Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2024. March 27. 00:00

Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd

                                   

 

Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd
 
Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
 
képek:
1. Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás csókja
2. Ismeretlen festő (XII. század) - Júdás csókja
3. Szent Márton székesegyház - Szepeshely - Felvidék - Júdás csókja
4. Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás vállalja Jézus elárulását

2024. March 25. 00:00

Ma kezdődik a nagyhét - A nagyhét eseményei

                                 

Ma kezdődik a nagyhét

A nagyhét eseményei:

Jézus haláláról és feltámadásáról mind a négy evangélium ír, de nem mindegyik egyféleképpen – mindez attól függ, hogy az adott szerző mit tartott fontosnak elmondani a történetből. Húsvét közeledtével sokan fellapozzák a Bibliájukban ezeket a fejezeteket.

Hogy megkönnyítsük az olvasást és a megértést, a négy evangéliumot összevetve közreadjuk a húsvéti történet kronológiáját, vagyis Jézus földi életének utolsó napjait és annak eseményeit.

Virágvasárnap előtti péntek
Megérkezés Betániába barátaihoz: Máriához, Mártához és Lázárhoz.
Mária megkeni Jézus lábát drága olajjal.

Virágvasárnap előtti szombat
Az evangéliumok nem említik. Jézus valószínűleg hagyományos módon a Sabbatot, a pihenés napját barátaival tölti.

Virágvasárnap
A tanítványok hoznak egy szamarat, amin Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakkal és “Hozsánna” kiáltással köszönti, amivel Messiásnak ismeri Őt el.

Hétfő
A templom megtisztítása – Jézus kiűzi a kereskedőket, pénzváltókat.
A fügefa elátkozása.

Kedd
Jézus a napot a templomban tölti, vitázik és példázatokat mond:
- A főpapok kérdése: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket?
- A két fiú példázata
- A szegletkő példázata
- A királyi menyegző példázata
- A császári adófizetés kérdése
- A feltámadás kérdése (szadduceusok)
- A nagy parancsolat
- Dávid fia és az Úr
- Az írástudókat és a farizeusokat vádolja
- Panasz Jeruzsálemre
- Az özvegyasszony két fillérje
- A görögök kívánják látni Jézust
- Beszéd az Olajfák hegyén
- Példázatok a fügefáról, az ajtónállóról, a házigazdáról aki szőlőt plántál, a hű és gonosz szolgáról, a juhokról és kecskékről

Valószínűleg Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.

Szerda
Az evangéliumok nem említik ezt a napot, de a napok számlálásából (Márk 14,1 és János 12,1) úgy tűnik, hogy volt még egy nap, amelyről nem jegyeztek fel semmit. Valószínűleg tanított a templomban (Lukács 21,37), és ekkor történhetett az összeesküvés teljes kidolgozása is, mert konfliktusról sem olvasunk Jézus és ellenfelei között.

Csütörtök
A páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora.
Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
Jézus megmossa a tanítványok lábát.
A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.

Péntek
kora reggeltől:
- Első kihallgatása a zsidók (Annás) előtt
- Második kihallgatása a zsidók (Kajafás) előtt
- Harmadik kihallgatása a zsidók (a Nagytanács) előtt
- Jézus világossá teszi, hogy Ő a Messiás
- Első kihallgatása a rómaiak (Pilátus) előtt
- Második kihallgatása a rómaiak (Heródes) előtt
- Harmadik kihallgatása a rómaiak (újra Pilátus) előtt
- Júdás öngyilkossága
- Az elárultatást, elfogatást, elhagyatást, hamis tárgyalást, megtagadtatást, elítéltetést, korbácsolást és kigúnyolást követően Jézusnak magának kell cipelnie a keresztjét a “Koponyák hegyére”, ahol két másik fogollyal megfeszítik
- Jézus meghal, amit természetfeletti természeti jelenségek kísérnek:
Sötétség, földrengés, a templom kárpitja kettéhasad.
Jézus holttestét egy jómódú ember, arimáthiai József új sírboltjába helyezik el, közvetlenül a Sabbat kezdete előtt.

Szombat
Jézus teste a Sabbat ideje alatt végig a sírban van.

