Milyenek a magyarok? - című kötet - részlet Lackfi János (1971) - író
Nagyon szellemes írás!
Magyar csepp a világ óceánjában - egyebek mellett mi mindent köszönhet a világ a magyaroknak?
"A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és azon fellelkesülve eltökélte magában, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz majd igénybe, amit magyar feltalálók ötleteinek köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László találta fel, 1931-ben), felrótta egy árkus papírosra csupa nagybetűvel, hogy TALÁLÉKONY MAGYAROK!, majd egy mágnessel a hűtőgépre (Szilárd Leó, 1929) tapasztotta az emlékeztetőt.
Ezek után az ablakhoz lépett, és csupán azért, hogy elhatározásához hű maradjon, egy kétcsövű vadásztávcsővel (Petzvál József, 1840) átkukkolt a szomszédba, ahol sajnos éppen nem öltözködött a szomszéd asszony.
Amúgy is köztudomású, hogy a magyar nők a legszebbek a világon, bár nem tudni, pontosan ki és mikor találta fel őket.
Ekkor előszedett egy doboz gyufát, melyet a cipőtalpán már nem tudott meggyújtani, mint a vadnyugati filmek sztárjai, ezért kapta a biztonsági gyújtó nevezetet (Irinyi János, 1836). Rágyújtott egy cigarettára, melyet ugyan nem a magyarok találtak fel, hanem egy japán hiedelem szerint maga az ördög, de azért roppant jól esik a nap kezdetén, amikor a magyar ember, és az ember úgy általában még frissen kapja a vérét felkorbácsoló nikotin-ingert.
Nehéz huszonnégy óra állt előtte, tudta jól. Kicsit nézegette a hologramos matricát (Gábor Dénes, 1947) egy nemrégen ajándékba kapott CD tokján, majd bárminemű egészségkárosodás megelőzése céljából, és persze hazafias okokból beszedett egy bikadózisnyi C-vitamint (Szent-Györgyi Albert, 1931), abból baj nem lehet.
Telefonált egyet a vezetékes telefonjáról, abban a jóleső tudatban, hogy a telefonközpont ötletét is magyar agy szülte (Puskás Tivadar, 1878). Automata fényképezőgépével (Mihályi József, 1938) lekattintotta a szomszédasszonyt ruhában, ez is több, mint a semmi.
Betette lágy anyagú kontaktlencséjét (Győrffy István, 1959), ami járt némi kellemetlenséggel, hiszen nem volt szemüveges, és most is csak a hazája iránti tiszteletből helyezte szemgolyójára ezt a zavaró műanyag hártyát, mely némiképpen elbizonytalanította látását és térérzékelését.
Játszott egy kicsit a computerén (Neumann János, 1944), mégpedig a hipermodern háromdimenziós szemüveg segítségével, melyet élete kockáztatásával lopott el egy kutatóintézetből (Rátai Dániel, 2010).
Ki mondta, hogy könnyű lenne egy igazi hazafi élete? Ezután kirakta a Rubik-kockát, ha nem is rekorderedménnyel (Rubik Ernő, 1976), feltett egy bakelitlemezt hagyományos lemezjátszójára, és belenézett a színes tévéje műsorába is, tudva tudván, hogy mindkét találmányt Goldmark Károly Péter jegyeztette be, mégpedig ugyanabban az évben, 1948-ban.
Ezek után kinyomtatta excel-táblázatba (Simonyi Károly, 1974) rendezett további tennivalóit, és elégedetten lépett ki az utcára. Anyagilag nem lévén túlságosan eleresztve, nem látott más lehetőséget, minthogy ellopjon egy újabb évjáratú Ford T-modellt (Galamb József, 1908), és addig furikázzon vele a városban, amíg egy félreeső helyen parkoló dízelmotoros BMW-re (Anisits Ferenc, 1983) nem bukkan.
Pár kör után ezt a járgányt is az út szélén hagyta, és hosszan nézegetett be a különböző parkoló autók ablakán, míg egy olyan Chevrolet-t nem talált, amely automata sebváltóval (Bíró László, 1932) volt ellátva.
Ezek után már gyerekjáték volt meglovasítani egy riasztóval el nem látott, de amúgy remekül felújított VW-bogarat, melynek szimbolikussá növekedett dizájnja Barényi Béla munkásságának része (1925).
Talán mérsékelten jó ötlet ezek után biciklin menekülni, ám az erős délutáni fények ellenére így juszt is bekapcsolhatta a lámpát működtető dinamót (Jedlik Ányos, 1861).
A rendőrök azonban gyorsan elkapták, és legnagyobb szerencséjére egy helikopterbe (Asbóth Oszkár, 1928) tuszkolva szállították el.
Miközben hátratekert kézzel vergődött az imbolygó padlón, némi mélabúval arra gondolt, milyen kár, hogy a bilincset nem magyarok találták fel. A listát fejben végigpörgetve azon is sajnálkozott, hogy a mai napon nem sikerült Pulitzer-díjas újságíróval kezet szorítania (Pulitzer József, 1917), és lemaradt a fényáteresztő üvegbeton látványáról (Losonczi Áron, 2001).
Aztán eszébe jutott, hogy még nem egészen esélytelen, és a fedélzeten uralkodó hangzavarban elkezdett csengő hangon szolmizálni, mégpedig a világszerte népszerű zenetanítási technika, a Kodály-módszer vívmányait felhasználva (Kodály Zoltán, 1929)."
