Bruck Lajos (1846-1910) festőművész munkáiból
Bruck Lajos (1846-1910) festőművész munkáiból
Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett.
1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta.
Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott.
1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását.
1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 17. 00:00
Nemzeti hőseink - Nagy Imre, Maléter, Losonczy, Gímes Mikós
Nemzeti hőseink
Akik a kommunista diktatúra szekértolóiból, hazaszeretetük parancsára a nemzeti felkelés cselekvő vezetőivé váltak - akik az ellenségnél még egy hatalmasabb ellenfelet is legyőztek: önmagukat!
fotómontázs: Elég
2016. June 16. 00:00
Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája
Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája
Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék.
2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára.
Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból.
És ezért nem tiltakozik a nagyon demokratikus Nyugat - mi több egy szavuk sincs hozzá!
grafika hír24
2016. June 16. 00:00
Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Természeti csoda - Tiszavirágzás a Tiszán – az alföldi, délvidéki, bánsági régióbanAlföld – Délvidék - Bánság
a nóta szövege:
Tavasszal a Tisza, mikor virágzik
Millió kis lepke vize fölött játszik.
De egy sem él addig míg olvasok százig,
Temető a Tisza mikor kivirágzik.
A mi szerelmünk is ilyen kérész élet
alig, született meg máris semmivé lett!
De az én két szemem mindig sürű könnyben ázik
Úgy várom a Tiszát mikor kivirágzik.
Hűvös őszi eső verdesi a fákat
Égőszerelemmel mindhiába várlak
Elnézem a Tiszát,szivem hozzád vágyik,
Halálom a Tisza mikor kivirágzik.
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=p0WfGq1R_Fg
2016. June 16. 00:00
Kárpáti póni - a hucul ló
Kárpáti póni - a hucul ló
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is neveznek.
Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken is.
A hucul ló a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta.
A lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik hegyi tarpánként.
A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal. A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú.
Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete vagy tarka egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal.
Hátán hátszíj húzódik. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják.
A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 16. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik." Márton Áron
"Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat. Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk. Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik."
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2016. June 16. 00:00
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék
Júniusi emlék
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék - Bánság
A tiszavirág, a kérész 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a Tisza fenekére és ott fúrják a földbe magukat.
A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
A nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.
Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká.
A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
Ez a tiszavirágzás. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést.
A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
kattints a képekre - érdekesek!
2016. June 16. 00:00
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.
A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat.
A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat.
1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagy hírű tenyészet is kialakult.
Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció.
A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. A mennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki.
Az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de a csonka-országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
Típusai: Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat. Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentős.
A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult.
Vadas mangalica: igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 15. 00:00
Magyar szecessziós ablakok - Zsellér Imre (1878-1959) - üvegfestő, mozaikművész
Magyar szecessziós ablakok - Zsellér Imre (1878-1959) - üvegfestő, mozaikművész
Zsellér Imre Róth Miksa tanítványa volt.
1917-ben fejeződött be zugligeti Szent Család templom építése , melynek az üvegablakai – talán a legszebbek, melyek valaha is készültek a Zsellér műhelyben.
De ő készítette egyebek mellett a Vakok és Gyengénlátók Állami Intézete gyönyörűséges üvegmunkáit is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 15. 00:00
Kodály Zoltán az anyanyelvünkről "Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük." Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző és népzenekutató
Kodály Zoltán az anyanyelvünkről
"Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása.
Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük."
Kodály Zoltán (1882-1967) - zeneszerző és népzenekutató
2016. June 13. 00:00