Fogadalmi templom – Szeged – Alföld

                           

 

Fogadalmi templom – Szeged – Alföld
 
A Szegedi Dóm 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján.
 
A tornyok magassága 81 m. A Dómban található Magyarország második legnagyobb harangja, a 8537 kilogrammos Hősök harangja, illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája.
 
A Dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. July 23. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Lekváros derelye - Barátfüle

                       

 

A magyar konyha ínyencségei – Lekváros derelye - Barátfüle
 
Hozzávalók:
3-4 szem krumpli
1 egész tojás
2 evőkanál
olaj
liszt
szilvalekvár, vagy baracklekvár
zsemlemorzsa
 
Elkészítés:
A krumplit megpucoljuk, kockára vágjuk, és enyhén sós vízben puhára főzzük. Amikor már puha, leszűrjük, és krumplinyomón átnyomjuk, majd teljesen kihűtjük.
 
Amíg kihűl a krumpli, elkészítjük a pirított zsemlemorzsát.
Egy zománc nélküli edényben állandó kevergetés mellett, alacsony hőfokon, szép aranybarnára pirítjuk. Felesleges kalóriákat kerülendő, olaj nélkül végezzük a műveletet! :D
 
A kihűlt krumpli közepébe mélyedést csinálunk, majd beleteszünk pár kanál lisztet, az egész tojást, az olajat és pici sót. Ezután elkezdjük összegyúrni, majd annyi lisztet adagolunk még hozzá, hogy könnyen nyújtható tészta legyen belőle.
 
A jól összegyúrt tésztát lisztezett felületre tesszük, majd vékonyra kinyújtjuk. Ezután derelyevágóval egyforma kockákra felvágjuk a tésztát.
 
Mindegyik tésztakocka közepére rákanalazzuk a lekvárt, majd ráhajtjuk a tésztát, és kézzel jól összenyomkodjuk, hogy főzés közben nehogy szétnyíljon.
 
Forrásban lévő vízbe óvatosan beletesszük az elkészült derelyéket, és pár perc alatt készre főzzük (amikor már feljönnek a víz tetejére, még kb. 2-3 percig kell őket főzni).
 
A megfőtt derelyéket szűrőkanállal óvatosan kiszedjük a vízből, jól lecsepegtetjük, majd szintén óvatosan beleforgatjuk az előzőleg megpirított zsemlemorzsába.
 
Tálaláskor a derelyék tetejét fahéjas porcukorral megszórjuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

"Mindenki képes a vágyait elérni ..., csak nem szabad feladni. Semmi sem lehetetlen a Teremtő segítségével." Papp Lajos (1949) - orvos, író

                       

 

"Mindenki képes a vágyait elérni (...), csak nem szabad feladni. Semmi sem lehetetlen a Teremtő segítségével." Papp Lajos (1949) - orvos, író

2016. June 28. 00:00

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest

                         

 

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Országos Levéltár - Budai Várnegyed - Budapest
 
A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat őriz.
 
Főépülete Budapesten, az I. kerületi Bécsi kapu téren található. Az intézmény összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet őriz.
 
A Bécsi kapu téri főépületébe - megépítésének az ötletétől, majd ötven év elteltével, 1923-ban költözhetett be az intézmény.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Mednyánszky László (1852 - 1919) festményeiből

                                     

 

Mednyánszky László (1852 - 1919) festményeiből
 
Nemesi családból származott, nagybátyja, Mednyánszky László honvéd őrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja.
 
Münchenben, majd 1873-1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880-tól Bécsben és Beckón élt, felváltva.
 
Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt.
 
Járványos betegeket ápolt, a 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893-94-ben Feszty Árpádnak a „Magyarok bejövetele” c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez.
 
Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja.
 
Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt, mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999) -

                         

 

Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999)
 
A művésznő előadásában meghallgatható. A kanyargó Tisza partján című dal, az anyag végén található linkre történő kattintással
 
1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Leánykollégiumban. 1936-tól 1944-ig közel harminc magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította.
 
1937-ben végezte a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színház tagja lett, majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság elítélte "háborús magatartása miatt."
 
Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is.
 
1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. 1962-ben az USA-ba költözött. Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot.
 
Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek.
 
Több hanglemezt is kiadott. Vonzó külsejével, színpadi megjelenésével, intelligens és természetes játékával fiatal leányokat, lírai hősnőket és naivákat játszott rövid magyarországi pályáján.
 
Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette.
 
Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
 
1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo
 
 

2016. June 28. 00:00

Régi városháza - Lőcse - Felvidék

                             

Európa ez!
Régi városháza - Lőcse - Felvidék
 
A városháza a XV. században épült gótikus stílusban. 1550-ben leégett, 1615-ben földszintjét árkádosra építették.
 
Schulek Frigyes 1893-1895 között a mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is.
 
Ma múzeumként működik. A középkori szégyenketrec a városháza mellett áll.
Utoljára 1850-ben csuktak bele nyelves és ledérebb hölgyeket.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék

                             

 

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék
És újra álmodva mai ruhákon - az újratervező és fotó Bíró Erzsébet
 
A muraközi magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetési népviseletre és hímzésre a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet.
 
A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.
 
Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzéskultúra eltűnése.
 
Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg tizennégy hímző szakkör működik a muraközi magyarság körében, és három hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk.
 
Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul.
 
A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Jókai az öregedésről

Jókai az öregedésről
 
"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."
 
Jókai Mór (1825-1904) - az író fejedelem

2016. June 28. 00:00

Mészáros László

Ahogyan az általában lenni szokott - a jobbik csapat győzött
 
De ez a magyar válogatott több volt mint egy sportcsapat, amely az utolsó mérkőzésén veszített! 
 
Ezek a fiúk úgy küzdöttek, mint az oroszlánok, mert tudták, hogy egy ország, egy nemzet áll mögöttük.
 
Egy ország, egy nemzet, amely számtalan kudarca, gyalázatos árulások, igazságtalan támadások, lekezelő bánásmódok elviselése után, úgy éhezi az állhatatos kiállást, a küzdéssel megszerzett sikert, mint a sivatagban elgyötört vándor az oázist - az életet adó vizet.
 
Ezek a fiúk, a mi fiaink ezt az elvárt - elszánt küzdést, és annak megérdemelt sikereit adták nekünk.
 
Egy nemzet - sokszor széthúzó, felesleges dolgokon is civakodó tagjai találtak egymásra, mert egyet akartak: győzni végre - magyarként!
 
A 15 millió egyként vágyta a sikert, és egyként szurkolt a övéinek. 
 
És most, a  pályán hősies küzdelemben elvesztett mérkőzés után is, 15 millió érzi: Összetartozunk! 
 
Köszönjük fiúk! 
 
Hajrá Magyarország Hajrá magyarok!
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
fotómontázs: Nemzeti Sport

2016. June 27. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/817