Humorsarok

:D :D

 

Sikertelen randik rövid indoklásai:

 

A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet.

A focista: Nem passzoltunk egymáshoz.

A hegesztő: Nem volt meg a szikra.

A kórboncnok: Élőben egészen más.

A matematikus: Nem jött be a számításom.

Az ügyvéd: Nem az esetem.

A táncos: Valahogy nem fogott meg.

A liftkezelő: Nem voltunk egy szinten.

A nőgyógyász: Olyan ürességet éreztem.

A vak: Nem egyezett a látásmódunk.

A festő: Nem festettünk jól együtt.

A WC-s néni: Kellemetlen szaga volt!

A cukrász: Nem volt elég édes.

A hadvezér: Nem tudtam meghódítani.

Az autó versenyző: Váltanom kellett.

A horgász: Nem kapta be a kukacot.

Az orvos: Nem hozott lázba.

Az informatikus: Nem volt kompatibilis.

A jós: Nem volt közös jövőnk.

A tanár: Nem tudtam meghúzni.

A terrorista: Nem ejtett rabul.

A rádiós: Nem voltunk egy hullámhosszon.

A bűvész: Nem varázsolt el.

A bokszoló: Nem voltunk egy súlycsoportban.

A vízvezeték szerelő: Nem volt elég nedves.

Pókember: Nem sikerült behálóznia.

A zenész: Nem tudtam ráhangolódni.

Az időjós: Nem volt felhőtlen a kapcsolat.

A kukás: Szemét volt.

A pék: Ebből nem sült ki semmi jó.

A tolvaj: Nem lopta be magát a szívembe.

A hajós: Rossz helyen kötöttünk ki.

A mezőgazdász: Nem aratott nálam sikert.

A bíró: Elítéltem a külseje miatt.

A postás: Próbálkoztam de feladtam.

A vadász: Bakot lőttem vele.

A hegymászó: Nem juttatott el a csúcsra.

A színész: Csak megjátszotta magát.

A pilóta: Nem repített a magasba.

A rekorder: Nem tudtam megdönteni.

A rendőr: Nem volt lebilincselő.

A csúszdamester: Kicsúszott a kezeim közül.

 

És még mondja azt valaki, hogy a magyar nyelv nem csodálatos!

Neogrády Antal  (1861-1942) festőművész munkáiból 

 

A Mintarajziskolában tanult Budapesten. Mestere: Greguss János volt. Művészeti tanulmányait később Münchenben, Nauen magániskolájában, majd 1886-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta.

 

1887-ben a müncheni akadémia vásárolta meg egy rajzát. Esterházy-díjat nyert 1894-ben egy akvarell-sorozatával. 1893-1931 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán a vízfestést tanította.

 

Főként akvarell- és gouche tájképei ismertek. Emellett olajképeket is festett. Különböző lapok számára (Új Idők ) illusztrációkat készített.

 

1888-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon. Gyűjteményes tárlata volt Budapesten (1904) és Aradon (1908).

Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély Természeti csoda és legendája

 

A Sárkányok kertje egy sziklaképződmény az erdélyi Szilágyságban, mely felszíni erózióval jött létre. Zsibótól 9 kilométernyire délkeleti irányban helyezkedik el, Almásgalgó határában.

 

A 32,5 hektáros terület védelem alatt áll. A terület tudományos kutatása Cholnoky Jenő (1870-1950) professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.

 

Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.

 

Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog.

 

A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van.

 

Régebbi leírásokban 25-30 méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a 10-15 métereseknél nagyobbak nincsenek.

 

A legenda A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász.

 

Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni.

 

A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt.

 

Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat.

 

kattints a képekre - érdemes!

Czene Béla (1911-1999) festőművész munkáiból

 

Czene Béla 1930 és 1933 között járt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula volt a mestere.

 

Már 1932-től szerepelt kiállításokon. Stílusában korán rátalált a Római iskola irányvonalára, amiben tovább segítette, hogy 1938–1939-ben Rómában tartózkodhatott, miután Gerevich Tibor javaslatára elnyerte a római Collegium Hungaricum ösztöndíját.

 

Festői stílusában egyre jobban kötődött a reneszánsz klasszikus tradícióhoz, többek között Leonardo da Vinci és Domenico Ghirlandaio művészetéhez, valamint a görög–római hagyományokhoz.

 

A második világháború után lazult a római iskolához való kötődése, és jellegzetes technikával festett képeinek témáit inkább a hétköznapi életből merítette.

 

Ezt követően is folyamatosan kiállító művész, még az 1990-es években is aktív volt.

 

Művészetét számos elismerés kísérte: 1937-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ifjúsági díját, 1942-ben Balló Ede-díjat kapott a „Hunor és Magyar” című festményéért, 1943-ban pedig Budapest Székesfőváros Ferenc József alapítványi díját kapta meg.

 

A háború után 1948-ban a Közoktatási Minisztérium freskópályázatának díját, 1953-ban pedig a IV. Magyar Képzőművészeti kiállításon a Népművelési Minisztérium díját nyerte el.

Pataky László (1857-1912) festőművész képeiből

 

Egyike volt a müncheni életkép festészeti iskola magyar követőinek.

 

A müncheni akadémián tanult 1880-tól, majd a párizsi akadémián 1882-től. 1883 és 1889 között váltakozva Münchenben, Párizsban és Budapesten élt. Ebből az időből származó festményei a realizmus és naturalizmus jegyeit viselik magukon. 1889-ben Párizsba költözött, ahol Munkácsy műhelyében dolgozott.

 

Közreműködött a nagy mester óriási méretű Honfoglalás képén. Munkácsy követőjének vallotta magát és ezt témaválasztásai, szociális kérdések iránti érzékenysége igazolják.

 

1893-ban visszatért Magyarországra és Alvincon telepedett le.

Borsos József (1821-1883) festményeiből

 

1837 és 1840 között Schoefft József növendékeként tanult, de az igazán nagy hatást művészetére Barabás Miklós gyakorolta.

 

Mielőtt 1840-ben tanulmányútra utazott, sokszor megfordult Barabás műtermében. Bécsben Leopold Kupelwieser tanítványa volt a Képzőművészeti Akadémián, 1842-től pedig Ferdinand George Waldmüller iskolájában tanult tovább.

 

Útján korán felfigyeltek rá, komoly sikereket ért el híres kortársairól festett arcképeivel és polgári témájú életképeivel. Művészetére a biedermeier hangulat, az anyagszerűség és a gondos megmunkáltság volt jellemző.

 

1861-ben Pesten telepedett le és festés helyett fényképezéssel kezdett foglalkozni, fényképműhelyt nyitott.

 

Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria és magángyűjtemények őrzik.

Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja

 

A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.

 

A Fekete-Tisza a Máramarosi Havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban. A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.

 

Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.

 

Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk.

 

2006-ban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.

Szent Mihály és Szent János főszékesegyház - Eger - Északi középhegység

 

Eger város egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika.

 

Hild József tervei szerint 1831-1838 között épült. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek.

 

A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve.

 

A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi.

 

A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.

 

A templombelső és az altemplom A dóm belsejét három kupolaboltozat fedi. A festmények is a legrangosabb festők művei.

 

A főoltáron Olajban főtt Szent János képe - Dannhauser József készítette. A déli mellékhajó első oltárán Michelangelo Grigoletti Szent Mihály képe hívja fel magára a figyelmet.

 

A bazilika orgonája a XIX század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret.

 

A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely.