen a további népvándorlási útvonalat Európa felé Magyarországon keresztül. Hírtop    

Benedek Elek a nagy mesemondó - magyar gyermekirodalom egyik megteremtője 156 éve született - 1859. szeptember 30-án

                        Benedek Elek a nagy mesemondó - magyar gyermekirodalom egyik megteremtője 156 éve született - 1859. szeptember 30-án

Napvilágra kerültek az Orbán Viktornak szánt titkos amerikai parancsok - avagy hogyan működik a magyar választók kétharmados többségét elfogadni nem hajlandó birodalom - az USA - rövid lapszemle

                                    Három nappal azután, hogy André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője beleállt a kitiltási ügybe, egy úgynevezett non-papert, azaz nem hivatalos irományt juttatott el a magyar kormányhoz – írja a Mandiner. A Mandiner birtokába került dokumentum szerint az amerikai fél nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt a magyar kormánytól. Azt írja: az elsőnek hitt non-paper (az aláírás és pecsét nélküli forma, amelyben nyíltabban, a diplomáciai udvariassági körök nélkül tudják közölni a felek azt, ami a szívüket nyomja) tavaly november óta ismert a szélesebb magyar közönség előtt. 2014. november 6-án ugyanis az amerikai követség egy non-papert adott át a magyar külügynek az amerikai követség egyik megbízott diplomatája. Akkor már javában zajlott az október 17-én kirobbant kitiltási botrány, éppen ezért is lett jelentősége annak a papírnak. Miután Goodfriend arról beszélt, hogy korrupció miatt kitiltottak magyar állami vezetőket az Egyesült Államokból, a magyar kormány bizonyítékokat és bővebb tájékoztatást követelt. Az amerikaiak a november 6-án átadott non-paperrel válaszoltak. A magyar miniszterelnök által fecninek nevezett dokumentum nem bizonyítékokat tartalmazott, hanem egy kétoldalas felsorolást arról, hányszor szóltak már az amerikaiak, hogy valami nem stimmel a NAV-nál. Azt a non-papert a kormány nyilvánosságra is hozta. Létezik ugyanakkor még egy nem hivatalos papír is, ezt 2014. október 21-én kapta meg a magyar fél – csupán három nappal azután, hogy Goodfriend beleállt a kitiltási ügybe. Eszerint pedig, noha a diplomata tavaly decemberben a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta: „Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni”, a magyar félnek megfogalmazott „javaslatok” nem ezt bizonyítják. A Mandiner azt írja: a nem a nyilvánosságnak szánt, parancsoló hangnemű iratban egyetlen szó sem esik Vida Ildikóról és a NAV-ról, az iromány a 6 témakörbe rendezett 27 erős ajánlásból áll. Szerepel benne többek közt az egyházügyi törvény módosítása, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van – aszerint pedig a jövőben a bíróságok dönthetnének az egyházi státuszról. A másik a választójogi törvény – a kormány hajlamos lehet meghallani az amerikai kritikákat, és az EBESZ ajánlásai szerint módosítani a jogszabályt. Ez utóbbi követelés már az egy évvel ezelőtti amerikai non-paperben is szerepelt. Ezeken kívül Amerika tanácsot osztogat a média, a civil társadalom, a bíróságok, valamint az Alkotmány terén is. A Mandiner szerint tehát Colleen Bell nagykövet érkeztével a magyar-amerikai viszony csak látszólag enyhült, a háttérben korántsem ért véget a nyomásgyakorlás, sőt, eredményre is vezetett néhány kérdésben. AMERIKAI PARANCSOK AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK: Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását és megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen, a dokumentumok és IT-eszközök (és egyéb lefoglalt tulajdon) visszaszolgáltatását az ellenőrzött szervezeteknek, valamint a felfüggesztett adószámok azonnali visszaállítását! Tegyék közzé az interneten az összes információt a civil szervezetek KEHI-ellenőrzéseiről és a hatósági vizsgálatokról annak érdekében, hogy azok hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára! Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok és a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát! Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen! Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek számára! Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti! Biztosítsák, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön, pártatlan testülettel és egyértelmű iránymutatásokkal a támogatásokra és értékelésekre vonatkozólag! Társadalmi nyitottság – adjanak közpolitikai szerepet az ellenzéknek és más nem fideszes szereplőknek (erősítve a fékek és ellensúlyok rendszerét): Állítsanak fel független, a téma szakértőiből, nem pedig politikai kinevezettekből álló felügyelő testületeket, teret engedve az ellenzék jelölési jogának is! Az Alkotmánybíróság kinevezési gyakorlatát vissza kell állítani a 2010 előttire, ad hoc bizottsággal, amely a pártok kétharmadának egyetértésével választ! Világosan meghatározott és átlátható eljárások legyenek a közérdekkel összefüggő kérdésekben, értelmes konzultációval és az összes érintett szakértő, valamint érdekelt bevonásával! Jogalkotási folyamat: építsenek be meghallgatásokat, vitákat, értelmes konzultációt az adott téma szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel, és adjanak lehetőséget a módosításokra! Fogadjanak el törvényt, amely biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalások és egyéb közügyek kapcsán hozott döntések átláthatóan, érdemi civil hozzászólásokat figyelembe véve születnek, reális lehetőséget és elegendő időt adnak a nyílt vitának és a visszajelzésnek! Média: Vonják vissza a reklámadót, amely diszkriminatív és piactorzító! Az állami hirdetési költségvetését egyenletesen osszák fel a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák! Minden pártnak legyen képviselete a Médiatanácsban, rövidítsék le a mandátumokat! Töröljék el a rágalmazás, becsületsértés büntetőjogi szankcióit, ez legyen polgári ügy! Töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést ad a Médiatanácsnak! Távolítsák el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket! Ösztönözzék a sokszínűséget tulajdonosi szempontból és a bemutatott nézetek szempontjából is! Alakítsák át a közmédia menedzsmentjét és finanszírozását és mentesítsék a közmédiát a tartalomra vonatkozó politikai nyomás alól, ezáltal is elősegítve a függetlenséget! Biztosítsák a Médiatanács politikai függetlenségét! Választások: Hajtsák végre az EBESZ / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását, többek között: módosítsák a választási törvényt úgy, hogy a választási bizottságokat széleskörű politikai konszenzus övezze! Legyenek biztosítékai az állam és a párt egyértelmű szétválasztásának! „Kampányfinanszírozás”. Bíróságok és közigazgatási szabályok: Érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani! Szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát! Alkotmány: Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról! Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot! A megfelelő ügyeket vegyék ki a sarkalatos törvényekből és helyezzék át törvényi szintre! Mandiner - Magyar Idők