Vasárnap
Jézus feltámadásának hírét korán reggel egy angyal közli az asszonyokkal az üres sírnál. Ezek után Jézus többeknek megjelenik: a magdalai Máriának, Péternek, két tanítványának az emmausi úton, és a nap folyamán minden tanítványának Tamás kivételével.

Kattints a képekre - érdemes!

2024. March 24. 00:00

Virágvasárnap Csoóri sándor

                       

 

Virágvasárnap
 
Valahol most egy tulipán-szájú
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
 
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. –
 
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:
 
„Szent István, térdepelj közénk,
magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.
 
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
 
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
 
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró

2024. March 24. 00:00

Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés

                    

Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
 
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
 
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
 
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
 
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
 
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
 
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
 
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
 
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
 
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
 
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
 
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
 
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
 
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
 
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
"Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,
az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!"
 
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
 
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,
hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.
 
kattints a képekre - érdemes!

2024. March 24. 00:00

Mi is a virágvasárnap?

                     

Ma van virágvasárnap
 
De mi is a virágvasárnap?
 
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
 
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
 
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
 
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
 
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
 
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
 
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.

2024. March 24. 00:00

Jékely Zoltán: Virágvasárnap

                                              

Virágvasárnap
 
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
 
Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.
 
Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen százféle virág.
Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?
Több az élő, mint a holt a földben!
 
*
 
Egy fickó bakfüttyöt ugrott a sírkereszteken,
egy más kerékpárral ereszkedett a kripta dombján,
a hantok közt rabló-zsandárt játszottak vad fiúk,
friss fűzfasíppal váltottak jelet.
De egy szakállas, szemüveges ember,
ábrázatán igaz töredelemmel
s nyitott, fekete könyvvel a kezében,
minden stáció-oszlopnál megállt
s oly forrón suttogott a vak cölöpnek,
s révületét kövenként úgy fokozta,
hogy csak belémdöbbent a furcsa kérdés:
mit tesz majd fenn, az utolsó keresztnél?
Talán csak nem feszíti meg magát?
 
*
 
A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben
fürdette a parányi templomot;
s mint valami monumentális röntgen,
karcsú hajóján átvilágított.
 
Két kakukk szólt a zsendülő berekben,
egymástól kérdezgette: meddig él,
az esztendőket osztogatta bőven
s nem egy okos tapasztalást cserélt.
 
De a holtak ezen csak mosolyogtak,
szájuk ráncát keserűbbre vonák,
mintha egyenesen ezt mondanák:
„Ne tartsatok minket bolondnak!”
 
Aztán nekem is eszembe jutottak
a véghetetlen téli harcterek,
ahol most szintén jóskedvű kakukkhang
kong emberi maradványok felett,
az új lombból minduntalan kibukkan,
s mint egy király post mortem érmeket,
osztogatja az arany éveket;
s eképp a hősök, hullaként oszolva,
megtudhatják, meddig élhettek volna.
 
Jékely Zoltán (1913-1982) - író, költő, műfordító, könyvtáros
 
C:\Users\user\Pictures\ccc Giotto di Bondone (1267-1337) - Bevonulás Jeruzsálembe - Virágvasárnap.jpg

2024. March 24. 00:00

Radnóti Miklós Március

Március
 
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
Naptár - részlet - 1941
 
Radnóti Miklós (1919-1944) - költő

2024. March 06. 00:00

család - gyerek anyaság Amelyik nemzet újból és újból nem reprodukálja magát - eltűnik a térképekről szülőszoba

Az Orbán-kormány hitvallása és egyben stratégiájának fókusza is a család, a gyermek!
 
Amelyik nemzet újból és újból nem "reprodukálja" magát - eltűnik a térképekről!
 
Ha valakinek fájdalmas, keserű tapasztalata van a szülőszobákon keresztüli honfoglalásról, az a magyar nemzet!
 
Erdélyt és más magyar részeket nem fegyverrel vívott háborúkban vesztette el a magyarság!
 
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\patt  Az Orbán-kormány hitvallása és egyben stratégiájának fókusza is a család, a gyermek!.jpg"

2024. February 28. 00:00

Ma van nagyhétfő

                                   

 

Ma van nagyhétfő
 
A fügefa megátkozása:
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
 
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
 
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
 
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
 
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
 
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
 
A kufárok kiűzése a templomból:
 
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
 
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
 
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
 
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
 
 C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg

2024. February 25. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/865