Pásztor János (1881-1945) Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
Pásztor János (1881-1945) - Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
A szobrot az I. világháború negyedik évében készítette Pásztor János szobrászművész. Külön megrendelés nélkül kifaragta és Hódmezővásárhely városának ajándékozta.
A Nagy Háborúban értelmetlenül elesett honvédeknek állít emléket. Ezt az alkotást tekinthetjük az első ilyen jellegű emlékműnek. A városi hősi emlékmű felállítását megelőző időben a szobrot rendszeresen kivitték a Kossuth térre, ahol háttérül szolgált a hősökről történt városi megemlékezésekhez.
A szobor eredeti helyét a városháza lépcsőházában Pásztor János jelölte ki. Itt is volt egészen az 1950-es évekig. Ekkor átszállították a múzeumba. 1956-ban visszakerült eredeti helyére, 1958-ban újra visszavitték a múzeumba. 1990-ben ismét visszakerült az eredeti helyére, a városházára, ahol jelenleg is megtekinthető.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 27. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar tarka szarvasmarha
A XIX. század végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsősorban a szimentáli marhával történő keresztezés révén. A magyar tarka marha egyesíti a kultúrfajták termelő képességét és a parlagi fajták nagy ellenálló képességét. Kitűnő kettős hasznosítású (hús, tej) fajta.
2016. February 27. 00:00
Videó, amit minden európainak meg kellene néznie! - Drábik János
Videó, amit minden európainak meg kellene néznie!
Amiért jönnek a tömeges bevándorlók
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=V0de_ZGrwEw
fotón: Drábik János - jogász, közíró, a Szabad Európa Rádió volt programvezetője
2016. February 26. 00:00
Közép-Dalmácia - Adriai tenger - Az Árpádok nyomában - rövid HD minőségű VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Közép-Dalmácia - I. rész. - Adriai tenger - Az Árpádok nyomában - rövid HD minőségű VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=C6QGtDdOZYI
2016. February 26. 00:00
Wass Albert: Hontalanság hitvallása - Elmondja: Dörner György - rövid VIDEÓ!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása - Elmondja: Dörner György - rövid VIDEÓ!
Hontalan vagyok,
Mert vallom, hogy a gondolat szabad,
Mert hazám ott van a Kárpátok alatt
És népem a magyar.
Hontalan vagyok,
Mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
S hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
Mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok,
Mert hiszek jóban , igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
És Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok,
De vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
És maradok ez úton, míg csak élek
Töretlen hittel ember és magyar.
fotón: Vándor székely hazatalál - Wass Albert szobra - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
fotó Székely György - Vándor székely hazatalál oldal
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=ta3ZiazXvI8
2016. February 26. 00:00
Árpád-kori templomaink - Református templom - Sóly
Árpád-kori templomaink - Református templom - Sóly - Dunántúl
Sóly kicsiny falu Veszprém közelében. Kr. u. 997-ben itt vívták sorsdöntő csatájukat Koppány és István seregei, megvetve keresztény államiságunk alapjait.
A legenda szerint a harcok alatt e falucska melletti lápos területen bújtatták az ifjú Vajk herceget, megóvandó őt Koppány íjászaitól.
Győzelme után István kápolnát emeltetett itt, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte.
A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-bol származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik.
A mai református templom feltárása még nem történt meg, Az 1000 éves nemzeti műemlék teljes felújításra szorul. Bikádi László református lelkész kezdeményezésére nemrégiben létrejött egy alapítvány, mely küldetésének tekinti István király templomának megmentését és rendbehozatalát.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 26. 00:00
Az örmény katolikus templom a város főterén - Erzsébetváros - Erdély
Erzsébetváros - 1733-ig Ebesfalva - Medgyestől 20 kilométerre keletre, a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik.
A templom egyik tornyáról egy korábbi nagy vihar tépte le "sapkát".
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 26. 00:00
Széchenyi István
"A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere
(A mai szóhasználatban, a tudományos emberfő a "tanult embert" jelenti: a professzortól a szakmunkásig.
A meglévő anyagi forrásainkat a hazai emberfők művelésére kell tehát összpontosítani - nem pedig, a kultúránkat, gyökereinket lerombolni szándékozó, de egyébként az "európai jó életre" vágyó muzulmánok" megsegítésére, betelepítésére pazarolni öngyilkos módon - a szerkesztő megjegyzése)
2016. February 26. 00:00
Mátyás király, az őrző, a megtartó, a múlt és a jövő - Mátyás király-emlékmű Kolozsvár
templommal - Kolozsvár - Erdély"]
Mátyás király, az őrző, a megtartó, a múlt és a jövő - Mátyás király-emlékmű - Kolozsvár - Erdély
A Mátyás király-emlékmű Fadrusz János (1858-1903) leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása.
Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. Már első látásra feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább.
Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik és ezért hátsó nézete jellegtelen.
A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll. A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét, Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából.
Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így ír erről:
„ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőség teljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.
Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István és Szapolyai István. A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt.
A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban.
Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Szapolyai István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Báthory István jobb kezében felemeli, baljában meghajtja a zászlót.
A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Szapolyai visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.
Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja, melyre a magyar címert vésték, felette pedig a Mátyás király felirat állt. A talapzatot Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 25. 00:00
Magyar emlékek a a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc-emlékmű - Yerres - Franciaország
Magyar emlékek a a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc-emlékmű - Yerres - Franciaország
Párizstól mintegy harminc kilométerre délkeletre, Yerres-ben egy tér és egy kis utca is őrzi II. Rákóczi Ferenc emlékét.
A “népszerűség" nem véletlen: az elbukott szabadságharc vezére 1713-1717 között a közeli Grosbois-ban lévő kamanduli szerzeteskolostorban élt, s végakaratában úgy rendelkezett, hogy szívét az őt száműzetésében befogadó földben helyezzék el.
A történet érdekessége, hogy a szívet tartalmazó aranyszelence el is jutott Franciaországba, később azonban a történelem viharos fordulataiban nyoma veszett.
Rákóczi 1713 januárjában érkezett Franciaországba, egy hónappal később fogadta őt XIV. Lajos, a Napkirály is. 1715-ben vonult vissza Grosbois-ba, előtte több helyen lakott, így a párizsi Luxembourg-palotában is.
Miután a francia udvar a Habsburgokkal szembeni békepolitika mellett döntött, a csalódott Rákóczi 1717-ben elhagyta a kolostort, s Törökországba távozott. A yerres-i emlékművet – Csáky József kubista szobrász alkotását – a franciaországi magyar kolónia adományaiból 1937-ben avatták fel.
2010-ben Borsi Antal szobrász alkotásával, egy Rákóczi-mellszoborral bővítették az emlékművet. A párizsi magyar szervezetek a község önkormányzatával közösen minden év szeptemberében megemlékezést rendeznek a fejedelem halálának évfordulója alkalmából.
2016. February 24. 00:00