Milyenek a magyarok? - című kötet - részlet
Lackfi János (1971) - író
2017. August 16. 00:00
Wass Albert a barátságról
"A barátság oka nem lehet véletlen, sem egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka,egyedül a barátság maga."
Wass Albert (1908-1998) - költő, író
2017. August 04. 00:00
Kós Károly A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
A múlt ismerete, és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé
"Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi.
Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de megapadtunk.
Többen más utakra fordultak, könnyebb utakra. Sima völgyi utakra tértek, mert nehéz hegyet járni. De én itt maradtam a hegyek között. Járom a tövises ösvényt és hosszú esztendőkön által körülfújt fagyos szél és perzselt a nap és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között.
De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok.
Az én lábam nyomát pedig eltemeti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem is, apáimat is az én véreim.
Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük."
Régi Kalotaszeg - részlet
Kós Károly - (Temesvár, 1883 - Kolozsvár, 1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
Kós Károly portréján a felirat: „A kozmopolitizmus - ostobaság... Nemzeten kívül nincs művészet; sajátarc nélkül ideális arc sincsen"
Eredeti, teljes gondolata:
„A kozmopolitizmus - ostobaság;
a kozmopolita - nulla, annál is kevesebb;
nemzeten kívül nincs művészet, nincs igazság, nincs élet, semmi sincsen.
Igazi arc nélkül eszményi arc sincs;
igazi arc nélkül csak kifejezéstelen, üres lehet az arc.”
2017. August 03. 00:00
Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál, a költő elestének helyszínén - Fehéregyháza - Erdély
1849. július 31-én a Fehéregyháztól keletre lévő sík mezőn ütközött meg egymással a túlerőben lévő orosz cári csapat és a Bem Apó által vezetett magyar sereg. Az ütközet feltételezett színhelyén Ispánkútnál esett el Petőfi Sándor nemzeti költőnk. Az akkori szemtanúk az Ispánkúttól kissé nyugatra lévő hídon látták utoljára a forradalmár lírikust. Sírja ismeretlen, de a legtöbb indok azt igazolja, hogy azon a mezőn található valahol. Az Ispánkút fölé, az 1867-es kiegyezés után emeltek egy Petőfi emlékművet, de ezt a Trianoni döntés után lerombolták. Ennek talpazatát sikerült a református egyháznak megmenteni és a marosvásárhelyi református temetőbe menekíteni. 1969-ben, Petőfi halálának 120. évfordulójára készült el a mai piramisszerű emlékmű, melynek nyugati oldalára felkerült a Hunyadi László szobrász által kőbe faragott Petőfi domborműve. Mindezt Sütő András író és további marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére állították. Az 1990 márciusi erdélyi, felszított magyarellenes hangulatban a domborművet vandál kezek megrongálták és az emlékművet meggyalázták. Ma is látható a csonka dombormű. 2005 nyarán avatták újra az emlékművet és ekkor leplezték le a Gyarmathy János szobrász által megmintázott bronz plakettet, melyet az emlékmű északi, főút felőli oldalán helyeztek el. Az emlékmű talapzatát állandó jelleggel magyar szalagos koszorúk díszítik. kattints a képekre - érdemes!
2017. August 02. 00:00
Értékeink és a politika
Értékeink és a politika
Kedves Barátaink!
Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.
Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.
Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.
Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.
Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.
A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"
Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.
A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.
Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.
A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.
Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.
Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.
Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!
Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2017. August 02. 00:00
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
Petőfi körtefája - Gyárfás fogadó udvara - Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
A legenda szerint ez a körtefa még Petőfit is "látta" ezt a fát.
Kányádi Sándor erről szóló négy sorát márványtáblába vésték, és a fát ölelő kerítésen helyezték el.
"Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt
verset írni utoljára."
Kányádi Sándor (1929) - költő
kattints a képekre - érdemes!
2017. August 02. 00:00
Kákonyi Csilla (Radnót - Erdély - 1940) festőművész képeiből - I. rész
Édesapja Kákonyi József, ötvösművész, rajztanár. Középiskolát a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Liceumban végezte. 1960-66 között a kolozsvári "Ion Andreescu" Képzőművészeti Akadémia festészeti karán diplomázott. Férje, Bálint Zsigmond, mérnök, fotóművész. A képek fotóinak is a készítője. A székelyföldi Marosvásárhelyen élő és alkotó művész, legkiválóbb kortárs festőművészeink egyike.
2017. July 31. 00:00
Jókai emberismerete
Jókai emberismerete
"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyellenéd magadat előttük."
Jókai Mór (1825-1904) - író
2017. July 30. 00:00
József Attila - Talán eltűnök hirtelen - rövid - VIDEÓ
József Attila - Talán eltűnök hirtelen - rövid - VIDEÓ
Elmondja: Latinovits Zoltán
"Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek"
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SJBUs0djk4M
2017. July 27. 00:00
Heinrich Ede (1819 - 1885) festőművész képeiből
Heinrich Ede (1819 - 1885) festőművész képeiből
Bécsben, majd Rómában képezte magát. 1844-62 között Itáliában élt. Miksa főherceg megbízására képciklust festett a Miramarekastély számára.
1863-ban a Pollack Mihály téri Festetics Palota falképeit festette.
Bécsi akadémikus stílusban készített portrékat, életképeket és történelmi témákat.
Két olajvázlata a Szépművészeti Múzeumba,
egy pasztellje és tusrajza az Ernst Múzeumba került.
2017. July 25. 00:00