Észak Hargita - Emberek a havason - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=PUnIGxO50Zo
2016. March 13. 00:00
Mégis elültetném az almafámat
"Még ha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor; Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára
2016. March 13. 00:00
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
De mi is az a csalikorsó? Olyan vicces, furfangos edény, melynek célja nem a praktikusság, hanem sokkal inkább a vendégek megtréfálása és a fazekasmester ügyességének bizonyítása.
A fenti képeken rögtön feltűnik, hogy bizony ebből a korsóból nem lehet egykönnyen kiönteni a benne levő folyadékot!
A nyakán levő lyukakból mindenfelé folyik a bor vagy pálinka, csak a poharakba vagy a szomjas ember szájába nem!
Pedig az lenne a feladat, hogy igyuk ki a benne levő nedűt.
"Csalikorsó vagyok,
Jó bort tartogatok,
Aki megtalálja lyukamat,
Megihatja boromat."
szól a népi rigmus.
Bizony, a rejtély titka az elsőre csak funkciótlan díszeknek tűnő, a nyélen és a szájon található "rügyek". Más kancsókon is találhatók ilyenek, sőt, néha tényleg ezekből lehet inni.
Az ilyen kancsók nagy részének az a titka, hogy bizonyos lyukakat az ujjainkkal be kell fogni és így valamelyik szabadon maradón keresztül ki lehet szívni a korsó tartalmát.
Nem szabad megdönteni, mert akkor vagy leöntjük magunkat vagy a belül található titkos járat a levegőbe kerül. Sokszor egy kéz nem is elég a művelethez, olyan távol helyezkednek el a befogandó lyukak, hogy mindkét kéz ujjaira szükség van.
2016. March 12. 00:00
M. S. Mester - Keresztvitel - Selmecbánya - Felvidék - 1506
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
2016. March 12. 00:00
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Frissítve: 2 másodperce
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 10. 00:00
Egyéb
,
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal a szenvedők rendelkezésére állt.
Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az antiszeptikus (fertőzést megelőző) eljárást vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentetve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt.
Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot. Osztályán előírta a klórvizes kézmosást, jóllehet a kórokozó baktériumokat még nem ismerte.
Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel.
Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékossági szempont kerekedett felül, a szennyes ágynemű rendszeres cseréi miatt elbocsátották.
Eljárását sajnos így mások nem is alkalmazták. Hasznossága csak a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást.
Ma világszerte a legnagyobb hatású egykori orvosok között tartják számon.
kattints a képekre!
2016. March 10. 00:00
Titkos napló - részlet
"Nézd a nagy neveket a lexikonban. Minden élet ostoba s hasztalan s keserves izgalmak sora. De még inkább rávilágít erre a régi levelek gyűjteménye. Mind öröknek érzi ezt a földi életet, csak arra nem gondol egy sem, hogy ha a pénz értékes, a nyugalom, a lélek csendessége még inkább az"
Titkos napló - részlet
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő pedagógus, újságíró
2016. March 09. 00:00
Ha menthetetlenül egyedül vagy
"Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy.
Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti.
Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből."
Wass Albert (1908-1998) - író és költő
2016. March 09. 00:00
Benczúr Gyula (1844-1920) - festőművész munkáiból
Benczúr Gyula (1844-1920) - festőművész munkáiból
Benczúr Gyula (1844-1920) - festőművész munkáiból
Korának egyik legnagyobb festője. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja.
Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik.
Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett
Vajk megkeresztelése című képével.
Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert.
kattints a képekre - érdemes!
Korának egyik legnagyobb festője. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja.
Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik.
Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett
Vajk megkeresztelése című képével.
Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
1929-ben először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított.
1935-ben E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztette rendszerét, ez volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával, mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék.
Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának is. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított.
2016. March 07. 00:00